Mikor fogynak el a különleges fémek?

Vágólapra másolva!
Dédunokáinknak valószínűleg lesz miből kanalat gyártaniuk, de az LCD képernyők vagy a táblaszámítógépek utódaihoz valószínűleg nem lesz elég alapanyag. Az egzotikus nevű és különleges tulajdonságú fémeket gyakorlatilag nem hasznosítjuk újra.
Vágólapra másolva!

"Gyűjtögetek, mint a mókusok vagy a szarkák. A fiókok otthon és az irodámban tele vannak régi mobiltelefon-töltőkkel, USB-kábelekkel, elromlott laptopokkal. Azt képzeltem, hogy majd jók lesznek valamire, de persze ez sosem fordul elő, mert a legújabb modellek mindig jobbak a régieknél" - ezek Nick Nuttall, az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP szóvivőjének szavai, aki így vallotta be, hogy tulajdonképpen értékes fémeket gyűjt ahelyett, hogy elavult készülékeit beadná újrahasznosítani.

Az iparban használt hatvan legfontosabb fém több mint felét alig egy százalékban hasznosítjuk újra - ez a nyugtalanító végkövetkeztetése annak az átfogó vizsgálatnak, amelyet a fémek újrafelhasználásáról folytatott az UNEP. Az iparosodott államokban a fémeket tartalmazó eszközök általában a szekrények, kamrák mélyén hevernek, vagy pedig a nagytakarítás áldozatául esve simán a szemétkosárba, majd a szeméttelepre kerülnek. Gyakorlatilag egyáltalán nem hasznosul újra azon fémek túlnyomó többsége, amelyeket különleges tulajdonságaik miatt az utóbbi harminc évben kezdtek kitermelni hi-tech eszközök és berendezések előállításához. Ha nem sikerül növelni az újrahasznosítás arányát, fokozatosan többe fog kerülni az eszközök előállítása, mert e fémekből egyre fogynak a kitermelhető készletek.

Hiány lesz a furcsa nevű fémekből

E pazarlásra a legjobb példa az indium: felhasználása az utóbbi húsz évben futott fel a laptopokba, tévékbe szerelt folyadékkristályos képernyők gyártása miatt, de ezt a ritka fémet használják félvezetőkhöz és napelemekhez is. Az indium viszont csak kis mennyiségben lelhető fel a e-hulladéknak minősülő használt készülékekben, ezért szelektálni kell az alkatrészeket - erre viszont a legtöbb szeméttelepen nincs infrastruktúra. Ha az újrahasznosítás aránya ilyen alacsony marad, a kitermelés 2010-es szintjével számolva tizennyolc év múlva kimerülnek a világ indiumtartalékai.

Hasonlóan alacsony a reciklálás a mobiltelefonok akkumulátorában felhasznált lítium és az elektromos autók akkujába épített lantán esetében is. Szintén csak egy százalékban hasznosul újra a napelemekben használt gallium, germánium és tellúrium, az állandó mágnesek gyártásához szükséges neodímium, gadolínium és bór, valamint az üveggyártásban használatos szelén. Pazarolni azért kockázatos, mert az ún. "tiszta", vagyis üvegházhatású gázokat nem termelő technológiákhoz éppen ezek a különleges fémek szükségesek - elektromos autót nem lehet elképzelni akkumulátor, sem szélturbinát mágnessel szerelt villanyáram-generátor nélkül.

Forrás: UNEP

Mivel az adatok és becslések eltérőek, az UNEP-jelentés öt kategóriába sorolja be a fémeket az újrahasznosítás aránya szerint. A 60 vizsgált elem közül egytucatnyit hasznosítanak újra több mint felerészben. A kutatásban attól eltekintve vizsgálták az újrahasznosítást, hogy a fémet tiszta formában vagy ötvözetként használják fel

A pólus másik felén az ólom áll: az ősidők óta ismert, jelenleg túlnyomórészt akkumulátorokban használt fém több mint 80 százalékát újrahasznosítják. Az acélként és rozsdamentes acélként felhasznált vas több mint felét is reciklálják. Ugyanez a helyzet a platinával, az ezüsttel és az arannyal. Az átlagok azonban nagy eltéréseket fednek. Az ipari felhasználású arany 70-90 százaléka visszakerül a gyártás körforgásába, azonban az elektronikai eszközökbe épített értékes fémet csak 10-15 százalékban hasznosítják újra.

"Az újrafelhasználás aránya kiábrándítóan alacsony annak ellenére, hogy számos ország nagy erőfeszítéseket tesz a helyzet jobbítása érdekében. Az »újrahasznosító társadalom« nem tűnik többnek távoli reménynél" - vonják le a végkövetkeztetést az UNEP-jelentés szerzői, többek között Thomas Graedel, a Yale ipariökológia-professzora, Scott F. Sibley, az USA Geológiai Szolgálatának munkatársa és Jean-Pierre Birat, az Arcelor-Mittal acélipari multi franciaországi kutatóintézetének vezetője.

Nehéz megbecsülni, mikor fogynak el a készletek

Az eredmények azért is kiábrándítóak, mert más anyagokhoz képest a fémek eredendően újrafelhasználhatók: beolvasztás után ismét a gyártósorokra kerülhetnek. További előny, hogy az újrahasznosítás tízszer kevésbé energiaigényes folyamat, mint ércekből kivonni a fémet. Mivel a bányászat felelős a világ össz-energiafelhasználásának hét százalékáért, nem mindegy, hogy mennyivel lehetne csökkenteni az emiatt bekövetkező üvegházgáz-termelést. Az újrahasznosítás továbbá kevesebb vizet igényel, és jóval kisebb környezeti terheléssel jár, mint a bányászat és az ércfeldolgozás.

Forrás: AFP

Rakodják a ritkafémeket tartalmazó ércet Kínában

Az értékes, ritka fémeket tartalmazó készülékek kidobásával az érintett országok azt kockáztatják, hogy előbb-utóbb hiánycikk lesz a csúcstechnológiák alapanyaga. Azt viszont nagyon nehéz megbecsülni, mikor állhat elő ilyen helyzet, főleg azért, mert nagyon kevés megbízható adat áll a kutatók rendelkezésére arról, hogy az egyes fémekből mekkorák a kibányászható készletek - ismeri el dr. Graedel. A jelentés szerzői egyetértenek abban, hogy azonnali veszély nem fenyeget, de ezen túl semmi biztosat nem lehet állítani, annyira kevés geológiai kutatás folyik jelenleg az érckészletek felmérésére.

"Elvileg a fémek újrahasznosítása kiválthatná a bányászatot. Azonban minden fém iránt növekszik a kereslet, így viszont az újrahasznosítás csak a kitermelés fenntarthatóvá tételéhez tud hozzájárulni" - magyarázta az UNEP-jelentés brüsszeli bemutatóján Guido Sonnemann termékciklus-menedzsmenti szakértő, az UNEP iparral foglalkozó részlegének munkatársa.

Nem megoldás az alapanyag-igényes ipar kiszervezése

Szintén az újrahasznosítás mellett szól, hogy jelenleg háromszor annyi anyagot kell kibányászni egységnyi érc kitermeléséhez, mint száz évvel ezelőtt. Az összképhez tartozik, hogy az emberiség mintegy 60 milliárd tonna ércet, ásványi anyagot, fosszilis energiahordozót és biomasszát (például terményt vagy faanyagot) használ fel évente.

Az ENSZ előrejelzései szerint valószínűleg még ebben az évben megszületik a hétmilliárdodik ember. A világszervezet demográfusai szerint az emberiség létszáma elérheti a tízmilliárd főt a 21. század végére. Ázsia, Európa és Észak-Amerika iparosodott államainak polgárai körülbelül tizenhat tonnát használnak a felsorolt természeti erőforrásokból. Ha a szegényebb sorban élők és a majd megszülető nemzedékek hasonló ütemben fogyasztanak, akkor minden évben további 140 milliárd tonnára lesz szükség a fentiekből a század közepére - derül ki az UNEP egy másik, a természeti erőforrások felhasználása és a gazdasági növekedés összefüggéseit vizsgáló kutatásából.

Forrás: MTI

Elhagyott ércbánya Diósgyőr határában

A technológiai ugrás rendszerint azzal jár, hogy a biomassza helyett fémeket és ásványi anyagokat használunk: nem tűzrakással vagy olajmécsessel világítunk, hanem napelemek és szélturbinák termelte árammal működő, energiatakarékos égővel. Ezzel viszont csak a bolygóra gyakorolt hatás jellegén változtatunk. Igaz ugyan, hogy számos ország kevesebb természeti erőforrás felhasználásával ért el nagyobb gazdasági növekedést az utóbbi évtizedekben, de például Németország vagy Japán esetében ez csak azért lehetséges, mert az alapanyag-igényes gyártást Kínába szervezték ki.

Számos kormányzat kötelezte el magát a fenntartható fejlődés, vagyis a csökkenő energia- és erőforrás-felhasználás mellett. A kitűzött céloknak viszont ellentmondanak a tények: az amerikai fogyasztás nem csökkent számottevően az utóbbi években, de a kínai vezetés sem hajlandó visszafogni a hatalmas ország elképesztő gazdasági növekedését. Végső soron a Föld majdnem hétmilliárd lakosának átlagosan évi hat tonnára kell leszorítania a fejenkénti erőforrás-felhasználást. Ez erőteljes takarékoskodást igényel az Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Európában, Japánban és Kanadában élőktől - egy amerikai átlagpolgár évente több mint 32 tonnányi természeti erőforrást használ fel, áll az UNEP jelentésében.