Hagyni kéne eloszlani az olajat a Mexikói-öbölben, állítják brit kutatók

Több kárt okoz az élővilágnak a Mexikói-öbölben az olajfolt helyenkénti felgyújtása és a szennyeződés eltüntetésére használt vegyszerek, mint maga az olaj; elég lett volna annyira távol tartani a partoktól a szennyeződést, amennyire lehet. A probléma pont az, hogy a politika nem teszi lehetővé a be nem avatkozás politikáját - mondja egy brit környezetvegyész.

Ez az olaj gyorsan felbomló fajta

A be nem avatkozás mellet érvelt több brit tengerbiológus és környezeti szakember egy hétfői londoni konferencián, amely a mexikói-öbölbeli olajszennyezés témájával is foglalkozott.

A legjobb módszer talán az lett volna, ha a szennyezésért felelős BP és a hatóságok semmilyen módon nem avatkoznak be - leszámítva az olaj távoltartását a partoktól, és hagyják, hogy az természetes ütemben oszoljon szét. Ezt a megoldást többek közt az öbölben feltörő nyersolaj típusa is alátámasztja, mert ez az olajfajta viszonylag gyorsan bomlik fel magától - hangzott el a tanácskozáson.

Mindez korábbi tapasztalatok alapján már ismert, azonban politikailag nem vállalható, hiszen a közvélemény erélyes fellépést vár a hatóságoktól a szennyezésről szóló híradások és felvételek hatására - mutattak rá a konferencián.

"Az egyik probléma az, hogy a szennyezés témája a környezeti megközelítésből átkerült a gazdasági és politikai arénába ... A környezet és a politika közötti egyik feszültségforrás, hogy a politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy tétlenül lássák őket, jóllehet olykor éppen ez lenne a legjobb megoldás" - fejtette ki dr. Martin Preston, a Liverpooli Egyetem föld- és óceántani, környezeti kémiával foglalkozó kutatója (publikációs listája itt található).
 
A tengerfenéken lévő kútból naponta mintegy 60 ezer hordó (9,5 millió liter) olaj szivárog a vízbe a Deepwater Horizon olajfúró platform április 20-i felrobbanása óta (az amerikai kormány becslései szerint). Az olaj számottevő része még mindig a nyílt tengeren úszik, egy része azonban már elérte a louisianai és floridai partokat, jelentős környezeti károkat okozva a partvonal mentén.


Csak minden ötödik teknős éli túl a szennyezést

Az óvatos és kis mértékű beavatkozás lehet a legkíméletesebb módszer a londoni konferencia résztvevői szerint a parti szennyezés kezelésében is. A jelentős károk ellenére a tudósok egyetértettek abban is, hogy egyelőre korai lenne környezeti katasztrófának nevezni a Mexikói-öbölben történt szennyezést.

Az olajszennyeződést ezzel együtt csak minden ötödik teknős éli túl. Környezet- és vadvédő csoportok feszített ütemben igyekeznek menteni az állatokat az öbölben. Akár a partoktól 50 kilométerre is kiemelik a teknősöket a vízből - hangzott el a CBS News hírcsatorna tudósításában.

A tengeri teknősök öt fajtáját fenyegeti a hetvenedik napja tartó olajszivárgás, közülük négy veszélyeztetett faj. Sok teknősön nem látszik nyersolaj, a bajok belsőleg jelentkeznek: a hüllők lenyelik, belélegzik a szennyezést. Főleg az olajat magába szívó hínár veszélyes, amelyből szívesen táplálkoznak - mondta Mandy Tumlin biológus, a Louisiana állambeli vadgazdálkodási és halászati hatóság munkatársa.

Környezetvédő csoportok eddig több mint 500 teknőst mentettek ki a szennyezés térségében, és a tapasztalat az, hogy csak minden ötödik marad életben. A szövetségi hatóságok közölték, hogy eddig 72 barna pelikánt mentettek ki a körzetből és tisztítottak meg; a madarakat egy nemzeti vadasparkban engedték szabadon, Houstontól 280 kilométerre délnyugatra.

Eközben a katasztrófáért felelőssé tett BP brit vállalat két mentesítő fúrást kezdett, amelyek várhatóan augusztusban érik el a szivárgó olajkút csövét: így lesz lehetőség végleges eltömíteni a kutat. A BP-nek a katasztrófa-elhárítás eddig már több mint 2,65 milliárd dollárjába került.

KAPCSOLÓDÓ CIKK