Mindent bevetve hűtik a japán atomerőművet

2011.03.17. 16:00

Egyelőre lefújták a pihentető medencékben fekvő nukleáris üzemanyagrudak vízágyúzását a Fukusima-1 atomerőműnél a túl erős sugárzás miatt, de a helikopteres vízpótlás sikeres volt. Az 1-es blokk fűtőelemei háromnegyedrészt használhatatlanná váltak a katasztrófában. Egyeé magyar szakértő szerint bátrabb fellépéssel el lehetett volna érni azt, hogy az atomerőmű blokkjai kibírják addig, amíg a hűtésüket kívülről meg tudják oldani.

Hatásos volt a helikopteres vízpótlás, mert gőz szállt fel a használt fűtőemeleket tartalmazó pihentető medencéből az atomreaktort üzemeltető cég, a TEPCO közlése szerint, tudósít a Kyodo hírügynökség. A haderő tűzoltókocsijai is csatlakoztak a hűtési művelethez. Az erőmű 1-es blokkjához a Tohoku áramszolgáltató hálózatától építik ki az ideiglenes áramszolgáltatást.

Korábbi információk

Le volt állítva, mégis ez okozza a legnagyobb gondot: a japán önvédelmi haderő (Dzsieitai) helikopterrel öntött tengervizet a Fukusima-1 atomerőmű 4-es blokkjára, hogy megelőzzék a pihentető medencében fekvő nukleáris üzemanyag túlmelegedését. Hasonló műveletet hajtottak végre a 3-as blokk pihentető medencéjénél is csütörtök folyamán. Ebből a blokkból szállt fel fehér füst szerdán, amely szakértők szerint a medence elforrt vizének a gőze lehetett.

Egy helikopter egy fordulóban 7500 liter tengervizet öntött a 3-as blokkra. A hadsereg két helikoptert vetett be összesen nyolc alkalommal, mert nem akarták további sugárterhelésnek kitenni a személyzetet. Tosimi Kitazava védelmi miniszter szerint a víz elért a reaktorhoz, azonban az erőművet üzemeltető TEPCO közölte, hogy nem változott a sugárzás szintje az erőmű körül. A helikopteres akción túl a tokiói rendőrség vízágyúit és a hadsereg tizenegy tűzoltóautóját tervezik bevetni a két medence hűtésére, de a vízágyús akciót máris el kellett halasztani a magas sugárzási szint miatt - jelenti a japán NHK televízióra hivatkozva a BBC.

Hűtés nélkül megsérülnek a fűtőelemek, és radioaktív anyagok szabadulnak ki a környezetbe; valószínűleg ez már korábban bekövetkezett. A reaktortartályból kiemelt, használt üzemanyag a radioaktív izotópok bomlása miatt melegszik (remanens hő). Ez jóval kisebb hőmennyiség, mint amennyi egy fűtőelemből magában a reaktormagban felszabadul, de ettől függetlenül víz alatt kell pihentetni az urán-dioxid kazettákat. A léghűtés csak két-öt éves, víz alatti pihentetés után biztonságos. A hűtési művelet támogatására az amerikai hadsereg egyik pilóta nélküli Global Hawk kémrepülőgépének képeit tervezik felhasználni. A japán kormány elképzelései szerint a gép fő feladata felvételeket készíteni a 4-es blokk épületéről - tudósít a Kjodo hírügynökség.


Valószínűleg veszteséglistára kerül az erőmű nagyobbik része

A pihentető medencék a reaktorépület tetejéhez közel találhatók, de most már az nem takarja őket, ugyanis azt korábban levitte egy-egy hidrogénrobbanás. Így az esetleges radioaktív szennyezést semmi sem gátolja. "Arra kell számítani, hogy az 1., 2., 3., 4. blokkon is lehetett, vagy lehet a jövőben üzemanyagsérülés a pihentető medencékben. Ez növelheti a telephelyi [radioaktív] kibocsátást, és a közvetlen környék szennyezettségét. Innen sem várható azonban olyan kibocsátás, amely messzire eljuthatna" - írja az [origo]-hoz eljuttatott elemzésében dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója (az anyag itt letölthető).

