Ismét esernyős lesz a hétvége

2011.04.28. 15:42

Változékony, igazi késő tavaszi idő, a sokévi átlag körüli hőmérséklettel - ilyen a mostani hétvége időjárása. Pénteken még többórás napsütésre számíthatunk, de szombaton már jórészt fátyol- és gomolyfelhők borítják az eget. Egész hétvégén közvetlenül lehet tanulmányozni, hogy mi a különbség a zápor és a zivatar között.

Európa időjárási szempontból két részre osztható, és ez a kettősség a következő 24-36 órában is megmarad. Skóciától Skandinávián át egészen a Kola-félszigetig nagy kiterjedésű anticiklon húzódik. A magasnyomás területén száraz a levegő, ezért kevés a felhő, és sokat süt a nap.

Ezzel szemben a Földközi-tenger térségében, illetve Közép-Európában lassan mozgó magassági légörvények teszik változatossá az időjárást. A délután kialakuló záporok, zivatarok ellenére sincs túlzottan hűvös idő, hiszen 20, 25 fok között változik a csúcshőmérséklet. Bár jelenleg az Ibériai-félsziget a kontinens legmelegebb tája, szombaton és vasárnap már itt is csapadékra kell számítani. Az előttünk álló hétvégén legnagyobb eséllyel a Balkán-félszigeten és a görög szigetvilág területén ígérkezik napos, száraz idő.

A hétvége időjárása

Pénteken a változó felhőzet mellett országszerte többórás napsütésre számíthatunk. Elsősorban nyugaton és délen lehet szórványosan záporeső, néhol zivatar. A keleti, délkeleti szél többfelé megélénkül, helyenként erős széllökések kísérhetik. Hajnalban 8, 13, délután 19, 25 fok valószínű.

Szombaton fátyolfelhők és nappali gomolyfelhőzet egyaránt várhatók, csupán rövid napos időszakokra számíthatunk. Több helyen alakul ki záporeső, zivatar. A délkeleti szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében megerősödik. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 7, 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19, 24 fok között alakul.

Vasárnap hullámzó hidegfront lesz felettünk, ezért többnyire erősen felhős lesz az ég, és többfelé várható eső, zápor, zivatar. Helyenként jelentős mennyiségű csapadék hullhat. Északira fordul és megerősödik a szél, a zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is lehetnek. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 8, 13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15, 22 fok között alakul.

Forrás: A zivatar.hu felhotára

Vasárnap gyenge hidegfront éri el az országot, ez koncentrációzavart és vérnyomás-ingadozást okozhat. A hangulati változások is részben a front számlájára írhatók, ilyenkor ugyanis introvertáltabbá válik az ember. A közlekedésben részt vevők legyenek fokozottan óvatosak, ugyanis a megnövekedő reakcióidő miatt nagyobb a balesetek kockázata. A csapadék miatt balesetveszélyesen vizes útszakaszok alakulnak ki. A záporokban gyorsan változik a látástávolság, vezessenek figyelmesen!

A kirándulóknak rosszul, a kertészkedőknek jól jön az eső

A hétvégén nem lesz teljesen kockázatmentes az időjárás a szabadtéri programok szervezése szempontjából, ugyanis szombaton főleg az északi országrészben, vasárnap pedig már több helyen kialakul zápor, zivatar. A kellemes, 20 fok körüli hőmérséklet és a párásabb idő miatt mindenképp érdemes hosszabb-rövidebb sétát, túrát tenni  a friss levegőn, de ne felejtsük otthon az esernyőt sem. A kertet művelők számára jó hír a hétvégi csapadék, de még mindig nagyon száraz a talaj felső 20 centiméteres rétege: a talajnedvesség a hasznosítható vízkészletnek csupán 20-40 százalékát teszi ki.

Az erre az időszakra jellemző hőmérsékleti maximumrekordok 30 fok közelében változnak. A hozzánk időben legközelebbi a rendkívül száraz 2003-as év, amikor április 30-án Kisvárdán 29,9 fokot mértek. Komolyabb fagyok is előfordultak az elmúlt száz év során, 1976-ban például több napon keresztül megdőlt a minimum-hőmérséklet rekordja (április 30-án Kékestetőn -4,5 fok volt, május 1-jén Szokolyán -3,8).

