Ezért nehéz belőni, mikor lesz jó idő a nyaraláshoz

2011.06.25. 11:01

Az óceánok fölött dől el, milyen idő lesz hónapok múlva, de pont a hatalmas víztömegekről van viszonylag kevés adatuk a meteorológusoknak. Arra nem is érdemes számítani, hogy június végén megtudhatjuk, hogy a szeptember 1-jei iskolakezdéskor esni fog-e, vagy sem, de a havi átlaghőmérséklet alakulása kirajzolódik a hosszú távú előrejelzésekből.

Itt a meteorológiai és a csillagászati nyár, így sokakban felmerül a kérdés: mikor vegyék ki szabadságukat, mikor lesz a legkedvezőbb az időjárás a nyaraláshoz? Ha ezt több hétre, esetleg hónapra előre el kell dönteni, akkor a meteorológia csak igen bizonytalan válaszokkal tud szolgálni.

Az itthon nyaralók mindenesetre az átlagosnál melegebb és kevésbé csapadékos nyárra számíthatnak az Országos Meteorológiai Szolgálat hat hónapra szóló előrejelzése szerint. Ez a hosszú távú előrejelzés érvényes júliusra és augusztusra - de júniusra is. "Már a jövő hét végén ellenőrizhetjük, hogy a mostani hónapra bevált-e a prognózis. Most annyi látható a mérési adatokból, hogy Budapesten a sokéves átlaghoz képest 2 Celsius-fokkal melegebb volt, de ezen a hűvösebb hétvége még változtathat" - mondta az [origo]-nak Pátkai Zsolt, az OMSZ munkatársa.

Az óceánok fölött dől el, milyen idő lesz hónapok múlva

Egy pillangó egyetlen szárnycsapása örökre megváltoztathatja az időjárás menetét - ezt jelenti a pillangóhatás metaforája. Természetesen erős túlzás ez az állítás, de mögötte az a felismerés áll, hogy ha nem rendelkezünk teljesen pontos adatokkal a légkör jelenlegi állapotáról, akkor előrejelzéseink egy idő után szükségszerűen eltávolodnak a valóságtól. Az időjárásra a jelentősebb vulkánkitöréseknek is hatásuk van - Chilében például hűvösebb időre számítanak a Puyehue vulkán hamufelhője miatt. Ezenfelül a tengerjég, illetve a hótakaró kiterjedése, a talaj nedvességtartalma és a naptevékenység változásai is befolyással lehetnek a következő hónapok időjárására.

Mivel lehetetlen tökéletesen megismerni az atmoszféra aktuális állapotát, a meteorológusok képtelenek "minden pillangó minden szárnycsapását" figyelembe venni. Elsősorban az óceáni térségről elégtelenek a mérési adatok, pedig a Kárpát-medence és Magyarország időjárásának alakulását az is befolyásolja, hogy Izland környékén mikor és milyen erős ciklon alakul ki (egy ilyen ciklon miatt van a mostani hétvégén is az átlagnál hűvösebb). Emiatt az előrejelzések az időben előre haladva fokozatosan egyre bizonytalanabbá válnak.

Forrás: MTI/Varga György

Zivatarokkal indult a meteorológiai nyár június első hétvégéjén

Ennek kezelésére a számítógépes időjárási modelleket nemcsak egy kiindulási helyzetet felhasználva futtatják, hanem a mért adatokat egy kissé megváltoztatva több, de igen hasonló kezdeti állapotot használnak. Maga a pillangóhatás kifejezés is egy ilyen előrejelzés eredményeképp született meg. Edward Lorenz amerikai matematikus és meteorológus egy modell újrafuttatásakor akaratlanul megváltoztatott egy értéket, aminek eredménye egy teljesen más időjárási helyzetről szóló előrejelzés lett (Lorenz a káoszelmélet egyik atyja).

A többszörös modellfuttatás nyomán előálló eredményeket átnézve képet kaphatunk arról, hogy mekkora az előrejelzés bizonytalansága, mennyire különböznek az egyes előrejelzések egymástól. Elmondható, hogy nagyjából két hét után e prognózisok már a lehetséges időjárási körülmények igen széles skáláját leírják, vagyis kevésbé pontosak.

Csökkenthető a bizonytalanság

Ennek ellenére számos meteorológiai központ fejleszt ki több hónapra, esetenként egy teljes évre szóló prognózisokat előállító rendszereket. (Magyarországon egy összeurópai középtávú számítógépes előrejelzési modell eredményeit használják fel a szezonális előrejelzésekhez. Ezt a nagy-britanniai Readingben működő szervezet, az ECMWF szolgáltatja harmincnégy tagországa számára.)

Ennek módszertani és megközelítésbeli okai vannak: egyrészt olyan információforrásokat kell felhasználniuk a meteorológusoknak, amelyek rövidebb időtávon nem meghatározók. Másrészt figyelembe kell venniük, hogy az a bizonyos kéthetes időhatár csupán azt zárja ki, hogy több hónap időtartamra előre szólva napi felbontású, részletes előrejelzéseket készítsenek, de azt nem, hogy a havi átlagértékeket előre jelezzék.

Forrás: Szitkay Gábor

Legutóbb 2010 májusában cáfolt rá a csapadékos időjárás az átlagnál szárazabb időt prognosztizáló előrejelzésre (a szupercellát Nyúl község közelében fotózták le)

A legfontosabb információkat a következő hónapok időjárásáról a tengerfelszín hőmérséklete hordozza, melyre a legismertebb példa Dél-Amerika partjainál figyelhető meg. Az El Nino jelenség idején a tengerfelszín hőmérséklete az átlagosnál jóval melegebb, emiatt a következő hónapok átlaghőmérséklete és csapadékmennyisége is jelentősen meghaladja az időszak során megszokott értékeket.

Európában viszont jóval gyengébb a kapcsolat a tengervíz és a szárazföld hőmérséklete között, ezért a Kárpát-medencéről szóló hosszú távú előrejelzések is meglehetősen bizonytalanok. A fejlesztések, a több adat és az egyre pontosabban kiszámolt modellek nyomán ez csökkeni fog, de arra nem érdemes számítani, hogy például június végén meg tudják mondani a meteorológusok, hogy a szeptember 1-jei iskolakezdéskor esni fog-e, vagy sem.

Az is előfordult már, hogy az időjárás egy hónapon belül megcáfolta a hosszú távú előrejelzésben foglaltakat - illusztrálja a pillangóhatás elméletét Pátkai Zsolt. A 2010 áprilisában készült előrejelzés úgy szólt, hogy a május hónap az átlagosnál szárazabb és hűvösebb lesz, a meteorológusok a sokévi átlagnak megfelelően alakuló időjárásra számítottak. Ehhez képest rengeteg eső esett, helyenként három és félszer több csapadék volt a szokásosnál. A kisebb folyókon korábban nem látott nagyságú árvizek vonultak le, megdőlt a szélsebességi rekord. A hosszú távú előrejelzés csak félig vált be: a hűvös idő miatt valóban hosszabbra nyúlt a fűtési szezon. (Sőt miközben Magyarországon őszies volt a tavaly május, ugyanaz a ciklon meleg levegőt hozott a Kelet-európai-síkságra és Skandinávia fölé. Moszkvában a hónap nagy részében több fokkal az átlag felett alakult a hőmérséklet, hét alkalommal a 25 fokot is meghaladta.)

KAPCSOLÓDÓ CIKK