Az atomerőmű 1-es, 2-es és 3-as blokkja üzemelt a március 11-ei, 9-es magnitúdójú földrengés pillanatában. Az automatika le is állította őket, azonban az üzemanyag további hűtését nem tudták megoldani, amikor a cunami tönkretette az erőmű biztonsági áramfejlesztőit. Így a fűtőanyag részlegesen hűtés nélkül maradt és megsérült. A TEPCO szerdai becslése szerint az 1-es blokkban 70, a 2-es blokkban 33 százalékban károsodtak az urán-dioxid üzemanyagrudak.

Forrás: Reuters/Yomiuri

Hűtővizet vesz fel a tengerből egy katonai helikopter

A Tokióban élőkre az áramszünetekkel hat közvetlenül az erőmű balesetsorozata. A kormányzat szerint csütörtökön este és éjszaka áramkimaradás várható, mert a hideg miatt megnőtt a fogyasztás. Az infrastruktúráért és a közlekedésért felelős minisztérium arra kérte a vasúttársaságokat, hogy korlátozzák a közlekedést a metropolisz környékén az esti áramfogyasztási csúcs idején, annak ellenére, hogy a legtöbb ingázó is akkor szokott hazatérni.


Aszódi: hamarabb kellett volna lefúvatni a túlhevült reaktorokból a gőzt

"Jogosan merül fel a kérdés, hogy hibáztak-e a Fukushima I üzemeltetői vagy tervezői" - veti fel az emberi hibák és az üzemeltetetői felelősség kérdését a BME NTI igazgatója. Aszódi a katasztrófa sújtotta erőműtől északabbra fekvő Higasidori erőmű terveiről talált adatot, melynek tervezésekor az addig ismert legnagyobb, 1856-os szökőár adataiból indultak ki. Az atomerőmű úgy épült, hogy a vízkivételi mű működjön akkor is, ha öt méterrel csökken a tengerszint, és a kritikus berendezéseket tíz méternél magasabbra helyezték el (az 1856-os cunaminak mintegy öt méter volt a magassága). "Ha így tervezték volna a Fukushima I telephelyet (erről most még nincs adatunk), a víz valószínűleg akkor is elérte volna a kritikus komponenseket" - teszi hozzá Aszódi.

Az igazgató szerint "az üzemeltetők az első napokban feltehetően arra törekedtek, hogy biztosítsák az áramellátást és elkerüljék a radioaktív kibocsátást. Ha a biztonsági hűtővízrendszer elvesztése után bátran lefúvatják többször a hermetikus védőépületet (a primer konténmentet), az üzemanyag-sérülést késleltetni lehetett volna. Vélelmezem, hogy a környezet és a lakosság védelme érdekében ezzel a döntéssel kivártak. Az is lehet, hogy ezt a döntést a kormányra bízták, aki kompetencia hiányában késlekedett a kellemetlen döntést meghozni" - írja elemzésében Aszódi Attila. A szakember hozzáteszi ugyanakkor: lehetséges, hogy mivel teljes áramkimaradás volt, és a biztonsági dízelgenerátorok sem működtek, fizikailag nem volt lehetséges kinyitni a szelepeket és kiengedni a felforrt hűtővíz gőzét.

Aszódi elemzésében leszögezi: "az események kezdete óta az a véleményem, hogy nem megfelelő a japán fél kommunikációja. Egyszerűen túl kevés adatot közöltek az első napokban, és most is túl kevés technikai részlet ismert." A szakember szerint rontott a kommunikáción a bürokrácia is. "Attól tartok, a kormánnyal való folyamatos egyeztetés az első napokban sok információt késleltetett vagy egyszerűen kiszűrt a rendszerből" - teszi hozzá a BME NKI igazgatója.

Az üzemeltető TEPCO korábban rendszerint nem hozta teljesen nyilvánosságra az atomerőműveiben felmerülő problémákat. 2002-ben a cég több vezetőjének le kellett mondania, miután a japán kormány bejelentette: a vállalat több robbanást és egyéb üzemi balesetet is eltitkolt. 2006-ban a cég elismerte, hogy meghamisította az erőművekben tárolt hűtőanyagok mennyiségéről szóló adatokat - emlékeztet a BBC. Kuni Jogo reaktormérnök, a japán Tudományos és Technológiai Ügynökség korábbi munkatársa azt nyilatkozta a mostani helyzetről a New York Timesnak, hogy a TEPCO csak azt hozza nyilvánosságra, amit szükségesnek lát, mire "az atomellenes tendenciákat mutató" média hisztérikusan reagál, és ez oda vezet, hogy a japán kormányzat és a TEPCO nem szolgáltat több információt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK