Kihalás fenyegeti a világ legkisebb csikóhalát az olajkatasztrófa miatt

2010.09.15. 15:39
Teljesen eltűnhetnek a törpe csikóhalak a Mexikói-öböl olajszennyezése miatt. Az állatfajt nemcsak maga az olajkatasztrófa, hanem a vegyszeres takarítás is veszélyezteti, ráadásul meglehetősen rosszul úszó fajról van szó. Bójákkal és trágyával lehetne megmenteni a kihalás szélén álló tengeri élőlényeket.

Máig nem tisztázótt, hogy a mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa összesen mekkora kárt okoz a tengeri élővilágban, hiszen a halaktól a madarakig gyakorlatilag minden élőlényre hatással van. Egy különleges fajt pedig egészen konkrétan a kihalással fenyeget a szennyezés: a törpe csikóhal (Hippocampus zosterae), ez az apró, alig két centiméteres állatka kizárólag a Mexikói-öbölben volt eddig honos. A tengerifű között, többnyire a sekély vízben él, de időnként megkapaszkodik a nyílt vizeken lebegő tengerifűszőnyegekben is.


A takarításnak is brutálisak a következményei

Kérdésessé vált a csikóhal-populációk jövője - figyelmeztetnek a Project Seahorse  nevű londoni kutatócsoport tagjai. Természetes lakóhelyüket ugyanis gyakorlatilag megsemmisítette az olajfolt, a kőolajégetés és azok a vegyszerek, amelyekkel megpróbálták az olajat eltakarítani.

A nyílt vízben lebegő tengerifűszőnyegek gyakorlatilag megteltek nyersolajjal az alatt a három hónap alatt, amíg a BP olajvezetéke szivárgott. Néhány ilyen szőnyeg - csikóhal lakóival együtt - az ellenőrzött égetések áldozatául esett, amikor a BP így próbálta megakadályozni, hogy a szennyezés elérje a partvidékeket.

A vízfelszínen lebegő vastag réteg olaj pedig elzárta az életben maradáshoz szükséges fény útját a megmaradt tengerifű elől, miközben a csikóhalak életterét az olaj mérgező összetevői és az a több millió liter olajoldó vegyszer is megtizedelte.

Nem elég, hogy az olajfolt katasztrofális következményekkel járt az ökoszisztémára nézve, a takarítási procedúra is komolyan veszélyezteti a vízi flórát és faunát. Az oldószerek hatására az olaj egyes mérgező összetevői például lesüllyednek és eloszlanak a vízben, ezzel más állatokat és a csikóhalak tápanyagforrásait is beszennyezhetik.  
Más fajok is veszélyben vannak

A törpe csikóhalak kifejezetten képtelenek a menekülésre - például igen rosszul úsznak, ezért különösen védtelenek az olyan váratlan környezeti változások ellen, mint amilyet a BP is okozott. Általában is kevés utódot nemzenek, ezért még nehezebb felépülniük egy-egy ilyen, számukra kataklizmának számító esemény után. A kutatók szerint a takarítás végeztével már most biztos, hogy a csikóhal-populációk drámai visszaesésével kell számolni - ha a faj egyáltalán fennmarad.
 
A tengerifű is nehezen tér újra magához: akár öt évbe is beletelhet, amíg teljesen felépül egy szőnyeg, ezalatt pedig három csikóhal-generáció is leélhetné az életét. Az sem tisztázott, hogy az oldószerek a hormonokat megzavarva nem változtatják-e majd meg a csikóhalak normális utódnemzési ciklusát.


A tengerifű megmenthetné a veszélyben lévő élőlényeket

A tengerifű nem csak azért fontos része a part menti ökoszisztémanak, mert tengeri állatok búvóhelyéül szolgál, de a halak ikrái is itt kelnek ki, ráadásul javítja a víztisztaságot és akadályozza az eróziót. A fűszőnyegek elégetésének számos tengeri élőlény esett áldozatul, míg másokat megfosztottak természetes élőhelyüktől, akár további mérgezésnek is kitéve őket.
 
"Életbevágóan fontos, hogy a BP komoly lépéseket tegyen a tengerifű védelmére, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a csikóhal-populációk elkerüljék a teljes pusztulást" - nyilatkozta a Project Seahorse igazgatója, Heather Koldewey a brit Guardian napilapnak. 

A természetvédők arra biztatják a BP-t, hogy a takarítási munkálatok során a lehető leginkább szorítsa le a vegyszerek használatát és az égetést - a tenger tisztítása egyébként akár még évekig is eltarthat. A továbbiakban elsősorban az eddig is használt bójákkal kellene begyűjteni a még vízben lebegő olajat, illetve organikus anyagokat kellene használni, például trágyát.

Ez serkenthetné azoknak a mikroorganizmusoknak a kifejlődését, amelyek az olajat természetes úton képesek lebontani. Az olajfalók hatékonyságát tekintve biztató, hogy a Berkeley Lab kutatói eddig ismeretlen olajbontó baktériumokat is azonosítottak az olajkiömlés környékén, amelyek a vízben oldott oxigén felhasználása nélkül bontják le a felszín alatt felhőszerű alakzatokba tömörült nyersolajat (részletek a Tudomány rovat hírében.)

KAPCSOLÓDÓ CIKK