Mélytengeri veszedelem: az olajkatasztrófa képekben

2010.05.10. 15:09
Több millió liter nyersolaj szennyezi a Mexikói-öböl vizét április 20-a, a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbanása óta. A tengeri és part menti élővilágot közvetlenül fenyegető olajfolt megállíthatatlanul sodródik a szárazföld felé, és bár próbálkoznak víz alatt, a felszínen és a partokon is, még mindig nem tudni, mikor tudják a szivárgást megállítani. A katasztrófaelhárítás eddig 350 millió dollárba került.

Tovább tart az amerikai nemzeti szintűnek minősített természeti katasztrófa a Mexikói-öbölben. Nem működött a British Petroleum (BP) legutóbbi kísérlete a szennyezés megállítására. A beton-acél olajfogó kamrát leeresztették ugyan a tengerfenékre, ahonnan a Deepwater Horizon eltört vezetéke szivárog, ám a szerkezet tetejét kristályos hidrát zárta el, ami a 3-4 fokos hőmérséklet és a nagy nyomás miatt a gázokból és a vízből keletkezett, emiatt nem lehetett a kupolában gyűlő olajat felszivattyúzni - tudósít az [origo] Tudomány. A berendezést ideiglenesen a szivárgás közelében, a tengerfenéken helyezték el - közölte a BP.

Forrás: AFP

Így nézett ki az olajfolt az űrből május 4-én. A Mississippi deltája és Louisiana partvonala sötéten látszik a fotó felső részén. Az olaj simábbá teszi az öböl vizét, így a folt szürkés árnyalatokban látszik a napfényben. A szennyezetlen vízfelületet ezüstszínűtől a fehérig terjedő árnyalatok jelzik (Forrás: NASA Earth Observatory)

A cég most egy újabb, kisebb méretű kupolát bocsát le a szivárgás fő helyszínére, melyet úgy terveztek meg, hogy mérsékelje a hidrát kialakulását. A kupolából egy olajkitermelő hajóba szivattyúzzák fel a szennyezést. A művelet kockázata - akárcsak a nagy kupola esetében - az, hogy még sosem végezték 1500 méteres mélységben. A katasztrófaelhárítás eddig 350 millió dollárba került - ebben benne vannak a szivárgás megszüntetésére irányuló próbálkozások, a nyomáscsökkentő fúrás, az olajfolt elszigetelése, a part menti államok felé vállalt kötelezettségek és az amerikai szövetségi kormányzat költségei is.


Az olaj áldozatai: pelikánok, teknősök és a halászat

A legutóbbi számítások szerint mintegy 200 ezer gallon (757 ezer liter) nyersolaj ömlik a tengerbe napról napra. Környezetvédők 7 és 35 millió liter közöttire becsülik a robbanás óta a tengerbe ömlött olaj mennyiségét. Az olajfolt mozgása napról napra nyomon követhető itt, a Times-Picayune New Orleans-i napilap internetes verziója által készített animáción az  április 20-i balesettől kezdve. (Az animációt légifotók alapján készítették.)

Forrás: Greenpeace

Az olajfolt Brenton szigete mellett, Louisiana partjainál (Forrás: Greenpeace)

A folt kiterjedése május 6-án elérte a 2500 tengeri négyzetmérföldet. Ez Magyarországra vetítve úgy néz ki, mintha az olaj Balassagyarmattól Dunaföldvárig és Mórtól Tiszaújvárosig terjedne, derül ki abból a Google Föld alkalmazásból, amelyet Paul Rademacher készített:

Forrás: paulrademacher.com

Forrás: paulrademacher.com

Az Egyesült Államok partvidékéhez közelítő olajfolt a madarakat, delfineket, halakat, rákokat és egyéb tengeri élőlényeket veszélyezteti a leginkább. A vándorlási időszak miatt nem csak a helyi madárkolóniák, de több tízezer Kanadából, Alaszkából vagy Dél-Amerikából jött madár van - a halállománnyal együtt - komoly veszélyben a Mexikói-öböl környékén.

Forrás: AFP

Elpusztult tengeri teknős

Forrás: Greenpeace

A folt május 4-én érte el a Chandeleur-szigeteket nem messze Lousiana állam partjaitól. A turisták által is kedvelt szigeteken számos védett faj él, köztük a barna pelikánok, akik rendszerint közvetlenül a tengerparton raknak fészket. A szigetek körül az olajat felszívni képes bóják sorából húztak gátat (fenti fotó), hogy megvédjék a pelikánkolóniákat. A part mentén élő madarak a tollukat tisztogatva nyelik le az olajat, amitől rövid időn belül elpusztulnak.

Vasárnap óta a Mexikói-öböl partvidékén határozatlan ideig tilos a horgászat és kereskedelmi halászat, pedig normális esetben ezen a környéken fogják az Egyesült Államok legtöbb étkezésre szánt tengeri herkentyűjét. Emiatt veszélyben van a halászat jövője, a helybeliek többségének megélhetése is.

Forrás: Flickr/NWF.org

Fiatal tengeri teknős próbál a partra vergődni az olajfolt felszínén Venice közelében. A teknős bőrét az olaj színezte
vörösre. A képet az amerikai
National Wildlife Federation munkatársai készítették (Forrás: Flickr/NWF.org)


Amíg nincs végleges megoldás, marad a tüneti kezelés

A BP a baleset óta nagy erőkkel igyekszik menteni, amit még lehet, elsősorban olajbefogó hálókkal és hajókkal próbálkoznak, illetve vegyszer permetezésével, melynek hatására a vízfelszínen úszó olaj gyorsan lebomlik.  A BP eddig már tizenhét olyan hajót küldött ki, mely olajbefogó hálókkal igyekszik összeszedni az olajat. A mentési-tisztítási műveletben összesen 275 hajót használnak. Az öböl felszínéről eddig mintegy 90 ezer hordónyi olajos vizet "fölöztek le", és 1,17 millió liter oldószerrel kezelték az olajfoltot.

Forrás: Greenpeace

Olajbekerítés (Forrás: Greenpeace)

Néhány foltot körbekerítenek a gátakkal, hogy az így létrejött medencék felszínét felgyújthassák. Az ellenőrzött égetéseknek nincs a tengeri élőlényekre nézve kellemetlen mellékhatása, de a procedúra során az EPA, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség is folyamatosan ellenőrzi a levegő minőségét. Az égetéseket azonnal leállítják, ha nem tudják betartani a biztonsági előírásokat. Az első ellenőrzött égetést április 28-án hajtották végre, 28 percig tartott, és több ezer gallon olajat sikerült vele eltüntetni.

A part menti élővilág védelmére a BP leghatékonyabb megoldása egyelőre az olajbefogó hálók bevetése volt. A cég állításai szerint a katasztrófa óta több mint 30 000 méternyit feszítettek már ki, további 87 000 méterrel állnak még készen, és már megrendeltek egy újabb 97 000 méternyi adagot. Amíg azonban a szivárgást nem szüntetik meg - amire leghamarabb akkor van esély, amikor legalább a kisebbik olajbefogó kamrát üzembe tudják helyezni -, mindez csak átmeneti megoldás, és nem is nyújt tökéletes védelmet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK