Kőtakonyfertőzést terjesztenek a vadvízi horgászok

Egyre több helyütt tiltják be a vadvízi horgászathoz használt filctalpú gázlócsizmát Új-Zéland után az Egyesült Államokban is, mert viselése akaratlanul is elősegíti egy invazív, a tiszta patakokat elcsúfító algafaj gyors terjedését. Effajta csizma Magyarországon is kapható.

Kétségtelen, hogy a sebes folyású patakok mohás, iszamós kövein nagyobb biztonsággal lehet mozogni a filctalpú gázlócsizmában, mert jobban tapad a csúszós felülethez. Csakhogy a különféle algák, lárvák és spórák is jobban tapadnak a filchez. S mivel az lassan szárad, e szervezetek életben maradnak benne, és a következő horgásztúra során távoli vidékekre is eljutnak. Ám ami az egyik patakban őshonos élőlény, az a másikban kártékony betolakodónak számít.

Az északi féltekén ismert didymo alga (Didymosphenia geminata) öt évvel ezelőtt jelent meg Új-Zéland kristálytiszta hegyi patakjaiban. A 2003-ban bevezetett környezetvédelmi irányelveket ezért kiegészítették azzal, hogy az édesvízi környezetben használt eszközöket fertőtleníteni kell egy másik édesvízi környezetben történő használat előtt.

Forrás: P. V. Sundareshwar

Barna didymo alga borítja a dél-dakotai Rapid Creek medrét (a zöld színűek más algafajok)

Időközben az Egyesült Államok és Kanada világtól távoli vadvízi paradicsomaiban is mind többfelé észlelték a találóan kőtakonynak nevezett algafertőzést, amely képes 30-100 százalékban elborítani a patakok medrét. Egyelőre nem tisztázott, milyen hatást gyakorol az állatvilágra, mindenesetre kétségtelen, hogy a sárgásbarna algaszőnyeg elcsúfítja a legszebb vadvizeket. Azt azonban bizonyították, hogy a horgászok filctalpú csizmáival terjed - és éppen a legtisztább patakokban a leggyorsabban. De hogyan?

Lehet, hogy ártalmas, és határozottan ronda

A rejtélyt az okozza, hogy algásodás általában olyan környezetben tapasztalható, amelyben valamilyen okból feldúsulnak a tápanyagok. S minél tisztább a víz, annál szegényebb tápanyagokban. A didymo alga feltűnő szaporodása különleges képességének köszönhető - magyarázza P. V. Sundareshwar, a Dél-dakotai Bányaipari és Műszaki Iskola kutatója.

A dél-dakotai Rapid Creek patakot vizsgálva megfigyelte, hogy a kőtakony először vékony szőnyeget képez a mederben, amelyben megtelepednek a baktériumok. Ezek segítik beépíteni a rostokba a vízben oldott ásványi anyagokat, különösen a foszfort. Az első réteg algaszőnyeg pedig már elegendő táptalajul szolgál a további növekedéshez. Vagyis a kőtakony megteremti a szaporodását szolgáló saját mikrokörnyezetet.

A talány megfejtésével azt reméli a kutató, hogy előre jósolható lesz a kőtakonyfertőzés terjedése. Addig is a filctalpú lábbelik betiltásával lehetne elejét venni a didymovésznek. Az USA-ban Maryland után Alaszka és Vermont vezet be tilalmat a csizmákra. Idahóban, Oregonban és Nevadában is előkészítették a szabályozást, bár első körben nem sikerült elfogadtatni. Magyarországon egyelőre kapható filctalpú gázlócsizma.

HKZS