A hónap fordulója táján kevés a jeles nap, hiszen május időjárása általában kevésbé ingadozó, mint április. Április utolsó napjáról azt tartja a néphagyomány, hogy ha jó időt hoz, vele hozza a termést, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot. Május elseje a munka ünnepén túl ősi tavaszünnep is - időjárásából a régiek tudni vélték, hogy télen milyen lesz az idő. A termés mennyiségére szintén találunk utalást a kalendáriumokban: ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, viszont ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen.

Mi a különbség a zápor és a zivatar között?

Április közepén elkezdődött az úgynevezett konvektív szezon, mert az egyre erősebb nappali besugárzás hatására könnyebben kialakulnak záporok, zivatarok, mint a téli félévben. Szakmai körökben szokás a nyári félévet konvektív félévként is emlegetni, hiszen a nyári időszakban a csapadék sokkal inkább zápor formájában hullik, nem pedig országos, áztató esőként.

Gyakran használjuk előrejelzésekben a zápor és a zivatar kifejezéseket, fontos megérteni a különbséget a kettő között, hiszen segít a prognózis helyes értelmezésében. A zápor - hasonlóan az esőhöz - csapadékforma, amelynek a következők a jellemzői: intenzitása gyorsan változik, rövid idő - többnyire 30-60 perc - alatt hull, az esőcseppek átmérője eléri, sőt meghaladja az egy millimétert. Záporeső kizárólag akkor keletkezik, amikor a levegő függőleges rétegződése instabil. (Instabilnak akkor tekintjük a levegőt, amikor egy felfelé elindított légrészecske magától gyorsul tovább.)

A talaj közelében erősen felmelegedő levegő ugyanúgy képes instabillá tenni a légoszlopot, mint a magasban érkező hideg levegő. Hatására gyors feláramlás indul meg a felszín és a magasabb légrétegek között. Ha a légkör megfelelően nedves, gomolyfelhők képződnek, elegendő vízmennyiség esetén megindul a csapadékhullás.

Ezzel szemben a zivatar nem a csapadékra, hanem a levegő elektromos aktivitására utal, tehát a zivatarfelhőre és a villámlás együttesére. Természetesen sokszor a záporeső is villámlással jár, de előfordulnak száraz zivatarok is, amikor csupán villámlást tapasztalunk csapadékhullás nélkül.

A zivatarokat lehet csoportosítani tartósságuk és hevességük szerint. A skála a rövid, 15-30 percig fennálló, kis területet érintő zivatartól egészen a forgó mozgást végző szupercelláig és a kiterjedt zivatarrendszerekig tart. Mivel a zivatarokat esetenként potenciálisan veszélyes jelenségek kísérhetik, amilyen például a felhőszakadás, az orkánerejű széllökés vagy a nagyméretű jég, ezek az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzéseiben hangsúlyozottan megjelennek, akárcsak rovatunk címoldalán.

 

Ez történt meteorológiailag húsvéttól mostanig
A húsvét hosszú hétvégéje változékony időjárást hozott, többfelé csapadék is esett. A kifejezetten kellemes idő először egy a Földközi-tenger nyugati medencéjéből érkező sekély ciklon következtében romlott el, majd egy észak felől érkező és csak nagyon lassan továbbhaladó magassági hideg légörvény volt a változékony időjárás okozója.

Hétfőn a nap első felében országszerte erősen felhős vagy borult volt az ég, majd délután főként a Dunántúlon csökkent a felhőzet. A légkörben levő nedvesség és a kellő mértékű besugárzás hatására Dél-, és Nyugat-Dunántúlon záporok, zivatarok is kialakultak. A Dél-Zala megyei Liszón közel egy óra hosszat tartó jégeső pusztított.

Az időjárás területi változékonysága kedden és szerdán is folytatódott, ekkor főként a Dunántúlon volt borult az ég, a nyugati határ közelében 5-15 mm eső esett és a hőmérséklet a 15 fokot sem érte el. Ezzel szemben másutt csupán fátyolfelhők szűrték a napsütést, a hőmérséklet maximuma 20, 24 fok között változott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK