A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés

A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.

A dízelüzemű járgányok, a fa-, olaj- és széntüzelésű kályhák és egyéb kibocsátók miatt évente 13-15 millió tonna apró, elemi szénrészecske, vagyis korom kerül a levegőbe világszerte. A tíz mikrométernél (a milliméter századrészénél) kisebb átmérőjű részecskéknek a klímára gyakorolt hatását korábban elhanyagolták a kutatók, noha egyre jelentősebb tényező - ugyanúgy fokozza a globális felmelegedést, mint az üvegházhatású gázok. Az Amerikai Vegyészeti Társaság éves szakmai konferenciáján elhangzott előadás szerint a koromszennyezés visszafogása lenne a leggyorsabb és a leginkább gazdaságos megoldás a felmelegedés csökkentésére.

A Jeges-tenger felolvadása fordulópont lehet a klímaváltozás folyamatában - ebből indult ki Mark Z. Jacobson, a Stanford University kutatója. Az aggodalmat alátámasztja, hogy vészes sebességgel olvad a jég az Arktiszon: idén nyáron először vált jégmentessé, azaz szabadon járhatóvá a két legészakibb hajózási útvonal, az északi az orosz partok mentén és a kanadai északnyugati átjáró, közölte műholdfelvételek alapján az Európai Űrügynökség (ESA). A klímakutatók a 2050 utáni évekre már azt várják, hogy teljesen eltűnik a Jeges-tenger jégborítása.

A Jeges-tengerig is eljut az európai korom

Az Arktisz jéggel borított felülete 10 százalékkal, egymillió négyzetkilométerrel csökkent 1979 óta. A tengerszint évente 1,8 mm-rel emelkedett az utóbbi évszázadban, de az elmúlt évtizedben évente 2,8 mm volt az emelkedés. Az európai koromszennyezést a sarkvidékre szállítja az északi féltekén uralkodó széljárás, és a jég felszínén lerakódó szennyeződés rontja a fényvisszaverő képességet (albedóját). Az olvadási folyamat azért gyorsul, mert ahogy a jégfelület csökken, egyre kevesebb a fehér színű, a napsugárzást hatékonyan visszaverő térség az Arktiszon. A sötét színű tengervíz pedig elnyeli a hősugárzást, így fokozva a felmelegedést, ráadásul nem ismeretes olyan megoldás, amivel ez a folyamat visszafordítható lenne.

Forrás: AFP
A hagyományos fa- és széntüzelésű kályhák is jelentős koromkibocsátók

Jacobson számításai szerint a koromszennyezés csökkentésével az arktiszi átlaghőmérséklet növekedését 1,66 Celsius-fokkal lehetne mérsékelni tizenöt év alatt. Ez azzal lenne egyenértékű, mintha a Jeges-tenger vidékét megkímélte volna az utóbbi száz évben tapasztalt globális felmelegedés.

"Semmilyen más intézkedésnek nem lenne ilyen hatása. A korom a globális felmelegedés második legfontosabb tényezője a szén-dioxid mellett, de hatását a korábbi modellszámításokban alábecsülték. Egészen pontosan a korom 17 százalékban járul hozzá a most tapasztalt felmelegedéshez, ami nagyobb részarány, mint az erősen üvegházhatású metángázé. Az üvegházhatású gázokkal ellentétben viszont a korom kibocsátását hatékonyan, öt-tíz év leforgása alatt vissza lehetne fogni, ha kellően agresszív állami és nemzetközi szabályozás lenne rá" - mondta a kutató, hozzátéve, hogy ez nem váltja ki a szén-dioxid- és a metánkibocsátás korlátozását.

Ennek oka az, hogy a hosszú éveken át a légkörben felhalmozódó szén-dioxiddal ellentétben a korom gyorsan kitisztul: ha egy adott térségben megszűnik a szennyezés, a szénrészecskék pár héten belül a felszínre hullnak. További előny, hogy míg a szén-dioxid csapdába ejtése, cseppfolyósítása és föld alatti tárolása kísérleti szakaszban járó megoldás, koromszűrésre már van a piacon elérhető megoldás. A másik út az egyik legnagyobb koromkibocsátó ágazat, a közlekedés tisztábbá tételére az lenne, ha az eddiginél jóval több benzin- és dízelüzemű járművet váltanának fel az elektromos járgányok - hangzott el az Amerikai Vegyészeti Társaság konferenciáján. (Részleges megoldás az is, ha több autót állítanak át gázüzeműre, mert a cseppfolyósított petróleumgáz (LPG) vagy a földgáz kevesebb kormot termel a tökéletesebb égés miatt.)

Nem tudni pontosan, mi számít koromnak

"A meteorológus szakma foglalkozik a korom kérdésével, de nagy a téma körüli bizonytalanság" - mondta Ferenczi Zita, az Országos Meteorológiai Szolgálat légkörkémikus munkatársa az [origo]-nak. "Még nagyon bizonytalan a tudásunk arról, pontosan hogyan befolyásolja a korom a klímaváltozást. A Meteorológiai Világszervezet átfogó atmoszférakutatási programja, a GAW keretében éppen most próbálják meghatározni, mit is tekintünk koromnak. Az erre létrehozott munkabizottság körülbelül egy év múlva tesz javaslatot a mérési módszerre" - magyarázta a kutató.

