Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?

2011.04.06. 18:56

Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.

Nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. A műveletet már korábban bejelentették, helyi idő szerint csütörtökre virradó éjszaka, egy órakor kezdték el. Azért van rá szükség, mert az erőmű szakemberei attól tartanak, hogy még mindig képződik hidrogén a reaktorban. A hidrogén a levegő oxigénjével durranógázt képez, ami újabb robbanást okozhat az amúgy is súlyosan megrongálódott erőműben. Az azonnali robbanásveszélyről szóló híreket azonban cáfolta a japán nukleáris biztonsági hivatal szóvivője, Hidehiko Nisijama. Az üzemeltetőnek ugyanakkor sikerült megszüntetnie a radioaktív víz szivárgását.

A nitrogénszivattyúzás napokig eltarthat. Nem kizárt, hogy a művelet kezdetén sugárzó anyagok kerülnek a légkörbe, ezért az üzemeltető TEPCO ideiglenesen evakuált minden dolgozót az egyes, kettes, hármas és négyes reaktorblokkból. A semleges nitrogéngázt rendszerint veszélyes anyagok tárolóiban használják a levegő oxigénszintjének csökkentésére. Az erőmű külső épületében azért következett be többször hidrogénrobbanás, mert a március 11-ei földrengés és szökőár miatt leálltak a reaktorok vészhelyzeti hűtőrendszerei. Így a túlmelegedő nukleáris üzemanyagkötegek burkolata reakcióba lépett a reaktortartályban levő vízzel, és hidrogén képződött. Mikor a túlnyomás miatt lefúvatták, a gáz berobbant.

A túlmelegedéstől megsérült üzemanyagok a legveszélyesebbek

Ha mégis újabb baleset történne, a március 12-15-ei időszak robbanásait követő sugárzóanyag-kibocsátásokhoz hasonlóra lehetne számítani - állapította meg az [origo]-hoz eljuttatott helyzetelemzésében dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézetének igazgatója. "Nagyon nehéz megbecsülni, hogy mi történhet még az atomerőműben. Nagy valószínűséggel hónapokon keresztül lesz még környezeti kibocsátás. Ha ez a mostani szinten marad, 30 kilométeres körön kívül érdemi egészségügyi kockázattal nem kell számolni. Azonban a jövőben nagyobb környezeti kibocsátás lehetőségét sem lehet kizárni" - közölte Aszódi, hozzátéve, hogy a nagyobb sugárterhelés lehetőségére pontosan a nitrogénpumpálás korábban bejelentett tervéből következtet. A művelet "arra utal, hogy [a japán szakértők] nem biztosak abban, hogy elégséges hűtést kap az 1-es reaktorban lévő sérült üzemanyag" - magyarázta a BME NTI vezetője.

Az egyik, használt üzemanyagkötegeket tartalmazó pihentetőmedence állapota továbbra sem megnyugtató a szakember szerint. "A hétvégén bemutatott videofelvételek tanúsága szerint a 4. reaktor pihentetőmedencéjéből továbbra is gőz száll fel, ami arra utalhat, hogy az ott lévő üzemanyagok nincsenek teljesen víz alatt. Ha ez így van, ott további üzemanyag-sérülés és radioaktív kibocsátás lehetséges. Kis valószínűséggel, de elképzelhető, hogy a [radioaktív] kibocsátás intenzitása jelentősen meghaladja a mostani értéket" - derül ki Aszódi elemzéséből. A pihentetőmedencék a reaktorépületek felső részében vannak, de az üzemcsarnokokat a hidrogénrobbanások súlyosan megrongálták, tehát a sugárzás innen közvetlenül a szabadba juthat.

Eközben Franciaországban már szállításra készen áll az atomerőmű helyszíne felé három robothelikopter, amelyeket a reaktorblokkok megfigyelésére terveznek felhasználni a japán hatóságok. Az eszközöket sugárzásmérő szenzorokkal, infravörös hőérzékelőkkel és kamerákkal szerelték fel. A gyártó Helipse szerint a helikopterek önállóan manővereznek, egy felszállás 30-60 percig tarthat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK