Először 2010-ben érte el a 10 milliárd tonnát egy esztendő teljes szén-dioxid-kibocsátása, ezzel veszélybe kerül az a cél, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen magasabb 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest. Az új üvegházgáz-rekordot a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) Tyndall Klímakutató Központja mérte.

A felével több szén-dioxid került az utóbbi két évtizedben a légkörbe a fosszilis energiahordozók elégetése miatt, mint amennyi 1990-ben, állapította meg a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) Tyndall Klímakutató Központja. A szén-dioxid-kibocsátás 5,9 százalékkal nőtt 2009 és 2010 között, de 1990-hez viszonyítva 49 százalékos a növekmény. Az üvegházgázok kibocsátását korlátozó nemzetközi egyezmény, a kiotói jegyzőkönyv 1990-et használja viszonyítási évnek, vagyis ahhoz képest kell az aláíró országoknak csökkenteni a kibocsátásukat.

A fosszilis energiahordozók miatt a szén-dioxid-kibocsátás átlagosan 3,1 százalékkal nőtt 2000 és 2010 között, ami háromszor gyorsabb ütem, mint amekkorát a kilencvenes években lehetett tapasztalni. Az UEA kutatóinak előrejelzése szerint a kibocsátás 2011-ben is 3,1 százalékkal magasabb lesz, mint egy évvel ezelőtt. A Tyndall Központ elemzését a Nature Climate Change szakfolyóirat hétfőn megjelent száma közli.

Egy esztendő teljes szén-dioxid-kibocsátása először 2010-ben érte el a 36,7 milliárd tonnát - derül ki a tanulmányból (tiszta szénben számolva a 10 milliárd tonnát). Ebbe a szén, a kőolaj és a földgáz használatán túl beleszámít a cementgyártás, az erdőirtás és a földhasználat miatti kibocsátás is. E tízmilliárdos mennyiség fele maradt a légkörben, így a koncentráció elérte azt a szintet, amikor minden egymillió levegőrészecskéből 389,6 a szén-dioxid (parts per million). A kibocsátás másik felét az óceánok és a szárazföldi növényzet nyelte el közel egyenlő mértékben.

"A 2000 óta mért kibocsátások azon a szinten mozognak, amit az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC összegző jelentése a legmagasabb szintként jelzett előre, ebből pedig az következik, hogy a Föld átlaghőmérséklete jóval nagyobb lesz 2 Celsius-foknál az iparosodás előttihez képest" - mondta a tanulmány társszerzője, Corinne Le Quéré, aki egyben a Tyndall Központ igazgatója is. "A kormányok arra kötelezték el magukat, hogy nem engedik 2 fok fölé nőni az hőmérséklet-emelkedést, mert úgy lehet elkerülni a klímaváltozás legveszélyesebb következményeit, az általános ivóvízhiányt, a tengerszint-emelkedést és a szélsőséges időjárási jelenségeket" - mondta.

A 2010-es szén-dioxid-mennyiség túlnyomó része Kínából, az Egyesült Államokból, Indiából, Oroszországból és az Európai Unió területéről származik. A feltörekvő gazdaságú országokban előállított, de a fejlettekben eladott javak és szolgáltatások 1990-ben még 2,5 százalékban járultak hozzá a fejlettek kibocsátásához, de ez az arány 2010-re 16 százalékra nőtt. Ez azt jelzi a kutatók szerint, hogy a fejlett országok a nemzetközi kereskedelem révén "kiszervezik" a kibocsátásuk egy részét a fejlődőkhöz.

A tavalyi kibocsátási rekord a tanulmány szerint azt jelzi, hogy a nemzetközi gazdaság kezdi maga mögött hagyni a 2008-2009-es válságot. "A válság hozzásegítette a fejlett országokat ahhoz, hogy teljesítsék a kiotói jegyzőkönyvben és a koppenhágai klímakonferencián tett csökkentési vállalásaikat, de az a hatás rövid életűnek bizonyult" - mondta Pep Canadell, a tanulmány társszerzője.