Hányan élnek atomerőművek árnyékában?

2011.04.28. 11:59

A világ atomerőműveinek több mint fele olyan helyen fekszik, ahol 75 kilométeres körzeten belül legalább egymilliós népesség él. Ilyen Paks is. Öt kivétellel egy olyan nukleáris erőmű sincs, amelynek 150 kilométeres körzetében ne élnének egymillióan. Nézze meg ezt egy új interaktív térképen!

A fukusimai atomerőmű-katasztrófa óta sokakban felmerül a kérdés, vajon történhet-e valami hasonló az ő környékükön. A világ összes atomerőművének adatait feldolgozva állított össze a Nature tudományos folyóirat és a New York-i Columbia University interaktív térképet arról, hány millióan élnek az egyes erőművek körzetében.

A webes alkalmazásból kiderül, hogy a világ 211 atomerőműve közül 139 létesítmény közvetlen közelében többen élnek, mint ahány embernek Fukusimánál vagy el kellett hagynia az otthonát, vagy a hatóságok azt tanácsolták, távozzanak saját biztonságuk és a terület megtisztítása érdekében. (A japán illetékesek az erőmű 20 km-es körzetéből telepítettek ki 172 ezer embert, és a 30 km-es körzetben lakókat tanácsolták el - a Nature szakértői ezért ez utóbbi kört értelmezték közvetlen közelségként.) Huszonegy erőmű 30 km-es körzetéből több mint egymillió, hat erőmű környékéről több mint hárommillió embert kellene kitelepíteni, ha valami baj történne.

Az erőművek "kockázatosságát" felmérni önmagában is rizikós feladat - írja a Nature. Atomenergia-szakértők szerint szinte lehetetlen objektív kockázati listát felállítani az erőművekről, mert mindegyik létesítménynek saját kockázati profilja van, továbbá egyes tényezőket egyszerűen nem ismerhetünk.

Forrás: Nature

Népesség az atomerőművek 75 km-es körzetében Magyarországon és a szomszédos államokban.
A térkép interaktív változatáért
kattintson ide!

A reaktorok veszélyessége az adott üzem biztonsági kultúrájától is függ, beleértve az üzemeltetés és a karbantartás minőségét, az üzemeltetők és a munkaerő hozzáértését, valamint a felügyelő hatóságok szigorát. Ez annyit tesz, hogy a jobban megtervezett új reaktor nem feltétlenül biztonságosabb. "Mi a veszélyesebb: ittas sofőr egy vadonatúj Ferrariban, vagy egy józan F1-es pilóta egy harmincéves Citroën Kacsában?" - tette fel a kérdést Mycle Schneider, független franciaországi atomenergia-szakértő.

Az erőmű körül élők népsűrűsége mindenesetre kulcsfontosságú tényező Laurent Stricker mérnök, az atomerőmű-üzemeltetők nemzetközi egyesületének elnöke szerint (a WANO-t az 1986-os csernobili katasztrófa után hozták létre). A statisztikák szerint a pakisztáni Karacsiban működő Kanupp erőmű 30 km-es körzetében élnek a legtöbben, 8,2 millióan - bár ez viszonylag kicsi, 125 megawattos reaktor. A népsűrűségi listán nagyobb teljesítményű reaktorok következnek: az 1933 megawattos Kuoseng környékén 5,5 millióan élnek Tajvan szigetén. Szintén tajvani az 1208 megawattos Csin San reaktor egy 4,7 milliós körzetben (mindkét erőműhöz a 30 km-es távolságon belül van a főváros, Tajpej).

Ha a vizsgálódást a 75 kilométeres körzetre terjesztjük ki, nyomasztóbbá válik a kép (az amerikai hatóságok állampolgáraiknak azt tanácsolták: ha egy mód van rá, ne menjenek 80 km-nél közelebb a megsérült fukusimai reaktorokhoz). E lista élén két szomszédos kínai erőmű, a Kanton és a Lingao áll, melyek körzetében 28-28 millióan élnek. A második helyezett a New York melletti Indian Point erőmű 17,3 millió emberrel, míg a harmadik az indiai Narora erőmű Uttar Pradeshben 16 millióval. A világ 211 erőműve közül 152 olyan helyen működik, amelynek a 75 km-es körzetében több mint egymillióan élnek - ilyen Paks 1,3 milliós környéke is.

Öt kivétellel mindegyik atomerőmű 150 km-es körzetében élnek több mint egymillióan. A fukusimai tapasztalatok viszont azt mutatják, ez már elegendő távolság lehet arra, hogy baleset esetén a radioaktív felhő ne okozzon számottevő károkat (a Fuksima Daiicsi 150 km-es körzetében 7,7 millióan élnek, beleértve Tokió szatelitvárosait is).

Forrás: AFP/HO/TEPCO

A fukusimai erőmű a katasztrófa után madártávlatból

Egyes erőművek eleve veszélyesebbnek számítanak a többinél. Az egyik szempont a méret: a nagyobb kapacitás többszörözi a lehetséges problémákat. A fukusimai tapasztalat az, ha négy (vagy hat) reaktorban történik egyszerre valami, a megoldás bonyolultsága meghaladhatja az üzemeltetők képességeit. A világ legnagyobb atomerőműve, a 7965 megawattos Kasivazaki-Kariva egyébként szintén Japában működik, tulajdonosa és üzemeltetője a Fukusima kapcsán megismert TEPCO vállalat. További óriáserőművek: a Kinsan Kína északkeleti partján, a Jeongvang és az Ulcsin Dél-Koreában, a Bruce a Huron-tó partján Kanadában, a Gravelines és a Paluel Franciaország északi partján.

Tervezési alapon túli balesetek és a fürdőkád-görbe

A helyszín kiválasztása kritikus fontosságú az ún. "tervezési alapon túli balesetek" bekövetkezése szempontjából. A fukusimai erőművet szeizmikusan viszonylag nyugodt helyre tervezték, ahol az adatok szerint alacsonyabb volt a nagy földrengés és szökőár esélye. A március 11-i rengés miatti talajgyorsulás viszont két ponton is valamivel nagyobbnak bizonyult annál, amire az erőművet kalibrálták, a cunami pedig még erősebb volt. Ebből az következik, hogy a földrengésbiztosként ismert területre épült erőmű veszélyesebb lehet, ha mégis beüt a krach, mert tervezői-építői kevésbé készítették fel a földmozgásra.

Pontosan a tervezési alapon túli balesetek szempontjából értékelik újra az erőművek helyzetét világszerte Fukusima után. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) például az után hozott létre szeizmikus biztonsági központot, hogy a Kasivazaki-Karivát tervezési alapon túli hatás érte 2007 júliusában egy 6,6-es rengés miatt. Az automatán leálló erőműből kisebb radioaktív szennyezés szabadult ki, 21 hónapig tartott a felülvizsgálat és a rengésbiztonság fokozása.

"Az új erőművek nem feltétlenül biztonságosabbak, mint a régiek" tételt az bizonyítja, hogy az 1978-as Three Mile Island-baleset (USA) három hónappal az erőmű üzemszerű működésének kezdete után következett be. A csernobili 4-es blokk kétéves volt a katasztrófa pillanatában. A francia Civaux-1 reaktorban a súlyos hűtéskimaradás öt hónappal a beindítás után következett be 1998-ban.

Ez nem meglepő: a biztonsági tervezésben közismert az ún. "fürdőkád-görbe". A bonyolult, új berendezések sokszor nem teljesen tesztelt részegységeket tartalmaznak, vagy az üzemeltetők még nem ismerték ki kellőképp a működésüket, ezért hibák és tévedések gyakran előfordulnak nem sokkal a beindítás után. A javítások elvégzése után a reaktorok hosszabb ideig alacsony kockázattal működnek, amíg aztán kezdenek elhasználódni.

Az "intézményes emlékezetvesztés" fontosságára hívja fel a figyelmet az üzemeltetési kultúra kapcsán Jan Benárek, a Greenpeace nemzetközi atomkampányainak felelőse. Ez egyszerűen annyit tesz, hogy nyugdíjba vonulnak azok a mérnökök, akik részt vettek a reaktor tervezésében és felépítésében, így az ő egyedi szakértelmük elvész az üzemeltetők számára.

***

A Szabad Európa Rádió listája azon erőművekről és reaktorokról, melyekben a rádió szakértői szerint nem zárható ki egy újabb nukleáris baleset bekövetkezte:

Metsamor nukleáris erőmű, Örményország. Az 1980-ban üzembe helyezett erőműtől 75 km-re már volt súlyos földrengés (1988-ban). A 6,9-es magnitúdójú földmozgást követően az erőművet leállították, de később - miután az állam elveszítette a török és azerbajdzsáni energiaforrásokhoz való hozzáférést - visszakapcsolni kényszerültek. A négy évtizedes, elavult technológiájú Metsamort sok nukleáris szakértő az egykori Szovjetunió legveszélyesebb erőművének tartja. Leszerelése 2017-re várható, de mivel ez a létesítmény adja Örményország energiafelhasználásának 40%-át, előbb meg kell épülnie az új, Pakshoz hasonlóan nyomottvizes (VVER) reaktornak.

Forrás: Nature

A Metsamor erőmű 75 km-es körzetében 2,47 millióan élnek (zöld kör a térkép jobb alsó sarkában), a Leningrád erőmű környékén 3,71 millióan (sárga kör balra fent)

A brit nukleáris flotta. Az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedben folyamatos viták zajlottak az ország ballisztikus rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjáró flottájának fenntartásáról. A brit honvédelmi minisztérium egyik jelentésében tervezési hibákra utalnak, a Daily Telegraph napilap pedig azt állítja, hogy brit tengeralattjárók úgy hagyhatták el a kikötőt, hogy problémák voltak a reaktor hűtéséért felelős szeleppel. Egyes források szerint 2009-ben egy nukleáris fegyverekkel felszerelt brit tengeralattjáró ütközött egy francia tengeralattjáróval, a balesetet azonban mindkét ország kormánya tagadta.

Cernavodai atomerőmű, Románia. Az ország egyetlen, nehézvizes, CANDU-rendszerű atomerőműve kanadai tervezésű. Két működő reaktora adja keleti szomszédunk energiaigényének mintegy egyötödét. Az erőművel több probléma is akadt a közelmúltban: januárban karbantartás miatt kellett az egyik reaktort leállítani, 2009 áprilisában pedig a másik reaktorban voltak elektromos problémák. Bár Románia területe szeizmikusan kevésbé aktív, mint Japán, az 1977. márciusi, 7,2-es magnitúdójú, ezerötszáz ember életét követelő vranceai földrengés a példa arra, hogy itt is előfordulnak jelentősebb földmozgások.

Leningrád atomerőmű, Oroszország. Szerte a világon aggodalmat kelt az orosz atomerőművek elöregedése. A létesítmények egy részét már le kellene szerelni, de amíg az általuk előállított energiát megtermelő új erőműveket nem építik meg, addig vélhetően üzemelni fognak. Ezen erőművek egyike a Szentpétervártól 70 kilométerre található Leningrád erőmű. Az atomerőművel egész élettartama során akadtak problémák, 1975-ben részleges összeomlás történt, 1992-ben pedig radioaktív gáz szivárgását észlelték. 2005-ben az erőműben robbanás következett be, amelynek egy halálos áldozata és két súlyos sérültje volt. 2009-ben egy baleset után állítólag szivárogni kezdett a hűtőközeg, bár a szivárgást az orosz hatóságok határozottan cáfolták.

Enrico Fermi nukleáris erőmű, Michigan, USA. Az erőmű az Erie-tónál, Detroit és Toledo között található, két reaktora közül jelenleg csak az egyik üzemel. A Fermi1 1966-ban szenvedett részleges összeomlást, radioaktív szennyezés azonban nem került ki a környezetbe, ezt követően még kilenc évig üzemelt. A Fermi2 ma is működik, típusa megegyezik a Fukusima Daiicsi reaktoraival. 2003-ban áramszünet miatt a tartalék generátorok üzembe helyezésére volt szükség, ezek teljesítménye azonban nem volt megfelelő. A terület szeizmikusan nem aktív, viszont tornádók és árvizek gyakran előfordulnak, tavaly júliusban egy tornádó például az erőmű két hűtőtornya között haladt át.

KAPCSOLÓDÓ CIKK