Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán

2011.01.28. 12:26

Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.

Legalább kétezer éve nem volt ilyen meleg az a tengervíz, amely Grönland partjai mentén kerül a Jeges-tengerbe az Atlanti-óceán északi részéből - derül ki abból a kutatásból, amelyet Robert Spielhagen, a mainzi tudományos akadémia munkatársa vezetett. A kutatócsoport vizsgálatai szerint a Spitzbergák és Grönland közötti Fram-szoros vize 1,94 Celsius-fokkal lett melegebb az elmúlt száz év alatt. (A Spitzbergák szigetcsoportja Norvégia és egyben Európa legészakibb része.) A kutatók szerint a tengervíz körülbelül 1,38 Celsius-fokkal langyosabb, mint amilyen a kora középkori melegperiódus (900 és 1300 között) alatt volt. E melegperiódusnak köszönhetően virágzó zöld mezőiről kapta a nevét Grönland is, ahol a fjordok környékén lágy szárú növények nőttek, az őslakosok és a viking telepesek állattartással foglalkoztak.

Az Arktisz gyors felmelegedése és a Jeges-tenger jégtakarójának olvadása szoros összefüggésben áll azzal a hőcserével, ami az Atlanti-óceán északi része és a Jeges-tenger között megy végbe. Az amerikai University of Colorado (Boulder) hó- és jégadatbázisa szerint Alaszkánál is nagyobb területről tűnt el a jég a Jeges-tengeren 1979 és 2009 között. Egyes oceanográfusok szerint a következő évtizedekben nyaranta teljesen jégmentes lesz az Északi-sark.

Az Arktisz olvadásához a hőt legfőképpen az észak-atlanti áramlatnak a Spitzbergák mellett levő ága szállítja. Az áramlat tulajdonképpen a Golf-áramlat folytatása, így a melegebb, sósabb víz miatt még télen is jégmentes a tenger a szigetcsoport körül. A klímaváltozás szempontjából azért is kritikus terület az Arktisz, mert nem mindegy, mekkora területen veri vissza a napsugárzást a Jeges-tenger jég- és hótakarója. A kellő vastagságú és kiterjedésű jég kialakulásához pedig hideg tengervíz szükséges. A jég gyakorlatilag a Jeges-tenger hőszigeteléseként viselkedik, teljes eltűnése felboríthatja az Észak-Amerika és Európa időjárását befolyásoló nagytérségű légköri jelenségek az utóbbi évszázadokban megszokott rendjét.

"Azt korábban is tudtuk, hogy az Arktisz a legérzékenyebb terület klímaváltozási szempontból a Földön. Most már arról is vannak adataink, hogy a Spitzbergák környékén messze meghaladja a több százéves átlagokat a vízhőmérséklet" - mondta el az eredményekről Thomas Marchitto, a  University of Colorado Arktisz-kutató intézetének munkatársa, a Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A szigetcsoport időjárásáról százötven évre visszamenőeg állnak rendelkezésre adatok. Kiegészítésként a kutatócsoport az óceán fenekéről kiemelt üledékrétegek elemzésével következtetett a tengervíz hőmérsékletére - kétezer évre visszamenően. A szakemberek olyan egysejtű élőlények, a likacsosházúak (Foraminifera) maradványait használták mikroszkopikus hőmérőként, amelyek 45-200 méteres mélységben csak bizonyos hőmérsékletű tengervizet kedvelnek. E módszertől függően az egysejtűek házának kémiai összetételét is elemezték, amiből szintén azon vízrétegek hőmérsékletére következtettek, amelyben a foraminiferák éltek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK