Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására

2011.04.04. 15:25

A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.

Meghaladta a talajgyorsulás a fukusimai atomerőmű három blokkjánál is a 9-es magnitúdójú földrengés miatt azt az szintet, mint amennyivel az épületeket és a berendezéseket tervezték. A talajgyorsulás az 1-es, a 2-es és az 5-ös blokknál volt magasabb a tervezettnél. Az erőmű üzemeltetője, a TEPCO által közölt összehasonlító táblázatból látható, hogy a kelet-nyugati irányú mozgás gyorsulása haladta meg a tervezési értékeket; bár az adatok még még ideiglenesek. A cég galileóban (Gal) adta meg az értékeket. A mértékegységet széles körben használják a geodézia a gravitáció mérésével foglalkozó tudományágában, a gravimetriában, noha nem szabványos SI-egység. Egy gal 1 centiméter mozgást jelent a másodperc négyzete alatt, vagyis a nemzetközi szabvány SI-alapértékekben kifejezve 1 gal 0,01 méter osztva a másodperc négyzetével.

A fukusimai erőműnél a 2-es blokknál 438 gal volt a kelet-nyugati irányú talajmozgás tervezett maximális mértéke, míg a március 11-i, helyi idő szerint háromnegyed háromkor bekövetkezett földrengés perceiben 550 gal gyorsulás érte az épületet és a berendezéseket. Ez volt egyúttal a legnagyobb talajmozgás, ami az erőmű területén bekövetkezett: átszámolva 5,5 méter/másodperc a négyzeten, vagyis a gravitációs gyorsulás (9,81 m/s2)  mintegy fele. A 3-as blokkot valamivel gyengébb talajgyorsulás érte, de így is 507 galt mértek a tervezett 441 gal helyett, míg az 5-ös blokknál 548 gal következett be a tervezett 452-höz képest.

Az üzemeltető azt állítja: a tervezett maximális talajgyorsulási szinteket a japán nukleáris szabályozó hatóság 2006 szeptemberében felülvizsgálta, és az atomerőmű ennek az elvárásnak meg is felelt. Az atomerőművek földrengésállóságára vonatkozó szabályozást a "szeizmológia összesített ismereteinek" fényében állították össze. Az erőmű 1-4. blokkjait rongálta meg leginkább a földrengés, majd a cunami miatt leálló vészhelyzeti hűtőrendszerek kiesése és az amiatt bekövetkezett hidrogénrobbanások. Mind a négy blokkra biztosan a végleges bezárás vár, amint a krízishelyzetet elhárították, sőt napirenden van az egész, hat blokkal összesen 3000 megawatt áramot termelő erőmű teljes bezárása is.

Még mindig nem tudni, honnan csorog a sugárszennyezett víz

Noha az 1-es, a 2-es és a 3-as blokknál már külső áramforrásból működtetik a hűtővizet keringető szivattyúkat vasárnap japán idő szerint déltől, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) összességében továbbra is nagyon komolynak minősíti az erőmű helyzetét. Akár teljesen bezárják az erőművet (ez a forgatókönyv a valószínűbb), akár csak részlegesen, egy dolog biztos: jó darabig még nem térhetnek vissza otthonaikba a Fukusima Daii-csi húsz kilométeres körzetéből kitelepítettek.

Vasárnap a japán kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy még hónapokig szivároghat radioaktív víz a tengerbe. Edano Jukio hétfőn már azt közölte a sajtóval, hogy mégsem sikerült megtalálni a szivárgás forrását. Szombaton a cég azt közölte, a tengert napok óta szennyező víz egy kábelcsatornán át, egy húsz centiméteres lyukon keresztül jut a környezetbe.

Forrás: AFP

Elszínezték az erőműben használt hűtővizet, hogy kiderítsék a tengert érő szennyezés forrását

A csatorna összeköttetésben van a turbinacsarnokokkal - a 2-es blokk csarnokának földszintjén több víztócsában kiugróan magas sugárzási szintet mértek korábban. Ezért azt feltételezték, hogy a szennyezett víz a kettes reaktorból származik, ezért tizenhárom kiló festékporral színezték a reaktorba táplált hűtővizet. Az elszíneződés azonban nem jelent meg a kábelcsatornából kifolyó vízben, vagyis továbbra sem lehet pontosan tudni, pontosan honnan csorog a szennyeződés. "A sugárszennyezett víz jelentősen terheli a környezetet az erőmű közvetlen közelében, de a tengervíz élővilága nincs veszélyben, sőt akkor sem pusztul el az élővilág, ha a víz szennyezettsége hónapokon át nem csökken" - állítja dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézetének vezetője a fukusimai helyzetről írt friss elemzésében (a dokumentum innen letölthető).

Az üzemeltető hétfőn jelentette be, hogy 11 és fél ezer tonna sugárfertőzött vizet beleengednek a Csendes-óceánba. A megengedett határértéknél mintegy százszor nagyobb radioaktivitású vizet várhatóan keddtől kezdik elfolyatni. A cég szóvivője szerint ezzel a munkálatokat akarják felgyorsítani. A szóvivő szerint "enyhén szennyezett" vízről van szó, amiből körülbelül tízezer tonnát tartályokban tartanak, további másfélezer tonna az ötös és a hatos számú reaktorok alatt van. A megsérült reaktorokban - főleg a 2-es blokkban felgyűlt az erősen sugárszennyezett víz, amelynek radioaktivitása mintegy ezer millisievert óránként. Ezv víz akadályozza a kármentesítést, de nem lehet kiszivattyúzni, amíg foglaltak a kiüríteni tervezett, enyhén szennyezett vízzel teli tartályok.

Alig kimutatható mértékben ugyan, de Magyarországot is elérték a Fukusimából eredő, radioaktív izotópok. Ezek viszont a korábbi hidrogénrobbanások és az erőműben fellobbant tüzek miatti sugárszennyeződés légköri maradványai, vagyis a jelenség nem áll összefüggésben az utóbbi napok tengeri szennyezésével. (A fukusimai radioaktivitás egészségügyi hatásaival ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

A kábelcsatorna repedését a TEPCO dolgozói betonnal, majd különleges  műanyagporral próbálták betömni, de nem jártak sikerrel. Most egy speciális pajzzsal próbálják elzárni a szivárgást. A réstömítésre bevetett, szupernedvszívó polimer a saját súlyának több mint ötvenszeresét tudja megkötni. A tömítésre a különleges műanyagot a szinte minden vidéki háztartásban fellelhető nedvszívókkal, fűrészporral és ledarált újságpapírral keverték. A műanyagporanyag a vízzel keveredve zselét képez.

A krízishelyzet elhárítására egyébként olyan berendezéseket és anyagokat is bevetnek, amelyeknek eredetileg teljesen más a rendeltetése. A napokban érkezik az erőmű telephelyére egy 136 méter hosszú és 46 méter széles úszó platform. Az eredetileg halászok számára készült pontonhíd 10 ezer tonna kapacitású tartályába fogják átszivattyúzni az erőműbe öntött, radioaktív anyaggal szennyezett hűtővizet.

Az erőműnél szintetikus műgyantát is alkalmaznak, hogy a kiáramló, sugárszennyezett porszemeket megkössék. Vasárnap már kétezer literrel permeteztek be félezer négyzetméteres területet a 4-es reaktor közelében. A következő két hétben 60 ezer literrel öntözik meg az erőmű környékét, és ezzel megakadályozzák, hogy a levegőben tovaterjedjenek a radioaktív részecskék. A reaktortartályok és a használt nukleáris üzemanyagok pihentető medencéibe építkezéseken használt, nagykapacitású betonpumpákkal juttattak bórsavas tengervizet a hűtésre és a fűtőanyagban bekövetkező láncreakció csillapítására. A pumpa százhúsz köbméter vizet tud óránként a blokkokhoz juttatni, precízen irányítható kifolyócsöve miatt pontosabban dolgozik, mint a korábban használt rendőrségi vízágyúk. A betonpumpa ráadásul távirányítható, így csökkenthető a mentésen dolgozókra jutó sugárterhelés.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK