A fényszennyezés a levegő minőségét is ronthatja a nagyvárosokban

2010.12.28. 8:38

A fényszennyezés is hozzájárul ahhoz, hogy kevésbé oszlik el a nappal kialakult szmog például az olyan nagyvárosok fölött, mint Los Angeles. A városi fények annyira erősek, hogy csökkentik a légkör egyik természetes tisztítószere, a nitrátgyök jótékony hatását.

A városi fények nemcsak a csillagos égbolt látványát teszik élvezhetetlenné, de a fényszennyezés közvetett módon hozzájárul a szmoghelyzet súlyosbodásához is a nagyvárosokban. A los angelesi fényszennyezés mérése során az USA légkörkutató szolgálata, a NOAA vegyészei azt tapasztalták, hogy a metropolisz fölött fényesebb az ég, mint amennyire számítottak.

Kutatásaik szerint a városi fények olyan erősek voltak, hogy emiatt a Los Angeles fölötti légkörben károsodhattak azok a vegyületek, amelyek egy sötét éjszakán hozzájárulnak a városi levegő öntisztulásához. "A fényszennyezés lassíthatja a levegő öntisztulását" - összegezte a kutatás eredményeit Harald Stark, a NOAA vegyésze az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) éves konferenciáján december 14-én.

A bejelentés ugyan meglepő, de egyelőre csak feltételezésről, tudományos hipotézisről van szó, tette hozzá a fényszennyezés hatásaival foglalkozó sajtótájékoztatón Jochen Stotz, a kaliforniai egyetem (UCLA) légkörvegyésze, aki egyébként nem vett részt a kutatásban. Stotz szerint nagyon fontos, hogy mi történik éjszaka a nappal felhalmozódott szmoggal, viszont a füstköd kialakulása olyan bonyolult folyamat, hogy a fényszennyezés hatásának pontos megállapításához további kutatásokra van szükség - tudósít a Scientific American.

Ezzel együtt a fényszennyezés nem elhanyagolható tényező. Stark és kutatócsoportja többször is átrepült 2010 nyarán egy NOAA-géppel Los Angeles fölött. Méréseik szerint az égbolt a napfénynél ugyan tízezerszer kevésbé volt világos a nagyváros fölött, de a fényszennyezés így is huszonötször erősebb volt, mint amennyire a telehold világít. A kutatócsoport számításai szerint ilyen fényerősség elegendő ahhoz, hogy a légkör nitrátgyök-tartalma (NO3) csökkenjen.

A nitrátgyökök közvetett módon csökkentik a szmog káros ózontartalmát, mert reakcióba lépnek olyan nitrogénvegyületekkel, amelyek részt vesznek az ózon kialakulásához vezető egyéb kölcsönhatásokban (a folyamatról részletesen itt olvasható leírás). A nitrátgyökök segítenek lebontani a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidokat is. A kutatócsoport következtetése az, hogy a légkör természetes éjjeli tiszítószereként működő nitrátgyökök hatékonysága csökken a fényszennyezés miatt a nagyobb városokban. Számításaik szerint emiatt másnap körülbelül 5%-kal lehet magasabb az ózonszmog szintje, ami sok helyen éppen elég az egészségügyi határtérték túllépéséhez. A káros hatás erősebben észlelhető északabbra fekvő városokban télvíz idején - állítja Stark -, mert a hótakaróról és a felhőrétegekről visszaverődő fények fokozzák a fényszennyezést.

Stotz és munkatársai most azt tervezik, hogy Stark kutatócsoportjának adatait felhasználják légkörvegyészeti modellszámításaik során. Ha a számítások azt mutatják, a fényszennyezés miatt valóban kevésbé oszlik el a szmog, akkor még nehezebb feladat lesz betartani a szigorú légszennyezési határértékeket az USA nagyvárosaiban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK