Veszélyezteti a Nagy-korallzátonyt is az ausztráliai árvíz

2011.01.11. 06:10

Már a Nagy-korallzátony koralljait is veszélyeztetik a pusztító áradások Ausztráliában. Az áradás műtrágyát is tartalmazó vize a tengeri teheneknek és a teknősöknek is árt.

A Fitzroy és a Burnett folyók áradásával mérgező, műtrágyával fertőzött víz jut a tengerbe, amely a korallok mellett bizonyos tengeritehén-fajok és teknősök egészségét is veszélyeztetik - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF). A tengerbiológusok szerint a korallok elhalhatnak, ezt követően pedig fehér mészkő marad hátra utánuk. Bár a korallsziget képes rendbe jönni, ez a folyamat akár száz évig is eltarthat a korallok ellenálló-képességétől függően

Ausztrália Queensland államában jelenleg az ötven éve tapasztalt legsúlyosabb áradások dúlnak. Mivel az esőzés tovább folytatódik, az árvíz további településeket fenyeget. Ez történt például a Brisbane-től nyugatra fekvő Dalby városában. Az ott lakókat kiköltöztették, mert újabb elöntés fenyegeti a kisvárost, pedig a település házai már száradásnak indultak a két héttel ezelőtti árvíz visszavonulása után.

A Nagy-korallzátony a Föld legnagyobb zátonya. Hossza mintegy kétezer kilométer, területe 34,4 millió hektár - így űrfelvételeken is jól látható. Gyakorlatilag háromezer korallzátony és mintegy kilencszáz, kisebb-nagyobb sziget csoportosulása, melyek a part vonalát nagyjából követve körülbelül azonos távolságra esnek a szárazföldtől.

A zátonyrengeteg rendkívül kedvelt turistalátványosság, gazdag élővilága miatt 1981 óta a világörökség része. (Itt fedezték fel többek között a világ legkisebb gerinces állatát, a mindössze hét milliméter hosszú tömzsi csecsemőhalat.) A Nagy-korallzátonyt élővilága azonban pusztulóban van az óceánok elsavasodása, a vízszennyezés, a felmelegedés, a tengeri csillagok elszaporodása és a túlhalászat miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK