Kellett nekünk az anticiklon, de még visszatér a tél

2011.02.09. 10:58

Az elmúlt év hazai időjárási csapásai után a január végén, február elején gyakran felépülő anticiklon igen kedvező folyamatokat indított be, a tavaszi várható belvíz és árvízveszély jelentősen csökkent. A szerdán beindult időjárás-változás azonban döntően hatással lesz arra, hogy végleg elkerüljük-e a márciusi természeti károkat. Az előrejelzések egyelőre felemás képet adnak.

Hogy mit okoz egy rekord csapadékos év, az tavaly kiderült. Több komoly árhullám vonult végig, ősz végétől egyre nagyobb területet borított el belvíz. Ehhez jött hozzá a tenyészidőszakban a mezőgazdasági növények és gyümölcsök rothadásából származó jelentős kár. Az új év rögtön egy átlagosnál szárazabb hónappal indult, januárban csupán az ország északkeleti részén érte el a csapadék a szokásos értéket.

Fokozatos javulást hozott az anticiklon

A mérsékelt égövben a magasabb és alacsonyabb szélességek közötti hőszállítást a ciklonok végzik, területükön változékony, csapadékos, szeles idő alakul ki. A ciklonok között magas nyomású légköri képződmények, anticiklonok épülnek fel, amelyekben jelentős csapadéktevékenység és szélerősödés nem fordul elő. Januárban gyakran határozta meg Magyarország időjárását anticiklon, amely télen köd és ködfelhő képződéséhez vezethet. Megjelent a hőmérsékleti inverzió, azaz hogy a felszíntől vagy az alacsonyszintű ködfelhő tetejétől felfelé haladva néhány száz vagy egy-két ezer méteres szinten a hőmérséklet fölfelé emelkedik a szokásos csökkenés helyett. Míg a hónap eleji - ciklon melegfrontjához köthető - hirtelen olvadás az Alpok északi részéről induló folyókon, többek között a Dunán - gyors árhullámot indított el, a következő, anticiklon hatására beinduló lassú melegedés fokozatos olvadást eredményezett, amely eleinte kizárólag az 1000 méter feletti területeket érintette. Az olvadékvíznek az utóbbi hetekben volt ideje lefolyni, az Alpok és Kárpátok magyarországi folyók vízgyűjtőihez tartozó lejtőin fokozatosan csökkent a hóréteg. A zonális áramlás átmeneti megerősödésének köszönhetően február első hétvégéjén az ország jelentős részén megszűnt a ködfelhőzet, csupán északkeleten maradt meg. Az átkeveredett légkörben a melegedés a felszín közelébe is eljutott, így kisebb hótakaró már csak az ország északkeleti részén maradt. A napos területeken a száraz levegőn nőtt a párolgás, fokról fokra csökkent a belvízzel elöntött térségek aránya.

A hótakaró tehát a folyók vízgyűjtőjén jelentősen vékonyodott, sík vidékeken pedig a Kárpát-medencében szinte mindenütt eltűnt, így a potenciális tavaszi ár- és belvízveszély számottevően csökkent.

Az anticiklonnak kedvezőtlen hatása is volt, hiszen a szél és a függőleges átkeveredés hiánya a szálló por koncentrációját jelentősen növelte, több nagyvárosban meghaladta az egészségügyi határértéket. Az elmúlt hétvégi változás után viszont már csak kevés helyen volt rossz a levegő minősége.

A hideghullám lefutása még ronthat a helyzeten

Kedden a magasban hidegáramlás indult meg, amely szerdán az ország nagy részén már érezhető a nappali hőmérsékletekben. Kivételt képeznek azok az északkeleti térségek, ahol éppen a hideg hatására szakadt fel a ködfelhő, így ott a hidegfront a felszín közelében néhány fokos melegedéssel jár.

A hideg több hullámban érkezik, csütörtök-pénteken lesz egy köztes melegfront is, amikor szórványosan alakulhat ki eső, északkeleten havas eső. Ezt követően ismét egyre hidegebb levegő érkezik, majd pedig vasárnap egy frontzóna erősödik meg az ország felett. A frontzóna hatására a legfrissebb számítások szerint sokfelé fordulhat elő havazás, délnyugaton havas eső, eső. A hideg beáramlása hétfőn még folytatódik, a jövő hét közepétől várható időjárási események bizonytalansága azonban egyelőre nagyobb annál, hogy azzal érdemben foglalkozni lehetne.

A vasárnapi csapadék következtében ismét növekszik a hótakaró a folyók vízgyűjtőin, sőt helyenként síkvidéken is újra kialakulhat. A potenciális tavaszi árvíz és belvízveszélyt a következő napok időjárása mindenképpen erősíti, de ennek mértéke még bizonytalan.

A hajnali fagyokra szükség van

A hét eleji melegrekord-közeli hőmérsékletek nem tartottak sokáig, és az ország jelentős részén még ekkor is fagyosak voltak a hajnalok. A reggeli fagyoknak fontos szerepük van abban, hogy a növényzet ne kerüljön ki ideje korán a mélynyugalmi állapotból. A korai rügyfakadás egy várható későbbi lehűlés miatt szükségszerűen fagykárokhoz vezethet.

A kórokozók terjedését az erős fagy és a száraz levegő lassítja. A következő napokban a napi hőingás csökken, a hőmérséklet nulla és plusz nyolc fokos intervallumból nehezen kerül ki, a nedvesség is növekszik, így a hét második felében érkező változás kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal járhat. Ebben is az anticiklon újbóli felépülése hozhat javulást a jövő hét elején.

A csapadékos tavalyi év után az időjárás az egyik legjobb forgatókönyv szerint alakult eddig, a gyakori anticiklonális helyzet - a légszennyezettség átmeneti növekedését leszámítva - minden szempontból kedvező változást hozott. Hogy ez mennyire marad így, azt döntően meghatározza a következő napok változékonyabb időjárása.

KAPCSOLÓDÓ CIKK