Éhínséget okoz és étlapot cserél a klímaváltozás

2011.01.19. 17:58

Gyakorlatilag 900 millió embert ítélne éhezésre az, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,4 Celsius-fokkal lenne melegebb 2020-ban. Ez akkor következik be, ha nem sikerül korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden megy tovább úgy, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években megszoktuk. Táplálkozási szakértők alkalmazkodást javasolnak, például hús helyett együnk inkább lencsét a proteinszükséglet fedezésére; klímakutatók viszont erősen túlzónak tartják a 2,4 fokos hőmérsékleti előrejelzést.

Visszavonta az argentínai alapítású környezetvédelmi szervezet, a Fundación Ecológica Universal amerikai tagozatának (FEU-US) általa korábban leközölt - és az alábbi cikkben ismertetett - jelentését a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő hírszolgálata, az Eurekalert, amelyet az AAAS működtet. A szervezet azért döntött így, mert több klímakutató túl merésznek tartja a FEU-US jelentésében szereplő 2020-as hőmérsékleti értéket. A kutatók szerint a FEU-US jelentésének klímaadataiért felelős argentin tudós, Osvaldo Canziani nem vette számításba az óceánok hűtő hatását, mely tompítja az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatti melegedést. Canziani egyelőre nem válaszolt a kritikákra, mert a Guardian brit napilap információi szerint beteg. A FEU-US vezetője, Liliana Hisas közölte: a maguk részéről érvényesnek tartják, így nem vonják vissza a dokumentumot. A jelentés médiamegjelenésével foglalkozó PR-ügynökség vezetője, Marshall Hoffman azzal érvelt a Guardiannek, hogy számos friss tanulmány szerint gyorsabban zajlik a klímaváltozás, mint ahogy azt az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az IPCC legutóbbi, 2007-es jelentésében összefoglalta.


Korábbi információk

Korábban nem sejtett hatást gyakorolna a világ élelmiszer-termelésére a globális felmelegedés és a klímaváltozás. Ha a most fennálló élelmiszerelosztó rendszerekkel, hálózatokkal számolunk, a Föld élelmiszer-termelése nem lenne elegendő a 2020-ra 7,8 milliárdos emberiség teljes ellátására. A Fundación Ecológica Universal amerikai tagozatának (FEU-US) most megjelenő jelentése szerint búzából 14, rizsből 11, kukoricából pedig 9%-os hiány állna elő 2020-ra, ha a kiindulási feltételek nem változnak. Egyedül a szójabab esetében múlná felül a kínálat a keresletet mintegy 9%-kal. Ez a négy termény az emberiség alapvető élelmiszere.


Nem érdemes új szántóföldekben reménykedni

A szervezet egyéves vizsgálata során azokból az adatokból indult ki, amelyeket a felmelegedésről és hatásairól az ENSZ erre szakosodott kormányközi tudományos tanácsadó testülete, az IPCC 2007-es jelentésében közölt. A FEU-US munkatársai ezen felül az ENSZ mezőgazdasággal és élelmiszer-ellátással foglalkozó szervezeteinek adataira alapoztak. "Azt feltételeztük, hogy a 2020-ig hátralevő kilenc évben nem lesz érdemi változás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában" - mondta Liliana Hisas, a FEU-US ügyvezető igazgatója, a jelentés egyik szerzője.

A globális felmelegedés az élelmiszer-termelés három legfontosabb tényezője - vízellátás, éghajlat és szántóföld - közül az első kettőt érinti. A mezőgazdaságra alkalmas földterületek jelentős része ugyanis már most művelés alatt áll. A Világbank számításai szerint nem valószínű, hogy jelentős mértékben sikerülne további területeket művelésbe vonni.

A csapadékellátottság és a klímaváltozás együttes változása eltérő hatásokat gyakorol a különböző éghajlatú területeken. A jelentés szerint a trópusokon, vagyis az Egyenlítőtől 30 fokkal északra és délre emelkedő hőmérsékletekre és csökkenő csapadékmennyiségre kell számítani. Itt él az emberiség majdnem 60%-a. A mérsékelt éghajlaton szintén a csapadék csökkenésére kell számítani. Ebből következően egyenlőtlenebbé válik a csapadékeloszlás: a száraz területek elsivatagosodnak, több lesz a szárazság, ugyanakkor több lesz a heves esőzés és az árvíz is.

Forrás: AFP

A gabonahiány az állattartást is hátrányosan érinti

A víz iránti fokozódó igény miatt éles verseny alakul ki a mezőgazdaságot és a háztartásokat ellátó rendszerek üzemeltetői között. "Jelenleg a teljes mezőgazdasági termelés 80%-a az esőtől függ. A csapadékmennyiség változása egyaránt hatással van arra, hogy egy adott térségben mennyi felszíni és felszín alatti víz áll rendelkezésre. Eszerint nem mindenütt megvalósítható, hogy öntözésesre állítsák át a mezőgazdaságot" - magyarázta Hisas.


Nem mindenütt hátrányos a klímaváltozás

Az átlaghőmérséklet lokális emelkedése azonban hosszabb termőidőszakkal és melegebb éjszakákkal jár együtt, amelyek együttesen kedvezhetnek az élelmiszernövényeknek, különösen a melegtűrő fajoknak. A klímaváltozás kettős hatását jól jelzi, hogy Indiában, a világ második legnagyobb rizstermelő országában 30%-kal csökken a terméshozam 2020-ra, ezzel szemben a legnagyobb rizs- és búzatermelő, valamint a második legnagyobb kukoricatermelő állam, azaz Kína terméshozama 20%-kal megemelkedik egy évtized leforgása alatt a jelentés szerint. A melegedés miatt a búzatermés 3-5%-kal nőne Nyugat-Európában is.

A FEU-US számításai szerint a klímaváltozás miatt 2020-ra 772 millió tonna búza lenne szükséges az emberiség ellátásához, ebből 109 millió tonna hiányozna, mert olyan nagy búzatermelő országokban hozna kevesebbet a betakarítás, mint Ukrajna vagy Oroszország. Rizsből 775 millió tonna lenne szükséges, és 83 millió tonna a várható hiány, többek között Indiában és Pakisztánban. A szükséges 826 millió tonna kukoricából 85 millió hiányozna (a jelentés Magyarországot is olyanként említi, ahol a kukoricatermés csökkenése várható). A szójababigényt 260 millió tonnában állapították meg a szakértők, ennél 12 millió tonnával lehet többre számítani 2020-ban.

Forrás: AFP

A termésmennyiség alakulása befolyásolja a haszonállat-állományt és a halastavak termelését is. A világ gabonatermelésének mintegy 35%-át az állatállomány ellátására fordítják, így a gabonahiány a tej- és tejtermékek termelését is érinti. 2008-ban egyszer már megugrott az élelmiszer világpiaci ára, az utóbbi 30 év rekordját állítva be az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint. Az emelkedés oka egyfelől a szárazság, másrészt az bioüzemanyag-termelők megnövekedett kukoricaigénye volt. Jelenleg egymilliárd, azaz minden hetedik ember alultáplált. Az újabb élelmiszerár-rekord most, 2010 decemberében következett be. A további drágulásnak az lehet a következménye, hogy 2020-ra minden ötödik ember éhezni fog. Az UNICEF szerint jelenleg, naponta 18 ezer ötévesnél kisebb gyermek hal meg alultápláltság és az ezzel összefüggő betegségek miatt. 2020-ig az élelmiszerhiány gyermekáldozatainak száma szinte megduplázódhat.

A megoldás a FEU-US jelentése szerint az alkalmazkodás lehet, amelynek viszont egyaránt érintenie kell a gabonatermelést, az állattartást és az emberiség táplálkozásai szokásait is. A gazdálkodóknak változtatniuk kell a vetés és betakarítás idején, cserélni kell a vetésforgókat, át kell szervezni az állattartást, és hatékonyabb vízgazdálkodást kell bevezetni. Ezzel mintegy 10%-os termésnövekedést lehet elérni.

Az utóbbi húsz év vizsgálataiból az derül ki, hogy az emberiség étlapján 43%-ban gabonafélék szerepelnek, míg az átlagos földlakó 18%-ban gumós növényeket, például burgonyát vagy édesburgonyát fogyaszt. A proteinbevitel 20%-át tej- és tejtermékek (leszámítva a vajat) fedezik, további 9%-át húsok, húskészítmények adják. A rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiség csökkenése miatt a Világegészségügyi Szervezet (WHO) több gumós növény fogyasztását javasolja a gabonafélék ellenében. A proteinszükségletet növényi termékekből, bab- és lencsefélékből érdemes fedezni. A 25%-ban proteineket tartalmazó lencséből például úgy lehetne többet termelni, ha a késő tavaszi vetés helyett a termelők a kora tavaszira vagy a télire állnának át.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK