A Szahara miatt rozsdás a Földközi-tenger környéke

Évente 600-700 tonna por kerül a levegőbe a Szaharából és a sivatagot délről övező félig száraz, átmeneti területről, a Száhelről. Ez a por volt az oka a híres vörös fold, a "terra rossa" kialakulásának a Földközi-tenger vidékén.

A "terra rossa" eredetét ásványtani és kémiai szempontból spanyol és amerikai kutatók vizsgálták meg. A Quaternary Science Reviews szakfolyóiratban közölt eredményeik szerint a Földközi-tenger vidékére jellemző vörös talaj kialakulásában jelentős szerepet játszott a Szaharából és a Száhelről származó por a 12-25 ezer évvel ezelőtti időszakban.

Ilyen vörös talajt azonosítottak többek között Mallorca és Szardínia szigetén, de az egész Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és Olaszországban elterjedt, továbbá az Adriai-tenger partjára jellemző Szlovéniától Görögországig.

A "terra rossa" és a szaharai eredetű por közötti kapcsolatot a hasonló vörös-vörösesbarna színárnyalat jelenti, ami a sivatagi por agyagtartalmára utal. A vöröstalaj-réteg az eredeti mészkősziklákra rakódott rá a Földközi-tenger térségében, de kialakulásában közrejátszott az eredeti talaj kvarctartalma is.

Az utóbbi időben fokozott tudományos figyelem övezi, hova sodorják a légáramlatok a Szahara és a Száhel óriási mennyiségű, évi 600-700 tonnás pormennyiségét. A pornak közegészségügyi hatásai is vannak, légzési nehézségeket okoz, emellett csökken miatta a látótávolság. Fontos kutatási téma, hogy a levegőbe került ásványi részecskék hogyan befolyásolják a napsugárzás visszaverődését és így a klímaváltozást.