Több fokkal melegebb volt országos átlagban november első hetében, mint októberben. Az ősz két, a szokásosnál hűvösebb hónapját követően  kompenzál az időjárás, és erős lehűlés a hónap közepéig nem várható. A magas hőmérsékletekhez az Európát érintő ciklonok szerencsés elhelyezkedésére volt szükség.

Két hűvös hónap után jött a változás

Többfelé elérte a hőmérséklet a 22 fokot az elmúlt pénteken - ez volt a november eleji tavaszias időjárás csúcsa. Bár melegrekord nem dőlt meg, a hőmérséklet csütörtöktől szombatig közel tíz fokkal meghaladta az ilyenkor megszokottat Magyarországon. De nemcsak a három csúcsnapon volt szokatlanul meleg az idő, október utolsó napja óta erősebb a nappali felmelegedés az átlagosnál. A reggeli fagyok is tartósan megszűntek.

Szeptemberben és különösen októberben az ország időjárása jóval hűvösebben alakult az átlagosnál, miközben helyenként a szokásos csapadék többszöröse is lehullott. A fűtést korán el kellett kezdeni, az energiafelhasználás jelentősen meghaladta a szezon elején megszokottat. A november eleji nagy változást szemlélteti, hogy 1-4 fokkal magasabb nappali hőmérsékleteket mértek, mint szeptemberben, miközben a sokéves átlag szerint 6-7 fokos csökkenés a jellemző az ősz harmadik hónapjára.


Számottevő lehűlés nincs a láthatáron

A legfrissebb előrejelzések szerint a hónap közepéig - bár a múlt hetihez képes kevésbé szokatlan formában - továbbra is az átlagosnál enyhébb idő várható. Felhős és naposabb időszakok váltakoznak, gyakran megélénkül, időnként megerősödik a szél. Egy-egy csapadékzóna is keresztülhalad az országon. Egyelőre még a reggeli fagyok sem térnek vissza.


Szerencsés ciklonpályák

Az időjárás alakulását az elmúlt hetekben az európai ciklonpályák szerencsés elhelyezkedése határozta meg. Az Atlanti-óceán keleti felén kimélyülő, alacsonynyomású légköri képződmények középpontja általában Skandinávia déli területein haladt tovább keleti irányba, miközben már megjelent a következő óceáni ciklon. Ennek a pályának az lett az eredménye, hogy az időszak nagy részében délies vagy nyugatias áramlás alakult ki, a hideg sarki légtömegek előtt el volt zárva az út.

A ciklonok megfelelően közel voltak Magyarországhoz ahhoz, hogy gyakran megélénküljön, időnként megerősödjön a szél, viszont annyira nem közelítették meg a térséget, hogy a legnagyobb felhő- és csapadéktömbök megérkezzenek. Az előző két feltétel csak együttesen vezet a téli félévben átlagnál jóval enyhébb időjáráshoz (mint amilyen a mostani): szél nélkül az éjszaka lehűlt levegőt már nem képesek ilyen mértékben felmelegíteni az egyre kisebb hajlásszögben érkező napsugarak, így szükség van arra is, hogy a szél átkeverje a légkör legalsó néhány száz méteres rétegét.