Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt

2011.10.31. 20:12

Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.

Az élőlények testméretének csökkenését okozhatják a globális felmelegedés miatt módosuló környezeti feltételek - olvasható Jennifer Sheridannek és David Bickfordnak, a Szingapúri Egyetem ökológusainak tanulmányában, amely a Nature Climate Change folyóirat októberi számában jelent meg.

Mint állítják, önmagában a méretcsökkenés nem lenne vészes, ha minden fajnál egyazon mértékben jelentkezne, vagyis ha a kisebb tengeri algák kisebb halakat táplálnának, amelyekre aztán kisebb testméretű cápák vadásznának. Ám ilyen ideális állapot valószínűleg nem áll elő: nemhogy az egyes fajok, de még az önálló populációk és egyedek is eltérően reagálnak a klímaváltozásra (és a felmelegedés szintén nem egyenletes a Föld minden pontján), a kiszámíthatatlan méretváltozás fölboríthatja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor.

A miniatürizálódás nem újdonság: egyes ősi rovarok, algák és rágcsálók kövületei híven tükrözik az évmilliókkal ezelőtt lezajlott felmelegedések hatását. A bizonyos gerinctelenek - például pókok, méhek és más rovarok - által földbe ásott vagy fába rágott járatok csökkenő átmérője bizonyítja, hogy egy 56 millió évvel ezelőtti gyors klímaváltozás következtében testük a korábbi méret felére, sőt negyedére zsugorodott (az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti maximum, angol rövidítéssel PETM idején).

Az élőlények méretcsökkenése rendkívüli mértékben befolyásolhatja az emberiség fönnmaradását. Egyelőre beláthatatlan, milyen következményei lehetnek annak, ha kisebbek lesznek a takarmánynövények és a haszonállatok. Hasonlót észleltek Skóciában is, ahol egy félvad juhfaj esetében huszonöt év alatt 5 százalékos méretcsökkenést bizonyítottak. "A globális felmelegedés egyértelműen a kisebb élőlényeknek kedvez" - összegezték eredményeiket a szingapúri ökológusok.

Forrás: AFP

A jelenleg 20-25 ezres jegesmedve-állomány kétharmada kipusztul a következő ötven év alatt az Amerikai Geológiai Szolgálat és a World Conservation Union 2010-es tanulmánya szerint

Kisebb tojásokat raknak Magyarországon a tövisszúró gébicsek

A biológiai rendszerekben azért nehezen tetten érhetők a jelenség hatásai, mert a legnagyobb változások a sarkköri és magashegyi területeken várhatók, ahol kevés kutatás készül, de hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a déli félteke, a trópusok és a sarkvidékek esetében - mondta Fuisz Tibor zoológus, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Madárgyűjteményének vezetője az [origo]-nak.

A madarak nagy energiaigényük miatt rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra. Az északi félteke madárvilágában jól kimutathatók a globális felmelegedésre adott válaszok: tavasszal korábban érkeznek a vonuló madarak, északabbra és magasabbra terjeszkednek a populációk. A jelenségek kísérletes vizsgálata viszont ritka, szinte kizárólag az emelkedő hőmérséklettel párhuzamba állított megfigyelések elemzése adja a szakirodalom zömét. A 0,8 Celsius-fokos globális felmelegedés tény ugyan, de nehéz az ok-okozati viszonyokat felderíteni, azaz az élővilágban észlelt változásokat egyértelműen a felmelegedéshez kötni.

A klímaváltozás azonban sokrétű, egyes területeken a hőmérséklet emelkedését, máshol inkább a szélsőséges időjárási események előfordulásának gyakoriságát növeli. Éppen az ilyen extrém időjárási események okozhatják a költő vagy vonuló madarak számára a legnagyobb megterhelést. "A tövisszúró gébicseken (Lanius collurio) végzett vizsgálataimban is előfordult, hogy az aktívan költő állomány valamennyi öt és tíz nap közötti korú fiókája elpusztult egy háromnapos folyamatos esőzés során" - mondja a kutató.

Forrás: wikipedia

Apróbb tojásokat rak a tövisszúró gébics

Fuisz Tibor egyetért azzal, hogy az állatvilágban a felmelegedésre adott sokféle válasz egyik lehetséges módja a testméret csökkenése. Ez a rosszabb táplálékellátottság hatására következhet be az egyes fajoknál, ugyanis ha több energiát igényel a táplálékszerzés, akkor kevesebb marad a tojások képzésére vagy párkeresésre. Amennyiben a madarak kevesebb, vagy rosszabb minőségű, nehezebben emészthető táplálékot találnak csak, akkor a szaporodásra fordítható források csökkennek: tehát vagy kevesebb tojást raknak egy fészkelés során, vagy kisebbeket.

"Magyarországon egy jelenleg költő tövisszúró gébics populáció, illetve az MTM madárgyűjteményében őrzött tövisszúró gébics fészekaljak elemzésével kimutattuk, hogy az 1929-2001 közti időszakban ennek a fajnak a fészekaljmérete ugyan nem lett kisebb, de a tojások térfogata szignifikánsan csökkent" - összegzi a zoológus kutató.

A felmelegedés nem várt következményei

A jelenkori méretcsökkenés olykor indirekt következménye a felmelegedésnek. A légköri szén-dioxid szintje emelkedik, ám mivel ennek jelentős részét elnyelik az óceánok, a víz egyre savasabbá válik. Ez veszélyezteti a mészvázas élőlényeket, például a korallokat és a kagylókat, valamint korlátozza a tengeri tápláléklánc alapeleméül szolgáló, fotoszintetizáló növényi szervezetek (moszatok, algák), azaz a fitoplanktonok növekedési rátáját.

Korábban úgy vélték, az emelkedő szén-dioxid-szint hatására egyre dúsabbá válik a vegetáció, hiszen a növények a szén-dioxidból állítják elő a fejlődésükhöz szükséges szénhidrátokat. Az elmúlt évszázad tapasztalatai azonban más jövőt jósolnak. Hiába nő ugyanis a napos és meleg periódusok száma, ha közben a csapadék mennyisége rohamosan csökken, és az aszály olyan vegetációpusztulást idéz elő, amely megtizedeli a növényevők számát - és zsákmányállatok híján a ragadozókét is.

A Föld állatfajainak zöme a hidegvérűek közé tartozik, testhőmérsékletük közvetlenül befolyásolja az anyagcseréjüket, vagyis a felmelegedés serkentőleg hat rájuk. Ám a növekvő étvágy nem talál elegendő táplálékot, így - sarkosan fogalmazva - az állat választhat: vagy kipusztul, vagy kevesebbel is beéri. A táplálékfelvétel és a testméret azonban egyenesen aránylik egymáshoz, tehát az állat mérete csökkenni fog - áll Sheridan és Bickford tanulmányában. A hidegvérűeknél azt is megfigyelték, hogy az emelkedő hőmérséklet gyorsítja fejlődésüket, már kisebb mérettel is ivarérettekké válnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK