Bőrönd méretű atomerőművek termelhetnék az elektromos energiát a leendő Hold- és Mars-telepek számára. A minierőmű a Földön nyolc lakóházat láthatna el árammal. Az eddig tervezett napkollektoroknál jóval hatékonyabban működő reaktorok alkalmazása fölgyorsíthatja a bolygók meghódítását, hangzott el az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) éves szakmai konferenciáján.

Több szempontból is eltér a földi atomerőművektől az az uránalapú törpe erőmű, amellyel egyenletesen és megbízhatóan lehetne árammal ellátni a Holdon és Marson építendő kolóniákat. Az akár távfelügyeletben üzemeltethető minireaktor szélessége nagyjából 45 centiméter, magassága 75 centiméter lesz, azaz hozzávetőleg egy gurulós bőrönd méretének felel meg, mondta a kutatási projektet vezető James E. Werner az Amerikai Kémiai Társaság szokásos éves konferenciáján Denverben. Egy ilyen 40 kilowattos erőmű a Földön nyolc lakóházat lenne képes ellátni árammal.

Forrás: Galaxy Wire

Így nézhetne ki a minierőmű a Hold felszínén

"A törpe erőmű kompakt, biztonságos és bárhol bevethető megoldást jelent az űrutazóknak" - tette hozzá a kutató. Ő vezeti az amerikai energiaügyi tárca (DOE) idahói laboratóriumát, amely a NASA-val együttműködve 2012-ig áll elő a prototípussal. A NASA eddig napkollektorokban és a víz elektrolizálásával áramot gerjesztő üzemanyagcellás (fuel cell) erőművekben gondolkodott, amikor a bolygókat benépesítő telepek áramellátása volt a kérdés. A napenergiával kapcsolatos legfőbb aggály azonban az, hogy míg földközeli pályán keringő űrjárműveken vagy műholdakon kiválóan alkalmazható, a megtermelt energia nem elegendő ahhoz, hogy a távolabbi bolygókon akár személyzet nélkül működő állomásokat működtessen. Továbbá a törpe erőművet olyan helyszínen is fel lehet állítani, amelyet nem ér közvetlen napsugárzás, és felhős idő vagy tartós sötétség esetén is üzemképes.

A földi atomerőművek hatalmas alapterületet foglalnak, és a hűtőtornyaik is magasak. Ilyen létesítményt megépíteni bármely bolygón gigászi feladat lenne - ezzel szemben a mini sokkal gazdaságosabban telepíthető. A csekély tömeg a célba juttatás során is lényeges szempont a NASA-nál.

Maga a fizikai folyamat a mini erőműben ugyanaz, mint a hagyományosban, tehát itt is az uránatomok hasadásakor felszabaduló hőt fogják be az áramtermeléshez. Ám itt jóval kisebb hő gerjesztésére van szükség, a hasadást előidéző neutronok lassítását szolgáló közeg is más (tehát nem víz vagy grafit), tehát az egész folyamat működtetése eltérő a hagyományosétól: folyékony fém hűtené a reaktort. Az ehhez használatos új berendezések (például az elektromos pumpa a folyékony fémhez) megtervezése is a Werner-csapat feladata.