Mesterséges vulkáni felhővel hűtenék a Földet

2011.09.06. 12:37

A vulkánkitörések klímát befolyásoló hatását tervezik utánozni a világ első bolygómérnöki kísérlete részeként brit kutatók. A cél egy óriási, stadionméretű léggömbből olyan részecskéket teríteni a magaslégkörbe, amelyek a vulkáni hamufelhőhöz hasonlóan visszaverik a napsugarakat, így járulva hozzá a globális felmelegedés lassításához.

Egy kilométer kerületű, kipányvázott léggömb lebeg húsz kilométer magasságban a sztratoszférában. A héliummal megemelt gömbbe percenként több száz tonna olyan vegyületet pumpálnak, amely a magaslégkörben szétoszolva visszaveri a napsugarakat, akár egy mesterséges vulkánkitörés hamufelhője. A tudományos-fantasztikusnak ható elképzelés tesztjét jövő hónapban jelentik be hivatalosan is brit kutatók. A projekt azért is egyedi, mert a maga nemében ez lesz az első bolygómérnöki kísérlet, melynek célja a klímaváltozás befolyásolása, a globális felmelegedés lassítása.

Az elképzelést földközelben fogják kipróbálni: az egy km magasságban lebegő gömb egyelőre csak vízpárát fog teríteni a légkörbe, de ez is elég lesz annak eldöntésére, hogy az elképzelés megvalósítható-e az eredeti méretben. Az elképzelés szerint a sztratoszférába szulfátokat és más aeroszolokat kéne permetezni a hűtőhatás elérése érdekében.

A tervezett kísérletről beszámoló The Guardian napilap szerint a helyszín bizalmas információnak számít. A kísérletet a brit kormány 1,6 millió fonttal (500 millió forint) támogatja, a kutatáshoz a Royal Society is csatlakozott a Cambrigde-i, az oxfordi, a readingi és a bristoli egyetem mellett. (A kísérlet működési elve egy ábrán itt látható.)

A mérnökök számára a legnagyobb feladat annak megoldása lenne, hogy miként lehet irányítani egy ekkora léggömböt az utasszállító repülőgépek szokásos utazómagasságának kétszeresén. A javaslatot egyértelműen a vulkánkitörések hűtő hatású hamufelhői ihlették, mondta Matthew Watson kutatásvezető, a Bristoli Egyetem tanára, a brit kormány korábbi, katasztrófákkal foglalkozó tudományos tanácsadója.

Forrás: CNES/E. Grimault

A sztratoszféraléggömbök több mint fél évszázada használt kutatási eszközök, ugyanis olyan magasságba szállítják fel a műszereket, amely túl alacsony a műholdak számára

"Az egész dolog párszáz tonnát nyomna, ez több emeletes busznak a súlya. Vagyis azt kell elképzelni, mekkora héliumgömb kell a buszok felemeléséhez. Olyan gömbben gondolkozunk, aminek száz-kétszáz méter az átmérője. Az anyagot az öntözőcsőhöz hasonló eszközzel juttatnánk fel" - mondta Hugh Hunt, az Oxford Egyetem mérnöktanára a Guardiannek. A gömbre azért van szükség, mert a brit kormány által támogatott, a magaslégköri részecskeszórás hatásait vizsgáló kutatás során már vizsgáltak rakétákat, repülőgépeket és igen magas kéményeket is, de kiderült, hogy a léggömb és a locsolócső lenne a legolcsóbb megoldás.

Brit és amerikai környezetvédő szervezetek szerint viszont a kormányzati támogatással zajló kísérlet kockázatos: ha a teljes nagyságban csinálják meg, akkor a részecskeszórás veszélyesen befolyásolhatja a csapadékot, és ezáltal a termésmennyiségeket. Ha pedig a mesterséges hamufelhő beválik, és valóban csökken a felmelegedés, az még nem oldja meg a légkörben felhalmozódó üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid problémáját - mondta Pat Mooney, a kanadai felelős technológiai fejlesztésekért dolgozó ETC Group elnöke. "Óriási pénzpazarlás az egész, és azt mutatja, hogy a brit kormányzat nem veszi komolyan az ENSZ klímaügyi intézkedéseit".

KAPCSOLÓDÓ CIKK