Alig fűt Magyarország megújuló energiával

2011.10.07. 17:57

A napsütéstől kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne fűteni a házakat és egyéb épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel. Energetikai szakértők szerint a politikai akarat és az átgondolt fejlesztéspolitika hiánya okolható ezért, de azért az egyes háztartásoknak még így is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy megújuló energiára kapcsolják a fűtésüket.

A Magyarországon egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek fűtésére, hűtésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram előállítására használ el az ország. Számos helyen lehetne kiváltani a gáz-, fa- vagy villanyfűtést korszerű, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekkel. A fűtési szezonra készülve arról kérdeztük Csanaky Lillát, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújulókkal foglalkozó környezetkutatóját, milyen megoldás a legkifizetődőbb annak, aki így szeretné korszerűsíteni az ingatlanát.

"A napkollektorok, hőszivattyús berendezések és a modern biomasszakazánok közül első körben ez utóbbit tudom ajánlani, mert aki ilyent szereltet fel, már rövid távon számíthat a befektetés megtérülésére. A faelgázosító kazánok hatásfoka ma már a 90-95 százalékot is eléri. Egyébként mindig attól függ, hogy a napenergiát, a földhőt vagy a biomasszát érdemes felhasználni a fűtésre, hogy melyek az épület adottságai és melyek a helyben, könnyen elérhető erőforrások. Egy rosszul hőszigetelt házba például nem érdemes megújulós fűtési rendszert szerelni. A beruházás előtt, még a tervezési szakaszban mindenképp érdemes kikérni energetikusok, épületgépészek és építészek tanácsát, és minőségbiztosítási tanúsítványokkal ellátott berendezéseket vásárolni, legyen szó kazánról, napkollektorról vagy hőszivattyúról" - mondta a szakértő.

A kazánok ára teljesítménytől függően 355 ezer és 1,65 millió forint között mozog, de a fűtési szezon kezdetén több cég honlapján találkoztunk akciós árakkal. Az épületek fűtési és hűtési energiaigényének kiszámításában segíthet a Magyar Épületgépészek Szövetsége által kifejlesztett szoftver, az itt letölthető Energiaőr 1.0.

Egyszerűbb az áramtermelést támogatni, mint a fűtést

A megújuló energiaforrások általában mint a hagyományos hő-, víz- és atomerőművek alternatívái kerülnek szóba, pedig számos megújulót a technológia jelenlegi fejlettsége mellett egyszerűbb és olcsóbb az ingatlanok fűtésére-hűtésére, mint áramtermelésre használni. Csanaky szerint az állami támogatáspolitikák is az áramtermelésre figyelnek, ha a nap, a szél és a földhő energiájának hasznosítása a cél, aminek a szakértő szerint az az oka, hogy egyszerűbb egy szélturbinapark kiépítését elősegíteni állami eszközökkel, mint komplex támogatáspolitikák révén elérni, hogy több épületbe kerüljön például napkollektoros fűtési hálózat. A megtermelt hőt nem lehet a nagy veszteségek miatt nagy távolságokra szállítani, így a hőpiac szinte teljesen decentralizált: az Európai Unió országaiban a hő 90 százalékát egyedi épületekben állítják elő.

Forrás: MTI/Czika László

Biomasszás távfűtő üzem Szombathelyen

Arról eddig jobbára elméleti becslések születtek, hogy Magyarországon hány négyzetméternyi ingatlant lehetne biomasszával, geotermikus energiával, hőszivattyúkkal vagy napkollektorokkal fűteni. A különféle vizsgálatok eredményei tág határok között szóródnak - különösen igaz ez a biomasszára. A kutatók azonban egyetértenek abban, hogy hatalmas kihasználatlan lehetőség rejlik a megújulóenergia-technológiák fűtési-hűtési célú alkalmazásában - derül ki abból az [origo] rendelkezésére bocsátott tanulmányból, amelyet Csanaky Lilla és Varga Katalin közgazdász készített a témában.

A megújulókkal való fűtés előnye, hogy nem jár üvegházhatású gázkibocsátással. A rendszerek olyan energiát hasznosítanak, amelyek emberi léptékben kimeríthetetlenek, és közben az ország energiafüggősége is csökken. Arról viszont nincs szakmai közmegegyezés, hogy a gyakorlatban milyen mértékben lehet hasznosítani Magyarország meglehetősen kedvező megújulóenergia-potenciálját.

