Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld

Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.

"A Föld történetének olyan hideg periódusa kezdődött a 14 millió évvel ezelőtti változásokkal, amely végül a jégkorszakban érte el tetőpontját. Ebben a hideg periódusban élünk most mi is, jóllehet annak egy meglehetősen enyhe szakaszában" - fejtette ki a kutatásokat vezető Mathias Harzhauser. A lehűlés pontos körülményeinek vizsgálatához és a jövőbeli klímaváltozás irányára és mértékére vonatkozó következtetések levonásához a kutatók a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák.

Harzhauser és csapata a kérdéses időszakból fennmaradt fosszilis osztrigahéjak növekedési barázdáit elemezték. A héjakban lévő kalciumkarbonátból következtetnek arra, mennyit növekedett a kagyló egy év alatt. A növekedés mértéke nemcsak az uralkodó hőmérséklettel, hanem a rendelkezésre álló tápanyaggal is összefüggésben áll. Az osztrigáknak otthont adó partmenti területek tápanyagtartalmát a közeli folyók vízellátása jelentősen befolyásolja. Az összefüggés alapján az osztrigahéjak segítségével következtetnek a kutatók a csapadék mennyiségére.

A tudósok kimutatták, hogy a kérdéses periódusban a lehűlés az addig rendszeres szezonális minta összeomlásával járt együtt. E minta alatt a szakértők nemcsak a hideg-meleg - tehát a téli és a nyári -, hanem az esős és száraz időszakok váltakozását értik. A kutatók az oxigén- és a széndioxid-izotópok arányát is elemezték. Ebből az arányból következtethető a tengervízben akkor uralkodó izotóparány, amely a hőmérséklet mellett a sótartalomtól is függ.

A módszer az egy Celsius foknál kisebb hőmérséklet-változás regisztrálását is lehetővé teszi. A Természettudományi Múzeum kutatásában a Grazi Egyetem és a Senckenbergi Kutatóintézet munkatársai is részt vettek. A projektet az osztrák FWF Tudományos Alapítvány támogatta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK