Klímaalapot javasol az IMF

2010.03.27. 23:35

A Nemzetközi Valutaalap feje szerint a világ országainak ki kell dolgozniuk egy kvóta-rendszert, amely biztosítja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükséges pénzforrásait.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) első embere, Dominique Strauss-Kahn azzal a nem megszokott javaslattal állt a világ kormányfői elé, hogy közös erővel hozzanak létre egy pénzügyi alapot, amely a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítené elő. A Valutaalap mindeddig ugyanis nem avatkozott be környezetvédelmi kérdésekbe.

A szervezetet 1954-ben hozta létre az ENSZ azzal a céllal, hogy elősegítse a nemzetközi pénzügyi együttműködést, az árfolyam-stabilitást és a gazdasági növekedést, illetve hogy megvalósuljon a magas szintű foglalkoztatás. Emellett, a pénzügyi problémákkal küzdő tagországok kölcsönöket vehetnek fel az IMF-től. Hazánk 1982 óta tagja a Valutaalapnak.

"Zöld Alap" nyújtana átmeneti megoldást a szénadó beindulásáig

Az IMF vezérigazgatója, Strauss-Kahn elmondása szerint az alap létrehozását a változó éghajlathoz való alkalmazkodásra elkülönítendő hatalmas pénzösszegek és ennek a világgazdaságra kifejtett hatásai indokolják. Hozzátette, hogy a javaslat elősegítheti egy jogerős, a klímaváltozással kapcsolatos megállapodás megszületését is.

Strauss-Kahn javaslata alapján az országok egy, a Valutaalap által a tőke előteremtésére használt kvóta-rendszerhez hasonlót alkalmaznának. Ezzel rövidebb idő alatt áramlana be a szükséges pénz, mint a szénadók bevezetését és emelését célzó intézekedésekből. A szénadó a környezetvédelmi adó azon fajtája, amelyet a különböző ipari tevékenységek vagy az üzemanyag elégetése révén a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége alapján szabnak ki. Az EU-tagok közül Svédországban, Finnországban és Dániában már bevezetésre került, és uniós előírásra 2009. január.1. óta hazánkban is fizetni kell.

Az IMF jelenlegi 185 tagja egy olyan kvóta-rendszer keretében járul hozzá a pénzügyi alaphoz, amely alapvetően az egyes tagállamok gazdasági súlyától, azaz a világgazdaságban betöltött szerepétől függ. A vezető helyen jelenleg az USA áll, így ő járul hozzá legnagyobb mértékben a Valutaalaphoz is. Ezt sémát alkalmaznák a klímaalap létrehozásánál is.

Az úgynevezett "Zöld Alap" felállításának célja, hogy áthidaló megoldást nyújtson mindaddig, míg a szénadókból megfelelő mértékű bevételek érkeznek. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) becslései szerint ugyanis 2020-ra már évente közel 100 milliárd amerikai dollárra lesz szükség az éghajlatváltozás okozta aszályok, áradások és éhínségek sújtotta szegény országok megsegítésére.

Koppenhága után Mexikóban folytatják a klímatárgyalásokat

A 2009 decemberében tartott koppenhágai klímacsúcson a résztvevő országoknak nem sikerült egyöntetűen megegyezniük, bár abban megállapodtak, hogy önkéntes alapon szabályozzák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az egyezmény keretében a gazdag országok egyúttal kollektíven elkötelezték magukat arra, hogy a fejlődő, szegény országok számára dollármilliós segélyt nyújtsanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére. Ez volt a fejlődő, nagyrészt afrikai államok fő követelése. Az összeg előteremtésének egyik, átmeneti módja lehetne a Zöld Alap létrehozása.

A több mint 190 ország képviselői ebben az évben ismét összeülnek, ezúttal a mexikói Cancún városában, hogy egy újabb kísérletet tegyenek a kölcsönös megállapodás elérésére, amely felváltaná a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezményt.

Az 1997-ben aláírt, de csupán 2005-ben életbe lépett Kiotói Egyezmény az iparosodott országok számára fektetette le az emisszió-csökkentési célokat. A csatlakozott országok vállalták, hogy 5,2 százalékkal csökkentik kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest 2012-ig. A két legnagyobb szennyező, az USA és Ausztrália azonban nem írta alá a megállapodást. Kína és India pedig bár csatlakozott az egyezményhez, kivételes bánásmódot élveztek, és sokáig nem kellett visszafogniuk CO2-kibocsátásukat. Erre hajlandóságot csak az utóbbi időben mutatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK