Vályog, kőpadló és futónövények: hagyományos trükkök hőség ellen

Vágólapra másolva!
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, például a nyári hőhullámok. A mostani kánikulában az az igazán kellemetlen, hogy hajnalra is kevésbé hűl le a levegő, ezért az éjszakai szellőztetés is kevésbé hatékony. Érdemes megtanulni azt, hogyan igazítják életmódjukat és építészetüket a mediterrán térségben és Észak-Afrikában élők a meleghez.
Vágólapra másolva!

Gyakorlatilag felhő sem zavarja a napsütést a héten, így 39 Celsius-fokig erősödik a kánikula péntek délutánig. A napi középhőmérséklet az egész országban 27 fok lesz, vagy afelett alakul; a legnagyobb melegre a nagyvárosok belvárosaiban lehet számítani. Mivel a légmozgás is gyenge vagy mérsékelt marad, a csendes, derült időben egy két-fokkal még melegebbnek érezzük a hőséget. A kánikula okozta kellemetlenségeket fokozza, hogy éjszaka is kevésbé hűl le a levegő, mint akár egy héttel ezelőtt. Csütörtökön 17-22 fokra, pénteken még melegebbre, 18-23 fokra kell számítani hajnalban is.

Egyre több hőségnap várható

A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében gyakoribbak lesznek az extrém időjárási jelenségek, például a nyári hőhullámok. Az ELTE Meteorológiai Tanszékén folytatott modellszámítások szerint a nyári napok száma 20-50 százalékkal nőni fog 2070-re Magyarországon, míg 20-70 százalékkal több napon lesz hőségriasztás, továbbá a szeptemberi hónap egyre inkább a nyárhoz lesz sorolható időjárási szempontból. Párizsban olyan klíma lehet, mint most Róma környékén, Londonban olyan, mint Bordeaux-ban, Madridban olyan, mint Tripolitól délre - egy ilyen átrajzolt térképpel érzékeltették a francia klímakutatással foglalkozó intézet, a CIRED és a brémai egyetem kutatói, miként nézhet ki Európa éghajlata a 21. század végére.

Ezért érdemes megtanulni azt, hogyan igazítják életmódjukat a mediterrán térségben és Észak-Afrikában élők a meleghez. A fehérre festett, kisméretű ablakkal ellátott házakat spalettával árnyékolják, nagyobb lakóépület esetén a teret egy belső udvar köré szervezik, nyáron a hűvösebb, földszinti helyiségeket használják. Parkett, hajópadló vagy műanyag burkolat helyett kővel borítják a padlót, a nagy méretű szőnyegek nem jellemzők. A hagyományosan szellős ruházat sokkal elviselhetőbb a melegben, továbbá délben és kora délután szieszta van, amely télen rövidebb, nyáron hosszabb.

Forrás: AFP/Rieger Bertrand

Hagyományos tuareg viselet (Líbia)

Ha növényekkel futtatjuk be a keleti-déli tájolású falakat, akkor az nyáron az átmelegedéstől véd, télen pedig akár 30 százalékkal is csökkenhet emiatt a fűtésszámla (továbbá az ép vakolatra felfuttatott növények óvják a falfelületet). A tetőterek, közvetlenül a födém alatt elhelyezkedő lakások átmelegedését a burkolat fehérre festésével lehet csökkenteni - ezt a legkönnyebben a lapos tetejű épületeknél lehet kivitelezni. Ha a ház tartószerkezete bírja, érdemes tetőkertet kialakítani; de az összes felújítási-szigetelési művelet elkezdése előtt feltétlenül kérjük ki építészek, épületgépészek, statikai tervezéssel foglalkozó mérnökök és kertészek tanácsát.

A vályogfal is jó megoldás

Egy épület akkor lehet tartósan hűvös nyaranta és meleg telente, ha eleve úgy építették. Erre jellemző példák a százévesnél idősebb parasztházak, amelyek a környezet adta előnyöket használják ki. Ilyen a jó hőszigetelőnek számító, az éjszakai hűvösséget jól tároló és olcsó vályog, amellyel megfelelő vastagságban falaztak (az ökoépítészet az utóbbi tíz évben újra felfedezte az anyagot). A ház déli oldalán szőlővel befuttatott tornác árnyékolta a szobákat, a melegnek a viszonylag kis méretű ablakok is útját állták. Az alacsony belmagasság miatt télen könnyebb volt fűteni a lakóhelyiségeket.

