"Ez egy Csernobil" - dokumentumfilm az iszapömlésről

2010.10.13. 18:54
"Én ide vissza nem költözök, ez egy Csernobil. Itt rend nem lesz húsz éven belül" - mondja az iszapkatasztrófa egyik kárvallottja, a kolontári Holczer Balázs az OzoneNetwork dokumentumfilmjében, amelyet szerda este 19 óra 5 perckor mutatunk be tévécsatornánkon és internetes oldalunkon egyszerre. Az ajkai tározók rekultivációja egymilliárd forintba került volna már tizenegy évvel ezelőtt.

2010. október 4., 12 óra 24 perc: váratlanul átszakad az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának csaknem tíz emelet magas gátja. Pillanatok alatt egymillió köbméter maró iszap árasztott el három bakonyaljai települést. Kilencen meghaltak a két-három méter mély, lúgos áradatban. A környék élővilágát elpusztította a vörösiszap.

 

 

Egymilliárdba került volna az iszaptározó semlegesítése

Filmünkből kiderül, hogy a három bakonyaljai település tragédiájának voltak előzményei. Az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározója miatt egy szélvihar vörössé festette Ajka egyik városrészét 1998. április 4-én. Egy évvel később, 1999-ben Ajkán kihelyezett ülést tartott az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, mert a timföldgyártás mellékterméke állandó környezeti gondokat okozott.

Az iszap kezeléséről akkor ezt mondta Kózser István, aki akkoriban a  timföldgyárhoz tartozó Bakonyi Erőmű termelési osztályvezetője volt: "Nem pusztán akarat kérdése, hanem anyagi kérdés is. Egymilliárd forint lenne a kazetták rekultivációja".

A film többek között a Holczer-család tragédiáját is bemutatja: Holczer Balázs felesége égési sérüléseket szenvedett a lúgtól. Hároméves kisfiuknak - mivel az asszony kitartotta az iszapból - a sokkon kívül semmi baja nem esett.

A család visszatérése azért sem várható Kolontárra, mert az a környék, ahova az iszapár közvetlenül eljutott, valószínűleg hosszú ideig nem lesz élhető - mondja el a dokumentumfilmben Szegvári Zsolt, a Greenpeace Magyarország aktivistája. "Ez attól is függ, hogy ez mennyire tudott mélyebb talajrétegekbe is beszivárogni. Nekem a területről az az információm, hogy viszonylag kötött talaj van ott. Megvan az esélye, hogy nem ment túl mélyre, de a fertőzött részt mindenféleképpen el kell távolítani onnan".

"Régóta vannak ilyen nagy vörösiszap-tározók Magyarországon. Elég félelmetes méretűek, és nem csak Ajkán, hanem Mosonmagyaróváron és Almásfüzitőn is. Ezeknek a gátjai többnyire nem valamilyen nagyon szilárd anyagból, nem betonból vannak, hanem általában helyi termékekből, erőművek, kohók melléktermékeiből, például pernyéből" - hívja fel filmünkben a figyelmet a másik két tározóra Juhász Árpád geológus.