Eljárást indíthat az Európai Bizottság a vörösiszap miatt Magyarország ellen

2010.12.15. 14:50

Néhány héten belül hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság, helyesen alkalmazták-e az uniós környezetvédelmi irányelveket a magyar hatóságok vörösiszap hulladékbesolása ügyében. Minősíthették volna veszélyes hulladéknak az ajkai szennyezést a magyar környezetvédelmi hatóságok, erre megvan a lehetőség az uniós jogban - közölték az [origo]-val brüsszeli források.

Végéhez közeledik az az elemzési folyamat, melynek eredményeként az Európai Bizottság (EB) néhány héten belül állást foglal arról, a magyar hatóságok miként kezelték a vörösiszap-problémát még a kolontári katasztrófa bekövetkezte előtt - értesült az [origo] EB-forrásokból Brüsszelben. Az EB közvetlenül az iszapömlés megtörténte után hivatalos kérdéssorozatot intézett Magyarország állandó brüsszeli képviseletéhez, és ez az intézmény gyűjtötte össze a kormány válaszait. Ezt a bizottság környezetvédelmi és ipari szennyezéssel foglalkozó szakértői elemezték, a döntést az EB hozza nyilvánosságra.

Az EB kérdései többek között kiterjedtek arra, hogy a magyar környezetvédelmi hatóság az EU hulladékkatalógusára alapozva miért minősítette nem veszélyes hulladéknak a MAL Zrt. zagytározójában levő vörösiszapot, mikor a cég számára kibocsátotta az egységes környezethasználati engedélyt. A katalógus szerint ugyanis az iszap egyfelől besorolható veszélyes hulladékként, amennyiben káros anyagokat tartalmazó, ásványi anyagok feldolgozásából származó maradványnak bizonyul (ez a kategória a katalógusban 010307-es sorszámon szerepel). Ha viszont nem tartalmaz olyan mennyiségben káros anyagokat, amely az egészséget és az élővilágot veszélyeztetné, akkor a vörösiszap simán hulladéknak számít (ennek jelzésére a 010309-es sorszámot használják). Az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédők már néhány nappal a katasztrófa után azt állították, hogy a veszélyes hulladékokról szóló EU-s irányelv lehetővé tette volna, hogy a Kolontárt elöntő vörösiszapot veszélyes hulladékként kezeljék.

A megkülönböztetés azért fontos, mert a veszélyes hulladék kezelésére és tárolására szigorúbb nemzeti és uniós szabályozások vonatkoznak. A folyamatban levő ügyre való tekintettel nevük elhallgatását kérő források kérdésünkre elmondták: a magyar hatóságnak joga volt elfogadni azt a javaslatot, amit a környezethasználatért folyamodó MAL Zrt. nyújtott be a vörösiszap besorolásáról, de szintúgy joguk volt saját hatáskörben vegyelemzésnek alávetni a hulladékot, és annak alapján dönteni a besorolásról. Az [origo]-nak nyilatkozó brüsszeli szakértők úgy látják: mivel a katalógusban megvan a lehetőség arra, hogy bizonyítékok alapján veszélyes hulladéknak minősítsék a timföldgyártás melléktermékét, nem tartják indokoltnak a hulladékokat felsoroló lista megváltoztatását.

Az EB kérdései a katasztrófa kezelésére, a kármentési folyamatra is kiterjedtek. Amennyiben az EB visszásságokat tapasztal a vörösiszap-probléma kezelésében, az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen a kérdésekre adott válaszok elemzése után. Hogy mi a tétje ennek az eljárásnak, az attól függ, hogy az ország helytelenül hajtott-e végre valamely uniós környezetvédelmi irányelvet, vagy nem ültetett át valamely elvet a hazai jogrendbe és jogalkalmazási gyakorlatba. Az egységes környezethasználati engedély (IPPC) kibocsátását szabályozó irányelv például kimondja: a hatóságoknak azt kell számon kérniük, hogy az üzemeltető az elérhető legjobb technológiával működteti-e a timföldgyárat vagy más, a környezetet terhelő ipari létesítményt.

A 2010 decemberi eleji állapot szerint kilenc környezetvédelmi ügyben folytat az EB kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, többek között a szálló por koncentrációjára vonatkozó irányelv nem megfelelő átültetése miatt. Ez az eljárásmennyiség elmarad Olaszország 46, Görögország 33, az új tagállamok közül Lengyelország 25 és Románia 17 hasonló problémájához képest. A kötelezettségszegési eljárás során az EB két fordulóban indoklással ellátott véleményt nyújt át a tagállamnak az adott ügyben, és ha az állam nem tesz eleget az ebben foglaltaknak, az EB az Európai Bírósághoz fordul. Magyarország környezetvédelmi kötelezettségszegései eddig nem jutottak el ebbe a szakaszba, és n

Jelenleg hat uniós tagállamban összesen kilenc létesítményben folyik vörösiszapot eredményező timföldgyártás, többek között Spanyolországban és Romániában. A timföldgyárak általában vegyesen használják fel a helyben bányászott és az importált bauxitot (a MAL Zrt. Ajkán a Nyírádon kitermelt és a Bosznia-Hercegovinából behozott kőzetet dolgozza fel).

Az EB 2006-ban elfogadott egy ajánlást a timföldgyárak biztonságos üzemeltetéséről, azonban ez technikai jellegű dokumentum, jogi ereje nincs. A kolontári vörösiszap-katasztrófa közvetlen következménye az EU jogrendjében az volt, hogy a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Parlamenttel együtt döntve november 7-én úgy módosította az ipari szennyezés-kibocsátásokról szóló irányelvet, hogy a hasonló, technikai jellegű dokumentumokban foglaltak ezután jobban érvényesülhetnek a gyakorlatban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK