Árvizek és szélrekordok éve volt 2010

Szélsőséges éves csapadékmennyiség és rekord szélrohamok mellett kiegyenlített hőmérsékleti viszonyok jellemezték Magyarország időjárását 2010-ben. A sok hó és eső következtében négy nagyobb és több kisebb árhullám vonult le a Tiszán. Európa keleti és nyugati szélén extrém hőmérsékleti értékek teszik emlékezetessé az elmúlt évet.

Csak egyetlen hónapban volt kevesebb csapadék az országos átlagnál 2010-ben - ez is jelzi, hogy tavaly több csapadékrekord is megdőlt, derül ki időjárási összefoglalónkból. Az esőzések, zivatarok rendszeresen károkat okoztak. Az egyetlen előny az volt, hogy a visszatérő esőzések és a sűrűn váltakozó frontok miatt ritkábban alakult ki szmog, mint a korábbi években.

2010. januárja az átlagosnál egy-két fokkal hidegebb időt hozott, többször volt havazás. A hónap két utolsó napján országszerte 15-45 cm hó esett, a közlekedés órákra megbénult. Budapest térségében is közel harminc centi hó hullott egy nap alatt. Ezt követően február közepéig szinte minden nap előfordult valahol hóesés, majd megenyhült az idő és elolvadt a hó.

Áprilisban beindult az esőzés

Március volt az év egyetlen hónapja, amikor országos átlagban a szokásosnál kevesebb csapadék hullott, a hőmérséklet egyenletesen, jobbára a sokéves átlagot követve alakult. Áprilisban viszont beindult az esőzés, az ország legnagyobb részén az átlagot másfélszer-kétszer meghaladó mennyiség hullott, a középső országrészt azonban egyelőre elkerülték a nagy esők. Az utolsó fagyok április 23-án fordultak elő elsősorban az Északi-középhegység fagyzugos, szélvédett völgyeiben, medencéiben, kiterjedt fagykár azonban nem keletkezett.

A következő hónap már meghozta az első csapadékrekordot: a mérések kezdete - nagyjából másfél évszázad - óta nem volt ilyen csapadékos május Magyarországon. A hónap közepén és végén egy-egy markáns mediterrán eredetű ciklon vonult át az országon, amely miatt soha nem látott árhullám vonult le a Tisza egyes mellékfolyóin. A ciklonok átvonulását a Dunántúlon, különösen a Bakony és a Balaton térségében viharos, néhol orkánerejű széllökések kísérték, a Kab-hegyen május 17-én 165 km/órával új magyar szélrekord született. A Balaton déli partján az északnyugati szél megemelte az amúgy is magas vízszintet, és a hullámok a vizet kihordták a partra, így mini-szökőár alakult ki.

Egy nap alatt három tornádó

A nyár tartós esőzéssel, hűvös, borongós időjárással kezdődött. Ezt követően azonban úgy tűnt, vége az esős időszaknak: június második hetében egy hőhullám hatására helyenként 35 fokos forróság váltotta fel a rossz időt. A meleg azonban gyorsan elmúlt, és újabb tartós esőzések következtek, amelyet itt-ott heves nyári záporok, zivatarok tarkítottak. Júliusban fülledt, trópusi jellegű időjárás uralkodott. Gyakran volt kánikula, amelyet záporok, zivatarok frissítettek fel. Augusztusban folytatódott a fülledtség egészen 27-ig, akkor a délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezett, és a nyári idő már szeptemberben sem tért vissza. A hónap végén a heves zivatarok helyét átvette a tartós esőzés.

Augusztushoz kötődik egy rendkívül viharos nap. 16-án egy hidegfront előtti instabil légköri helyzetben heves zivatarok alakultak ki. Tornádókat észleltek Mezőkövesden, Hidasnémeti közelében, valamint a Börzsöny déli, délkeleti lábánál. A forgószelek elvonulása után gyökerestül kicsavart fák, ledőlt villanyoszlopok jelezték a vihar pusztítását. Ezek a nyomok sokfelé a mai napig láthatók, sőt a börzsönyi tornádó által az erdőben létrejött tisztások még évtizedekig emlékeztetnek a ritka eseményre.

Gyorsan jött, de sokáig tartott az ősz, majd megérkezett az igazi tél

Szeptemberben és októberben a délkeleti határszélt leszámítva az átlagosnál jóval hűvösebb volt az idő, a nyár már nem tért vissza, a vénasszonyok nyara is csak egy-két napig tartott. Különösen szeptemberben volt sok a csapadék. Egy közép-európai ciklon Németországtól Lengyelországig, majd pedig a Kárpát-medencében okozott áradásokat. Novemberben lehűlés helyett melegedés jött. Míg az ország kilencven százalékán októberben egyszer sem érte el a hőmérséklet a 20 fokot, az ősz utolsó hónapjában ez gyakran és több helyen megtörtént. Lehűlés csak az utolsó tíz napon jött, és 27-én megérkezett az első komolyabb hóesés.

Decemberben az ország nagy részén többször esett a hó, volt olyan hely is az országban, ahol csupán két és fél napig nem borította összefüggő hótakaró a felszínt. Egy rövid, áradásokat okozó enyhülés utáni hidegbetörésben Kab-hegyen ismét megdőlt a hazai szélrekord, a legnagyobb széllökés sebessége elérte a 172 km/órát.

A rövid melegfront és az azt követő hidegbetörés még két ízben lejátszódott a hónap során, miközben csaknem pontosan megismétlődött az egy évvel ezelőtti eset: karácsony előtt országszerte jelentős mennyiségű hó hullott -5 fok alatti hőmérsékletben. A következő hajnalokon helyenként -18 fokra hűlt a levegő. Ennek ellenére egy markáns melegfront miatt még a hegycsúcsokon sem volt hótakaró december 24-én. Karácsony első napjának estéjén azonban hidegfront tört be az országba, és a Dunántúlt leszámítva ismét vastag, helyenként 25 centit elérő hótakaró alakult ki, amely az újév januárjában is megmaradt.

Hőmérsékleti szélsőségek Kelet-Európában

Oroszország európai részén rendkívül szélsőségesen alakult 2010. első félévének időjárása. Januárban és februárban napközben is gyakran -15 fok alatt maradt a hőmérséklet, a májustól rendszeresen érkező hőhullámok során viszont minden addigi hőségrekord megdőlt. Miközben Közép-Európát az eső áztatta, Moszkvában egy csepp csapadék sem hullott, és több mint egy hónapon keresztül a napi maximum meghaladta a 30 fokot, sőt egymást követő 8 napon a 35 fokot.

Decemberben - az előző évhez hasonlóan - ismét nagyon hideg volt Nyugat-Európa időjárása. Angliában is többször havazott, Németországban pedig hóviharok, vastag hótakaró és kemény fagyok zárták az évet.