Forrás: MTI/Füzesi Ferenc

A koromrészecskék átmérője rendszerint nem haladja meg a tíz mikrométert. Akárcsak az ipari eredetű finom por, a korom is szálló pornak számít, amelyet átmérőtől függően PM10-nek vagy PM2,5-nek sorolnak be a kutatók. A személyautók, buszok, mezőgazdasági járművek, hajók és repülőgépek kibocsátása mellett jelentős koromforrásnak számítanak a háztartások is.

Mekkora koromszennyezéssel járul hozzá Magyarország az arktiszi jégolvadáshoz? Ez az a kérdés, amire az OMSZ munkatársa szerint nagyon nehéz válaszolni, mert nemzetközi szinten is kevés a mérés és a mérési módszerek nincsenek összehangolva: "Valószínűleg a legtöbb korom a biomassza égetése során kerül a légkörbe" - mondja Ferenczi.

A hagyományos fatüzelésű kályhák káros hatását alátámasztja a KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Környezetfizikai Laboratóriumának kutatási eredménye is. Magyarországon az elszegényedett falvakban egyre több mezőgazdasági hulladékot és fát égetnek olyan tüzelőberendezésekben, amelyekben semmiféle részecskecsapda nincs - mondta korábban az [origo]-nak erről Török Szabina, a laboratórium vezetője. Átfogó kutatás erről a szennyezési forrásról még nem készült, de néhány kisvárosban végzett mérés alapján Török és kollégái megállapították, hogy este és éjszaka a szállópor-szennyezés 40 százalékáért a fahulladék égetése volt a felelős. A fejlődő országokban a fa mellett a szárított trágya eltüzelése is jelentős koromforrás.

A mikroméretű koromrészecskék fennmaradnak a levegőben, és ugyanúgy elnyelik a Nap hősugárzását, mint egy fekete póló nyáron, majd ezt a földfelszínre sugározzák. A korom elnyeli a Földről a levegőbe visszavert sugárzást is, ami tovább erősíti a részecskék klímát befolyásoló hatását. A Stanford kutatójának mostani elemzése arra is rávilágított, hogy a felhők valósággal átlyukadnak az erősen légszennyezett térségek fölött azért, mert a vízcseppecskékben levő korom átmelegszik.

"Természetesen több kutatócsoport már régóta méri, hogy mikor mennyi aeroszolrészecske van a levegőben, és a kémiai összetételüket is vizsgálják. A korom mennyiségét a részecskék optikai tulajdonságai miatt fontos mérni, vagyis azt kell vizsgálni, hogyan hat ez a lebegő szén a Föld-légkör rendszer sugárzási egyenlegére" - mondta Ferenczi. (Az angol szakkifejezés, a black carbon nyomán a kormot BC-ként rövidítik a tudományos közleményekben.) Az egyszerűség kedvéért a kanadai kutató egyaránt koromnak nevezi az ásványi fűtőanyagokból származó elemi szént és a biomassza (vagyis a fa) égetéséből származó kormot. "Az elemi szén viszont nem teljesen azonos a korommal, ez alapvető vita tárgya a tudósok között" - mondta kérdésünkre Ferenczi Zita.

Sosem volt kisebb az északi-sarki jég
A mérések kezdete óta soha nem látott mértékűre zsugorodhatott a nyáron az északi-sarki jégtakaró tudósok előzetes számításai szerint. A jégtakaró korábbi legkisebb kiterjedését 2007-ben jegyezték fel, Rüdiger Gerdes német professzor szerint azonban most annál is kisebb értékre lehet számítani, közölte az MTI a német dpa hírügynökség nyomán. Négy évvel ezelőtt 4,3 millió négyzetkilométernyi területet borított jég, az idei számot szeptember végén tudják megmondani a német Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet (AWI) kutatói. A szakemberek műholdfelvételek révén követik nyomon, hogy még milyen mértékű olvadás zajlik a napokban. A jégpáncél olyannyira "felhasadozott", hogy a napsugarak fel tudják melegíteni a víz felső rétegét, ami tovább fokozza az olvadást - magyarázta Gerdes, az AWI munkatársa, hozzátéve, hogy az olvadás a éghajlatváltozásra is visszavezethető a természetes okok mellett.

Más kutatók is negatív rekordot várnak 2011-től, de most más képet festhet a jégtakaró fogyatkozása, mint 2007-ben. Lars Kaleschke, a Hamburgi Egyetem tudósa szerint ezúttal a Laptyev-tengerben, Oroszország északi részén mutatkoznak feltűnően nagy kiterjedésű jégmentes területek. "A lyuk augusztus elején tűnt föl, egyre hízik, területe már Hollandiáéval vetekszik" - mondta a kutató. Kaleschke ugyanakkor felhívta a figyelmet két további tényezőre. Az egyik, hogy 2011 nyarán mérések szerint hajszálnyival is, de hízott a jég vastagsága, az átlagérték jelenleg 90 centi (2001-ben még hozzávetőleg két méter volt). A másik hír, hogy a jégmentes vízen zajló hajózás miatt magasabb a víz hőmérséklete, ami szintén fokozza az olvadást.

KAPCSOLÓDÓ CIKK