A Magyar Tudományos Akadémia megújuló energia albizottsága úgy számolt, hogy elméletileg évente 2600-2700 petajoule (PJ) energia áll rendelkezésre a nap, a szél, a földhő, a termálvíz és a biomassza hasznosítása révén. Ez szintén óriási mennyiség, hiszen a számítások szerint Magyarország bruttó végső energiafelhasználása a 2020-as évben 800-900 PJ-re rúg. Arról viszont nincs számítás, hogy ebből az MTA által meghatározott mennyiségből mi az, ami műszakilag, gazdaságilag és az ökológiai szempontok figyelembe vételével kinyerhető: a becslések tág határok között, 100 és 1300 PJ/év között szóródnak.

A geotermikus energiában van a legtöbb lehetőség

Az idén nemzeti energiastratégiához kapcsolódó megújuló energia hasznosítási cselekvési terv (NCST) szerint a legnagyobb mértékben a geotermikus energia felhasználása nőne. A földrétegek közti hőmérsékleti különbségeket hasznosító hőszivattyúk a 2010-es adatok szerint még alig terjedtek el Magyarországon: becslések szerint 2007-ben körülbelül 500 darab hőszivattyú kelt el itthon, míg 2009-ben nagyjából ezer ilyen berendezést építettek be. 2020-ra már 6 PJ energiát kellene kinyerni ilyen formában a NCST szerint. Európa-szerte terjednek az innovatív hőszivattyús megoldások: Ausztriában a bécsi Lainzer-alagútba telepített hőszivattyús rendszerrel fűtenek egy közeli iskolát. A bajorországi Farchant pályaudvarán a hőszivattyúk melegével óvják a vasúti váltóberendezéseket a befagyástól. Stockholmban a Hammarby Sjöstad városrész távfűtési hálózatában a szennyvíztisztító telep tisztított vize a hőforrás.

A geotermikus energia másik hasznosítása a mélyből feltörő hévíz: ilyen forrásból jelenleg 4 PJ energiát fordítanak fűtésre Magyarországon, ezt kellene nyolc év alatt majdnem a négyszeresére, 15 PJ-ra feltornászni. A föld mélyén valóban geotermikus nagyhatalomnak számít az ország, ugyanis a Kárpát-medencében közelebb van a felszínhez a Föld köpenyének forró, részlegesen olvadt állapotban lévő része, az asztenoszféra. Itthon viszont jórészt fürdőkben pancsoljuk el a termálvizet, a fűtési célú hasznosítás csak tucatnyi településen valósult meg eddig - derült ki a Magyar Földtani Intézet szeptemberben lezárult kutatásából. A termálvizes fűtés előnye, hogy a hőforrás napi 24 órában rendelkezésre áll, és a jól kiépített hálózat környezetbarát, szennyezésmentes módon üzemel akár fél évszázadon át. Hátránya a viszonylag magas beruházási költség, mert a rendszer csak úgy számít megújulónak, ha a lehűlt vizet visszaszivattyúzzák abba a mélyrétegbe, ahonnan származik.

Forrás: Energiaklub

Az egy év alatt elhasznált energia több mint fele fűtésre megy el

Forrás: Energiaklub

Szinte csak biomasszát (jórészt tűzifát) használnak Magyarországon a fűtés megújuló energiaforrásaként


Forrás: Energiaklub

Folyamatosan emelkedik az energiaigény az EU tagállamaiban


A napkollektor még nem az igazi

Az elképzelések szerint szintén nagy ütemben kellene bővíteni a napenergia fűtési célú hasznosítását, hogy a 2020-as európai uniós célokat teljesíteni lehessen. A NCST-ben kitűzött cél az, hogy nyolc év múlva már 3,43 PJ hőenergiát termeljenek az épületek fűtésére beállított napkollektorok. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ehhez százötven futballpályányi, azaz másfélmillió négyzetméter napkollektorra és jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forint beruházásra van szükség.

