Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok

2010.12.07. 11:33
Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára időzítve. Az egyre gyakoribb erdőtüzek a füst mellett az avarból, a tőzegből és a felső talajrétegől felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.

Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - állapították meg dán kutatók. Ole John Nielsen, a Koppenhágai Egyetem kémikusa és kollegája, Mads Andersen a British Journal of Anaesthesia című tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket az ENSZ jelenleg is zajló cancúni klímaváltozási konferenciája kapcsán.

A kutatók a három legelterjedtebb altatógáz üvegházhatását vizsgálták, és felbecsülték a jelenség világszerte mutatkozó következményét. Kimutatták, hogy a tesztelt anyagok klímaváltozást befolyásoló potenciálja jelentősen eltér egymásétól. "Mivel mindháromnak egyforma a terápiás hatása, nyomatékosan ajánlott, hogy azt az anyagot használjuk, amely a legkevésbé járul hozzá a bolygó felmelegedéséhez" - fogalmaztak a dán kutatók.

A kémikusok a sevofluran, az isofluran és a desfluran nevű szereket vizsgálták. Ezek üvegházhatása 210-szer, 510-szer, illetve 1620-szor erősebb a szén-dioxidénál. Ráadásul esetükben a kémiai kötés rendkívül hasonló a HFC-134a nevű hűtőanyagéhoz, amelyet januártól tilos lesz használni az Európai Unióban. A HFC-134a 1300-szor erősebb üvegházhatást kiváltó gáz, mint a szén-dioxid. Ebből következően klímaszempontból a sevoflurant érdemes használni a műtőkben.

Szintén a cancúni konferenciára időzítették egy másik vizsgálati eredmény bejelentését: az északi féltekén jelentős klímakockázatuk van a felmelegedés miatt egyre gyakoribbá és kiterjedtebbé váló erdőtüzeknek.

A jelenség azzal fenyeget, hogy az északi féltekén húzódó erdős területek szén-dioxid-nyelőkből nettó CO2- (karbon) kibocsátókká válnak, ezzel pedig fokozzák a globális felmelegedést, ami viszont még gyakoribbá teszi az erdőtüzeket, s így ördögi kör alakul ki - érvelnek a szerzők a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent cikkben.

A tanulmányban elsősorban Alaszka 18,5 millió hektárnyi erdőségeit vizsgálják, amelyekről megállapítják, hogy az elmúlt évtizedben az egyre intenzívebb erdőtüzek miatt nettó karbonkibocsátókká váltak. Az eredmények a szerzők szerint valószínűleg általánosíthatók Szibéria, Kanada és Észak-Európa hatalmas kiterjedésű vadonjaira is. Idén Oroszországban több mint egymillió hektáron tomboltak kezelhetetlen erdőtüzek, melyek egész falvakat pusztítottak el, s több mint 50 ember halálát okozták.

A cikk szerint nem is elsősorban a fák égése, inkább a talaj karbontartalma nyomán jut sok szén-dioxid a légkörbe. "Az északi félgömbön a tüzeket nagyrészt az avar, a tőzeg és a felszíni talajréteg szervesanyag-tartalma táplálja" - magyarázta Merritt Turetsky, az ontariói Guelph Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Turetsky szerint az eredmények aggasztóak, mivel globálisan a talajok karbontartalmának mintegy fele az északi félteki permafrosztokban - állandóan fagyott talajokban - és tőzeglápokban található. "Olyan széntartalomról van szó, amely évezredek alatt, lassanként halmozódott fel az ökoszisztémákban, most viszont nagyon gyorsan szabadul fel" - világított rá a professzor.

A mexikói üdülővárosban jelenleg zajló ENSZ-klímacsúcson a múlt héten sikerült néhány intézkedést tető alá hozni a trópusi erdőirtás megfékezésére, az északi erdők azonban eddig kevés figyelmet kaptak a tárgyalásokon. A közelmúltban megjelent kalkulációk szerint Latin-Amerika, Afrika és Ázsia Egyenlítő-menti erdőségeinek pusztítása a teljes éves karbonkibocsátás 12-15 százalékáért felelős.

KAPCSOLÓDÓ CIKK