Forrás: AFP/Stéphane Ouzounoff

Mediterrán lapostető, spalettával fedett ablak (Vendée, Franciaország)

Forrás: AFP/Frédéric Soreau

Fehérre festett falak (Görögország)

Ha az épület már eleve olyan tájolású, hogy kellemetlenül átmelegszik a nem kánikulai időszakban is, akkor nem marad más választás, mint az alapos hőszigetelés és a légkondicionáló beszerzése. A korszerű, hőszigetelő nyílászárók beszerelése abban segít, hogy az éjszakai szellőztetéssel valamelyest lehűlt lakás olyan is maradjon. A légkondi pedig akkor fog kevesebbet fogyasztani, ha egyébként is árnyékoljuk a hűtött helyiségeket.

Ajánlott óvatosan bánni a hűtésteljesítménnyel: amikor a szabadban 35-39 fok van, akkor a szobában 28 fok az ideális, mert így nem terheljük a szervezetet, amikor kilépünk a forróságba. A légkondicionális egyébként is sem olcsó: egy átlagos lakást egy fokkal lehűteni háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal felfűteni. Sok esetben a légkondit pótolhatja az árnyékolás és a szigetelés: ha legalább 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot-szigetelést alkalmazunk az épületen, 7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete. (Az ún. passzív házakhoz még vastagabb, a külső falakon 12 cm-es, a födémben 20-25 cm-es szigetelést alkalmaznak).

Amikor viszont már itt a nagy meleg, a hőszigetelés és a légkondicionáló beszerelése már nem sokat ér, hiszen mire véget ér a lakás vagy az épület felújítása, már vége is a hőhullámnak. Célszerű az alaposan előkészített felújítást őszre vagy tavaszra időzíteni, mert nyáron - pontosan a hőhullám miatt - elkapkodják a jobb minőségű és teljesítményű légkondikat, és nehezebb megbízható kivitelezőt is találni.

Főzni csak este érdemes

Mivel a mozdulatlan levegőt forróbbnak érezzük, ideiglenes megoldásként a szubjektív hőérzetet kell csökkenteni. Ha valaki nem érzékeny rá, próbáljon kereszthuzatot csinálni és használjon ventilátort. Ezzel a szoba vagy a lakás hőmérséklete cseppet sem csökken, de a mozgó levegő jótékonyan befolyásolja a hőérzetet. A ventilátor hatását fokozza a készülék elé elhelyezett nagy tál jég, de az is, ha megnedvesítjük a csuklónkat és a tarkónkat.

Forrás: AFP/Danile Schneider

Egymást árnyékolják a szorosan épített házak (Salobrena, Spanyolország)

A ventilátor bevetésén túl segít a meleg átvészelésében, ha csak éjszaka szellőztetünk, és hajnalban bezárjuk a déli, keleti tájolású ablakokat. Már reggeltől érdemes árnyékolni a lakást; e célra a kibillenthető redőny a legjobb megoldás, mert szükség esetén beengedi a levegőt. Maga a redőny kevésbé melegszik át a napsugárzás hatására, ha a szokásos barna helyett csillogó fehérre van festve. Ha ilyen eszköz nincs a lakásban, vagy túl bonyolult lenne beépíteni, szereltessünk ponyvatetőt, napellenzőt a lakás napsugárzásnak leginkább kitett oldalára. Ha ez sem megvalósítható, árnyékolási célból megteszi a reluxa is, vagy a világos, természetes anyagú függöny.

Érdemes takarékoskodni a rejtett hőforrásokkal is, például az irodában ajánlott kikapcsolni a fölöslegesen működő számítógépeket, fénymásolókat, nyomtatókat. Otthon a sütést-főzést érdemes este lebonyolítani - az orvosok amúgy is azt ajánlják, hőhullám idején ne terheljük nehezen emészthető ételekkel a szervezetünket. Egyes ételek lassítják az emésztést és a kiválasztást, így ahhoz, hogy az étel áthaladjon a tápcsatornán, az emésztőszerveknek keményebben kell dolgozniuk, a több munka pedig több hőt termel. Ilyen étel lehet a tojás, a hús vagy a különféle magvak is - ezeket kerüljük a nagy melegben.

Helyettük fogyasszunk bőséggel nyers zöldséget, gyümölcsöt, salátákat, uborkát és antioxidánsokban gazdag bogyós gyümölcsöket. A mértékletes fűszerezésnek szintén lehet hűsítő hatása. A friss gyömbér, a fekete és a cayenne bors - bár átmenetileg növeli a hőérzetet - az egész testfelületen szétoszlatott hővel végül hűsítő hatást fejt ki. Közvetlenül is hűsítő hatása van a mentából, kamillából készült teának. A forró mentatea nemzeti italnak számít például Marokkóban: az erősre főzött zöld teát ráöntik a mentalevelekre, majd ismét felmelegítik cukor hozzáadásával, így a melegben elhasznált energiát is pótolja.