Gazdag génbank kell a klímaváltozás túléléséhez

2011.10.04. 06:21

Mintegy tíz alapvelő élelmiszer termelésétől függ a lassan hétmilliárdosra növekvő emberiség táplálása, de a klímaváltozás miatt egyre kockázatosabb lesz nagy mennyiségben búzát, kukoricát, rizset, banánt vagy maniókát termelni.

A világ hétmilliárd főhöz közelítő lakosságának élelmezése nagyban függ mintegy tíz alapvelő élelmiszer termelésétől. A mezőgazdaság korszerűsítése miatt csak kisszámú kultúrát állítanak elő intenzív termesztéssel. Amikor a felmelegedés fokozódni fog, sok fajta sínyli majd meg a melegebb és szárazabb időjárást - vagy épp ellenkezőleg - a nedvesebbet, és ki lesznek téve az új élőhelyekre betelepedő élősködőknek - ez a lényege a nemzetközi Klímaváltozási, Mezőgazdasági és Élelmiszerbiztonsági Kutatási Program (CCAFS) most nyilvánosságra hozott tanulmányainak.

A CCAFS kutatói az olyan alapvető élelmiszerek, mint a búza, a kukorica, a banán és a manióka termesztésében várható kockázatokra hívják fel a figyelmet. A burgonya keményítője például létfontosságú élelmiszer több százmillió ember számára. A gumós növény viszont érzékeny a hőségre, amely akadályozza a növekedését és a keményítő képződését. A felmelegedés miatt kockázatosabb lesz a burgonyatermesztés Afrika déli részében és a trópusi területeken. A mérsékeltebb éghajlatú övezetekben az olyan kártevők terjedése, mint például a burgonyamoly ad aggodalomra okot. Előny viszont, hogy a a múltban számos európai éhínséget okozó lisztharmat kevésbé lesz fenyegető.

"A gazdálkodók mindig is alkalmazkodtak, de az általános felmelegedés miatt a változás üteme jóval gyorsabb lesz, mint a múltban. Valóban szükség van a gyors haladásra" - jelentette ki Bruce Campbell, az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaival foglalkozó igazgatója. Évente legkevesebb 7 milliárd dollárral többet kell majd öntözésre, mezőgazdasági kutatásra és a falusi infrastruktúrákra fordítani a CCAFS által hétfőn megjelentetett vaskos könyv (Crop Adaptation to Climate Change) szerint, amely bemutatja a kultúráknak a klímaváltozáshoz való adaptálásának a stratégiáit.

Az élelmiszertermelés változatossá tételében a kutatók szerint kulcsszerepet kell játszaniuk a mag- és génbankoknak. A vadonélő növények sajátos genetikai tulajdonságainak azonosítása génkészletet biztosíthat, amellyel a legnehezebb körülményekkel is szembe lehet szállni. Szintén lehetséges igénybe venni a számos környezetvédő szervezet által kifogásolt genetikailag módosított szervezeteket (GMO). "Erre a kérdésre azonban a társadalomnak kell felelnie"- mondta Campbell.

Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) becslése szerint a Föld felszínének hőmérséklete a 21. században várhatóan 1,8-4 Celsius-fokot emelkedik majd. Ez a felmelegedés számos kutató szerint már folyamatban van, ezért lenne kockázatos még tíz évet várni a mezőgazdasági termelés változatossá tételére. "Kétfajta változás történik: fokozatosan emelkedik a hőmérséklet, és szélsőséges kánikulai, illetve árvízi időszakok jelennek meg. Úgy vélem, ezek máris itt vannak. Meteorológiai rekordok dőltek meg, még ha igen nehéz is ezt a klímaváltozásnak tulajdonítani" - magyarázta a CCAFS igazgatója.

Az élelmiszertermelésnek várhatóan 70 százalékkal nőnie kell, ha el akarják látni a Föld 2050-re becsült 9,1 milliárd lakóját - figyelmeztetett 2009 szeptemberében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO). A CCAFS programja két nemkormányzati szervezet, a Nemzetközi Agrárfejlesztési Konzultatív Csoport (CGIAR) és a Föld Rendszerét Kutató Tudományos Partnerség (ESSP) társulásával jött létre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK