Gyakran lesz zivatar a hétvégén is

Zivatarokkal tarkított meleg nyári idő lesz a meteorológiai nyár első hétvégéjén. A meleg, labilis egyensúlyi állapotú levegőben továbbra is gyakran alakulnak ki helyi záporok, zivatarok késő délután és este. Amennyiben az idei nyár az átlagosnál hűvösebb és/vagy csapadékosabb lenne, azért viszont nem az izlandi Grimsvötn vulkán kitörését kell majd okolni.

A mostani hétvégén, az elmúlt napokban tapasztaltakhoz hasonló időjárási körülményekkel találkozhatunk hazánkban és a környező országokban is. Közép-Európa az Atlanti-óceán fölötti hatalmas anticiklon délkeleti, déli peremvidékén helyezkedik el (az anticiklon középpontja a Brit-szigetekhez van közel). A meleg, labilis egyensúlyi állapotú levegőben továbbra is kedvezőek lesznek a feltételek helyi záporok, zivatarok kialakulásához főként a délutáni, esti órákban.

Helyenként felhőszakadás is valószínű, ugyanakkor lesznek kisebb körzetek, amelyeket mindhárom napon elkerül a csapadék. Az erősen gomolyfelhős időszakok mellett szinte mindenütt számíthatunk többórás napsütésre. Zivatarok környezetében a szél viharossá fokozódhat, egyébként kezdetben az északkeleti, vasárnap a délkeleti szél erősödik meg helyenként. A minimumhőmérséklet többnyire 13, 19 fok között alakul, a délutáni órákra pedig általában 26 és 32 fok közé melegszik fel a levegő.

Orvosmeteorológia

A hét végéig légköri front nem terheli szervezetünket, azonban a magasban zajló gyenge melegedés miatt az időjárás-változásokra különösen érzékenyeknél a melegfrontokra jellemző tünetek jelentkezhetnek. Ez lehet fejfájás, vérnyomás-ingadozás, teljesítőképesség-csökkenés és ingerlékenység.

A nyár beköszöntével nem árt újra és újra felhívni a figyelmet, hogy 11 és 15 óra között nem ajánlott a napon tartózkodni, és ezen időszakon kívül is óvatosan napozzunk, használjunk megfelelő faktorszámú napkrémet, hordjunk napszemüveget. Jó tudni, hogy a vízfelszínről és a gomolyfelhőkről származó szórt sugárzás növeli a bőrünket érő UV-sugárzás mennyiségét.

Bár az ilyenkor megszokottnál melegebb idő várható a hétvégén, a rekordok nem forognak veszélyben. Az országos napi melegrekord péntekre 36,0 °C (Szeged, 1927), szombatra 35,8 °C (Kecskemét, 1921), vasárnapra 34,0 °C (Kecskemét, 1921). Budapesten 33-35 °C körüli az ezeken a napokon - megfelelő körülmények között - valaha mért legmagasabb hőmérséklet. Érdekességként megemlítjük, hogy június 4-én -0,4 °C-kal Lenti (1962), 5-én -0,2 °C-kal Debrecen tartja az országos napi minimumrekordot.

Visszatekintés

A múlt szombaton záporokkal, zivatarokkal átvonult hidegfront csak átmeneti lehűlést okozott, hétfőtől egyre melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, és kedden már ismét 30 fok körül alakult hazánkban a csúcshőmérséklet. A hét első napján alig volt felhő az égen, kedden a déli óráktól ugyanakkor a nyugat felől lassan közeledő, gyengülő hidegfront előtt labilizálódó légkörben többfelé erőteljes gomolyfelhő-képződés kezdődött, és záporok, zivatarok alakultak ki, itt-ott jégeső és 30 mm fölötti csapadék is előfordult. Szerdán, a meteorológiai nyár első napján is fülledt meleg idő volt, többfelé zivatarral.

Nem lesz hűvösebb a nyár az izlandi vulkánkitörés miatt

Az izlandi Grimsvötn vulkán május 21-i kitörése kapcsán - az Eyjafjöll tavalyi, súlyos légiközlekedési fennakadásokat okozó kitörésénél hasonlóan - ismét felvetődött a kérdés, hogy emiatt hűvösebb lehet-e az idei nyár Európában. Bár a vulkánaktivitás időközben megszűnt, érdemes lehet tudni, hogy a vulkánkitörések milyen körülmények között és milyen hatásmechanizmusok révén okozhatnak globális vagy regionális lehűlést és milyen példáink vannak rá a múltból.

A vulkánkitörések időjárási következményei kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy a vulkáni hamu feljut-e a sztratoszférába, azaz a tropopauza fölé. A részecskék légköri tartózkodási (vagy kiürülési) ideje ugyanis sokkal hosszabb az egyfajta zárófelületként működő tropopauza felett, mint alatt, továbbá a nagyobb szélsebességek miatt a por-, gáz- és hamurészecskék gyorsabban szétterülhetnek a Föld körül, és mintegy ernyőt képezve visszaverik a világűr felé a Nap rövidhullámú sugárzásának jelentős részét.

Így nézett ki Horgsland városa a vulkáni hamuban Izlandon

Fontos a kitörés földrajzi helye is: bár az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva csökken a tropopauza magassága (14-16 km-ről 8-10 km-re), s ezáltal mind könnyebben juthat kritikus magasságba a vulkáni anyag, a sarkvidéki területek nem lehetnek globális veszély forrásai: a gyenge cirkulációs viszonyok miatt sarkvidéki kitörések nyomán a vulkáni por, gáz és hamu nem juthat el messzire - szemben a trópusi-szubtrópusi kitörésekkel, melyek anyaga az erőteljes, ún. meridionális légtömegtranszporttal mindenhová eljuthat.

Elmaradt a nyár a Tambora kitörése miatt

Még kétszáz évet sem kell visszautaznunk az időben, hogy egy éves szinten globálisan 0,7 °C-os hőmérséklet-csökkenés hatásait megismerjük. 1815-ben az indonéziai Tambora vulkán valószínűleg az évezred leghatalmasabb kitörését produkálta. Mintegy 80 köbkilométer anyagot dobott a légkörbe. A vulkánkitörések magasságából, tömegéből és a vulkáni anyag légköri tartózkodási idejéből számolt, empirikus úton definiált mérőszám (DVI) alapján 4,5-szer volt erősebb, mint a Krakatau kitörése, mely az azóta tapasztalt legalacsonyabb földi éves átlaghőmérsékletet eredményezte 1883-ban. A Tambora nyomán 1816-ban elmaradt a nyár Európában, az USA-ban pedig egész évben hóviharok tomboltak.

A Krakatau híres 1883-as kitörésekor legalább 6 köbkilométernyi anyag (de lehet, hogy akár ennek háromszorosa is) került a légkörbe. A vulkáni por 50 km magasra jutott fel, hozzávetőleg 50 millió tonna került a sztratoszférába, és két hét alatt körülérte a Földet. Néhány hétig a sugárzási deficit földgömbi szinten legalább 30 százalékos volt, és a következő évben is több százalékra rúgott éves szinten.

Egy nagy vulkánkitörés nyomán a troposzférában észrevehetően megnövekszik a kondenzációs magvak mennyisége, melynek hatására átmenetileg megnövekedhet a csapadék mennyisége is. (A szennyezet ipari területek, városok feletti csapadéktöbblet tapasztalati tény. Visszatérve a legutóbbi izlandi vulkánkitörésre, elmondhatjuk, hogy bár vulkáni anyag feljutott a sztratoszférába is, mivel a kitörés csak néhány napig tartott, észrevehető hatása Európa időjárására nem lesz. Vagyis amennyiben az idei nyár az átlagosnál hűvösebb és/vagy csapadékosabb lenne, azért nem a Grimsvötn májusi kitörését kell majd okolni.