Nagyságrendekkel több energiát fogyaszt a magyar lakosság, mint amennyit a maga erejéből elő tudna állítani. Az energiapazarlás által okozott környezeti károkat ráadásul nem feltétlenül érdemes utólag elhárítani, ezzel ugyanis csak növeljük a világ rendezetlenségét és a szennyezés mértékét. Mit lehet tenni az energiapazarlás ellen?

Mennyivel több az általunk naponta elfogyasztott energiamennyiség (villany, földgáz, üzemanyag stb.), mint amennyit egy átlagos fizikai dolgozó - vagy egy rabszolga - meg tud termelni nyolc órában a két keze munkájával? Erre ad választ Buckminster Fuller amerikai mérnök és feltaláló 1944-ben alkotott erőforrás-rabszolga meghatározása (angolul energy slave).

Az emberi izomteljesítmény egy munkaóra alatt mintegy 80-100 watt (1 watt az a teljesítmény, amelyet 1 joule munkával 1 másodperc alatt elő lehet állítani). Egy laptop szövegszerkesztés közben óránként 20 wattot fogyaszt, ami annak felel meg, mintha egy rabszolgát tizenkét percig dolgoztatnánk. Egy mosógép fogyasztása 800 watt, ami egy óra alatt nyolc-kilenc rabszolga munkájával egyenértékű. Egy Ford Fiesta vagy egy Fiat Punto kategóriájú kisautó pedig hozzávetőleg 60 kilowattot fogyaszt országúton óránként, ami 75 rabszolga munkáját emészti föl.

"2008-as adatok szerint egy magyar ember átlagosan naponta 87 kilowattóra energiát használ fel, azaz 87-109 rabszolgája van" - mondja Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont tudományos munkatársa. Körülbelül ugyanennyit foglalkoztat egy nyugat-európai fogyasztó. A számok között azért nincs látványos különbség, mert amennyivel nagyobb mértékű a fejlett országok fogyasztása, annyival több nálunk az energiaveszteség, magyarán kevésbé hatékonyak a mi rendszereink." A magyar lakosság energiafelhasználásának szinte háromnegyede a jobbára hőszigetelés nélküli lakások, épületek fűtésére megy el. Főzésre az energia 15, meleg víz előállítására 10, minden egyébre 4 százalékát használják el a háztartások.

Eltérés inkább a magyar és az amerikai fogyasztók között tapasztalható: utóbbiak lelkiismeretét napi 200-250 energia-rabszolga fiktív foglalkoztatása terheli. A kutató nem tud olyan mai népcsoportról, amelynek életmódja a fogyasztásával egyensúlyban lenne, de már a gyűjtögető-vándorló népek is valamiféle minimális készletfelhalmozásra törekednek, hogy betegség esetén ellensúlyozni tudják a kiesést a termelésben.

A középkori ember sem termelte vissza az elfogyasztott erőforrásokat

A középkorban az emberi erő mellett már kiegészítő energiaforrásokat alkalmaztak: a szekér elé ökröket, lovakat fogtak, vagy a vízi- és szélmalmokat használtak, nemcsak a gabona őrlésére, hanem egyszerű gépek meghajtására is. Egy ökör 300-400 watt teljesítményre képes, egy ló 700-800 wattra, ezért az állati munkaerő révén már a középkori embereknek is átlagosan három-nyolc erőforrás-rabszolgájuk volt.

A rabszolgák száma az ipari forradalom óta hatványozottan nő. Számukat nem befolyásolja, de a társadalomról sokat elárul, hogy az erőforrások közül mennyi származik megújuló forrásból. "A zöld energiaforrások felhasználása terén nemcsak azt érdemes figyelembe venni, hogy kevésbé környezetszennyezők, hanem hogy belátható időskálán belül képesek megújulni" - magyarázza Hetesi Zsolt.

Forrás: [origo]
Vízimalom a göcseji falumúzeumban (Zala megye)

Fuller átlagos embernek tartotta magát. Életének vezérmotívuma az volt, hogy tetemes vagyon vagy felsőfokú végzettség nélkül is tennie kell valamit az emberiség jóléte érdekében azokon a területeken, amelyeken a kormányok és a nagy szervezetek nem képesek cselekedni.

Amennyiben a mai átlagemberek csökkenteni kívánják erőforrás-rabszolgáik számát, akkor visszafogják fogyasztásukat, de hosszú távon kevés beleszólásuk van a dolgokba. "A kormányzati döntések nem a nemzetek, hanem a nemzetek fölötti vállalatok érdekeit szolgálják. A beruházások megtérülését kizárólag gazdasági alapon mérik, és eszükbe sem jut a jövő nemzedékek iránti felelősség" - mondta Hetesi.

A világ jelenlegi villamosenergia-fogyasztása 12 ezer terawattóra évente, és 7-8 százalékát vagyunk csak képesek megújuló forrásból fedezni. Ebből is mintegy 6 százalék a vízenergia aránya, amely sokak által támadott erőforrás, előállítása ugyanis gyakran jár környezetpusztítással. "A paksi atomerőmű évente kétezer megawatt energiát termel, a tervezett bős-nagymarosi vízerőmű magyar beruházási oldala kétszáz megawattot lett volna képes előállítani, ám közben Budapest és az egész Duna-medence vízháztartását komoly környezeti károsodás érte volna" - világít rá egy ellentmondásra a kutató.

"A cső végén fölösleges a környezetvédelem"

Komoly oka van tehát annak, ha egy országban nem csak a mérnöki szempontokat veszik figyelembe egy-egy hosszú távra ható energiapolitikai döntés meghozatala előtt. A rendszerszemléletű fenntartható fejlődés alapelvei szerint egy rendszernél, beruházásnál nem pusztán a gazdasági és/vagy energetikai előnyöket és hátrányokat kell vizsgálni, hanem azt is, hogy az egész beruházás milyen hatást gyakorol majd arra a nagyobb rendszerre, amelynek része lesz.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A vörösiszap-katasztrófa nyomai Devecserben 2011 májusában

A rendszerszemléletű fenntarthatóság elvét ritkán alkalmazzák, dacára annak, hogy alapvető fizikai törvényszerűség, a termodinamika összefüggéseiből indul ki. Hetesi ezt egy példával illusztrálja: vegyünk egy veszélyes anyaggal szennyezett területet, ahol a szennyeződés koncentrációja jelentősen eltér a természet által beállított dinamikus egyensúlytól. A termodinamika nyelvén ezt entrópiának, azaz hétköznapi nyelven rendezetlenségnek nevezzük.

A környezetvédelemmel foglalkozó állami szervek, civil szervezetek alapvető feladata a szennyeződés eltüntetése, de ehhez energiát kell mozgósítani, munkagépeket odavinni, eszközöket bevetni stb. A terület megtisztításával lényegében helyreállítjuk a szennyező anyag eredeti, természetes eloszlásának mértékét, vagyis a rendezettséget.

"Friss kutatási eredmény, hogy úgymond a cső végén fölösleges környezetvédelmet folytatni. A helyreállítási munkák energiaigénye ugyanis nagyobb rendezetlenségnövekedést okoz szerte a világban, mint amekkora rendezettséget el tudunk érni az adott terület megtisztításával" - mondta a kutató. Vagyis az a nyerő szituáció, ha a szennyezés meg sem történik, mert eltüntetése sokszor többe kerül - végső soron a természetnek -, mint maga a szennyezés.

A tudománynak nem azon kellene fáradoznia, miként lehetne mérsékelni a meglévő technológia káros hatásait, hanem inkább olyan technológiát kellene kitalálni, aminek nincs káros hatása - teszi hozzá Hetesi. Az ENSZ 2000 és 2005 között világszerte 1360 szakértő és tudós bevonásával összeállított ezredfordulós ökoszisztéma-jelentésében az áll, hogy a huszonnégy földi ökoszisztémából tizenötnek az állapota leromlott, nyolcé visszafordíthatatlan mértékben, így a földi élővilág károsodása immár az emberi faj tartós fennmaradását veszélyezteti.

A zöld ombudsman hivatalának sorsa is alátámasztja, hogy a rendszerszemléletű fenntarthatóságon alapuló döntéshozatal hiányzik Magyarországon. A parlament 2008 májusában választotta meg zöld ombudsmannak, vagyis a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának dr. Fülöp Sándor ügyvédet (ő volt Sólyom László negyedik jelöltje), miután 2007 decemberében alkotmánymódosítással létrehozta magát a tisztséget. Az ombudsman feladata figyelni, értékelni és ellenőrizni a környezetvédelmi jogszabályok és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesülését. Ám a jövő nemzedékek érdekeinek védelme 2012. január elsején megszűnik, mivel a rendszerváltó alkotmányt lecserélő alaptörvényben nincs ilyen tisztség.

Termodinamika és játékelmélet

1. Nincs nyertes játszma: nem tudunk úgy energiát termelni, hogy közben másutt ne váljon nagyobbá a rendezetlenség, mint az energiatermelés előtt.
2. Nincs döntetlen játszma sem, magyarán egyelőre kiküszöbölhetetlen, hogy minden energiatermelő folyamatunk hulladékenergia-termeléssel párosuljon. Az energiának ugyanis csak az a része hasznosítható, amelynek munkavégző képessége van. Az autó pörgő kereke mozgási energiát termel. Fékezéskor a molekulák rendezett, körkörös irányú mozgása rendezetlenné válik: hőenergiává alakul, ám ezt sokkal kevésbé lehet hasznosítani (az elektromotor hajtotta járműben viszont egyszerű visszanyerni fékezéskor az elfogyasztott áramot). Az energia tehát nem vész el, csak rendezettből rendezetlenné válik.
3. A játszmát játszani kell, hiszen a termodinamika főtételei alól nem tudunk kibújni.