Megjön a tavasz a hétvégére

Vágólapra másolva!
Bár a tél folyamán többször élvezhettünk kora tavaszias enyheséget, az évszakváltás egyelőre még váratott magára. A héten azonban már beköszönt a tartós, tavaszias jó idő, és ez így is marad a hosszú hétvégére március 15-éig.
Vágólapra másolva!

Noha legutóbb február elején már ízelítőt kaptunk a tavaszból egy hétre, a télies időjárás szinte változatlanul folytatódott utána. Az elmúlt hetekben átlag alatti hőmérsékletek uralkodtak Magyarországon. Noha szombaton az ország mintegy felén kellemes, napos idő uralkodott, a vasárnap érkezett hidegfront ismét több fokos lehűlést eredményezett. Hatására a hét első napjaiban csak kevéssé alakul fagypont fölött a csúcshőmérséklet (kedden elsősorban keleten), míg éjszakánként erős fagyokra is számítani kell. A leghidegebb kedd hajnalban várható, ekkor a derült ég alatt helyenként -10 fok közelébe hűl a levegő.

A vasárnapi hidegfront azonban csak átmeneti lehűlést okoz, mögötte a déliesre forduló áramlással már fokozatosan enyhül az idő, és napközben egyre magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála. A hét második felében egyre többfelé alakul az ilyenkor megszokott 10 fok fölött a csúcsérték, a március 15-éhez kapcsolódó hosszú hétvége kellemes, tavaszi idővel, több-kevesebb napsütéssel köszönt be.

Egyúttal az éjszakai lehűlés is jelentősen mérséklődik, már csak gyenge fagyok fordulnak majd elő. A jelenlegi számítások szerint a jövő hét elejéig alapvetően száraz időre van kilátás, csak elszórtan fordul elő eső, zápor, majd nedvesebb léghullámok érik el a Kárpát-medencét, helyenként kiadósabb eső is eshet. A csapadékosabb idő várhatóan csak kisebb és átmeneti lehűléssel jár majd. Minderről részletesen 14 napos előrejelzésünk alapján tájékozódhatnak.

Forrás: AFP


Mivel a légkör csupán két hétre előre hordoz információt az időjárásra vonatkozóan, a két hétnyi időszakon túl számítógépes prognózisok nem állnak rendelkezésre - ráadásul az előrejelzések megbízhatósága csökken az idő előrehaladtával. Az időbeli korlátok miatt a két hétnél távolabbi időszakra csak az elmúlt évtizedekre alapozott tapasztalati, statisztikai becslések adhatók.


Márciusban nem ritka a hó sem

A sokéves adatok alapján elmondható, hogy a tavasz kezdetét időjárási szempontból egyfajta hullámzás jellemzi: bár a március-áprilisi időszakban gyors melegedés tapasztalható, márciusban még gyakoriak a hidegbetörések, és az ehhez kapcsolódó hózáporok. A havazás legtöbbször csak a hónap közepén szűnik meg hazánkban. Erre utal a népi időjóslás, az a szólásmondás is, miszerint "Gergely megrázza szakállát": vagyis március 12-én nem ritka a hóesés. 2010. március közepén például több napon keresztül még országszerte jelentettek havazást vagy hózáport. Síkvidéken az utolsó havas napra pedig március 17-én került sor.

Ez a hullámzó időjárás - az esetenkénti hirtelen lehűlések, majd felmelegedések - megterhelő lehet az emberi szervezet számára. A nagy hőingások főként a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőket viselhetik meg. Ugyanakkor az egyre több napsütés kedvező hatással van a közérzetre, és a hosszabb nappalok révén is szívesebben töltjük időnket a szabadban. Ettől a tavaszi fáradtság tarthatja csak vissza a kirándulókat, ami azért alakul ki, mert a téli időszakban kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, így szerveztünk vitaminraktárai kiürülnek. Az elkövetkező egy hét során melegfronti hatások dominálnak majd, amelyek fokozhatják a fáradékonyságot és a koncentrációs zavarokat, de ezen segíthet az ásványi anyag és a vitaminbevitel növelése.

A tavasz első hónapjának jellemzője továbbá, hogy februárhoz képest több mint másfélszeresére nő a napsütéses órák száma. Ez a nappalok hosszának növekedésén túl azzal magyarázható, hogy csökken a ködök tartóssága, valamint azzal, hogy a réteges felhőzet helyett egyre inkább gomolyos felhők jelennek meg az égen. Csapadék szempontjából egyébként a legszárazabb hónapok közé tartozik a március, ám a gyors felmelegedés miatt a konvektív, záporos jellegű csapadékok gyakorisága megnő (lásd keretes írásunkat).

Mi a konvektív csapadék?

Konvektív folyamatok révén kialakuló, gomolyos, azaz cumulus típusú felhőkből származó csapadék (zápor, zivatar vagy épp hózápor). A konvekció az a folyamat, amikor a napsugárzás hatására a talajközeli levegő felmelegszik, és emelkedni kezd. Az emelkedés addig tart, míg a légtömeg melegebb környezeténél. Amennyiben kellő nedvesség van a levegőben, egy adott pontnál beindul a felhőképződés, ezért a konvekció látható jele a gomolyfelhők megjelenése.