Az egységnyi kollektorfelületről begyűjthető energia mennyiségét befolyásolja a telepítés helye, a berendezés tájolása és dőlésszöge, de egy négyzetméter kollektor évente 300-800 kW energiát termel. Családi és társasházakban napkollektorokkal fedezni lehet az éves melegvíz-felhasználás 40-80 százalékát, de a rendszerek általában még nem tudják kiváltani a hagyományos fűtéstechnológiákat (kollektorokkal a fűtési igény 15-30 százaléka fedezhető az Energiaklub számításai szerint).

Minden éghető hulladékot hasznosít a biomasszakazán

A kedvező mezőgazdasági körülmények miatt a biomassza hasznosításával áll a legjobban Magyarország: 33 PJ hőenergiát állítottak elő ilyen forrásból 2010-ben. Az NCST szerint ezt a mennyiséget nyolc év alatt 52 PJ-ra kellene növelni. A biomassza épületek, háztömbök helyi jellegű fűtésére használható, de a terv szerint a kormány olyan kis- és közepes teljesítményű biomassza-hasznosító erőművek elterjedését is támogatná, amelyben a hő mellett áramot is termelnek.

Forrás: Energiaklub

A pannonhalmi apátság 2009-től üzemelő biomassza fűtőművében levendulaszárat, venyigét, az apátsági kertészet hulladékát és fanyesedéket égetnek el. Két fűtési szezon tapasztalata alapján a 700 kW-os létesítmény az épületegyüttes hőigényének 65-70 százalékát fedezi

A biomassza hasznosítása azért előnyös, mert ezzel lehet a legegyszerűbben kiváltani a gázt és a szenet. Biomasszának számít egyébként minden, a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból származó termék, hulladék és maradékanyag biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része. Konkrétabban: a biomasszakazánban egyaránt hasznosul a fűrészpor, a faforgács, a repce, a kukoricaszár, a szalma, a trágya, a gyümölcsfanyesedék és a szőlővenyige, továbbá az erre a célra termelt energianövények.

A gond viszont az, hogy itthon szinte csak a tűzifa-felhasználás a jellemző, és mivel a felhasználás alig követhető nyomon, az energetikus szakértők sem tudják pontosan, mennyi hő származik a klasszikus fatüzelésű kályhákból. A másik probléma az, hogy az újabb és újabb biogázüzemekben - az eddigi legnagyobbat egy hónapja adták át Szentesen - nem megoldott a hőenergia hasznosítása. Aki biomasszás fűtésre akar áttérni, a technológiák és alapanyagok széles választéka áll rendelkezésre: a faelgázosító kazánok 60-65 fokra melegített vízzel látják el egy épület fűtési rendszerét, de biomasszával nagy nyomású és hőmérsékletű, erőművi gőzt is elő lehet állítani, ami már egy lakótelep központi fűtésére is alkalmas.

Az éghajlatváltozás hatására egyre több villamos áramot fognak elhasználni a légkondicionálók. Az üvegházhatású gázok kibocsátását viszont jelentősen lehetne csökkenteni, ha a klímaberendezések  helyett megújulós hűtési technológiákat alkalmaznánk, viszont ezek a berendezések még kevésbé kiforrottak, mint a fűtésre használt megoldások - jegyzik meg az Energiaklub szakértői.

Magyarországon azért nem terjednek gyors ütemben a megújuló alapú fűtési megoldások, mert nincs komplex szakpolitikai intézkedéscsomag a támogatásukra - mondta el Csanaky Lilla, de ez jellemző az EU-tagállamok többségére is. Az egyes államok jellemzően gazdaságpolitikai ösztönzőkre hagyatkoznak, a beruházási támogatásoktól, adókedvezményektől és kedvezményes kamatú hitelektől várják a zöldforradalmat a fűtéstechnológiában. Csanaky szerint ugyanakkor nem fog bekövetkezni, ha emellé nem társítanak jogszabályi ösztönzőket, nem viszik végbe a standardizálást és az oktatási-képzési reformot, amibe a lakossági kampányok mellett a szakemberképzés is beletartozik. A nem gazdasági ösztönzők fontosságára világít rá az, hogy hiába van egy vállalkozásnak tőkéje például egy biomassza-erőmű felépítésére, amikor több mint harminc hatósági engedélyt kell a beruházáshoz beszereznie, és a folyamat két évig is elhúzódhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK