Kevéssé valószínű a fehér karácsony

2011.12.09. 11:31

A meteorológiai megfigyelések többé-kevésbé visszaigazolják azt a népi mondást, amely szerint ha "Katalin kopog, akkor karácsony locsog", november 25-én pedig kifejezetten fagyos idő volt. Az is tény, hogy a következő másfél hét jóval melegebb lesz a sokéves átlaghoz képest.

Közép-Európában az elmúlt évtizedek során már több ezer népi mondást gyűjtöttek össze. Néprajzi-meteorológiai vizsgálatok megállapították, hogy száz népi időjárási szabály közül kilenc helyes, tíz jó, tizenhét bizonytalan, ötven értéktelen, a többi pedig hamis.

Ezen szabályok beválását illetően kételkedésre ad okot az a tény, hogy azok jórészt a 16. század előtt születtek, márpedig 1582-ben a régi Julianus naptár helyett bevezették a ma is használatos Gergely-naptárt. A reform miatt az új naptár tíz nappal eltér a régitől, így bizonyos konkrét napokra vonatkozó szabály tulajdonképpen nem is lehet érvényes. Vannak ugyanakkor gyakran bekövetkező jelenségek, amelyeket a tudományos megfigyelés is alátámaszt.

Úgy néz ki, tocsogós lesz a karácsony

A Gergely-naptár életbe lépése előtt a most december 13-ára eső Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája a leghosszabb éjszaka. A boszorkányok, akiket egyébként a Luca estéjén elkezdett székre állva lehetett látni a karácsonyi misén, nyugodtan ténykedhettek. Általános hiedelem, hogy amilyen Luca nap időjárása, olyan a január is. A karácsonyig tartó tizenkét napból a jövő év hónapjainak időjárására következtettek.

Igen ismert népi hiedelem szerint, ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, azaz ha hideg van november 25-én, abban az évben enyhén telnek az ünnepek. Nos, december első hetében arra nem vállalkoznak a meteorológusok, hogy ilyen távra prognosztizáljanak, az azonban biztos, hogy a most következő egy-másfél hét során a sokévi átlag felett alakul majd a csúcshőmérséklet, és a minimum is meghaladja az ilyentájt szokásosat Magyarország nagy részén.

Az tény, hogy Katalin napján reggelre 0, -7 fokig süllyedt a hőmérséklet, és még kora délután is csupán +3, -4 fokot lehetett leolvasni a hőmérőkről. Zúzmarás köd, ónos szitálás, szemcsés hó egyaránt előfordult. Mindenképp télies hangulatú, fázós idő volt. Ezek után a gyerekek és a síelés szerelmesei már csak reménykedhetnek abban, hogy nem válik be a mondás, és fehér lesz a karácsony.

Néhány megfigyelőállomás több évtizedes adatsorát elemezve az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai kimutatták, hogy az esetek 64 százalékában a Katalin, illetve a karácsony körüli időszak hőmérsékleti anomáliája különböző előjelű.

A 90-es években volt gyakoribb a fehér karácsony
Egy másik időszakot vizsgálva megállapítható, hogy legalább az ünnepek egyik napján például Kékestetőn az esetek 70-75, a főváros környékén 35-40 százalékában volt havazás vagy hótakaró. Általánosságban az utóbbi évtizedekben a hetvenes években borította legritkábban, és a 90-es években leggyakrabban az országot hótakaró. Ugyanakkor 1970-ben mindhárom nap havazott. 1970-ben a karácsonyi készülődés is havas hangulatban telt, ugyanis 24-én reggel a hóvastagság-mérés szerint az ország nagyobb részét tíz centiméternél is vastagabb hótakaró fedte. A nap folyamán országszerte havazott, a hótakaró tovább hízott, 25-én reggel a hóvastagság 10-25 cm közötti volt. A havazás tovább folytatódott 26-án is az ország nagy részén, karácsony másnapján Kékestetőn 57 cm vastag hótakarót mértek.



Ebből is látható, hogy egyes időjárási elemek hosszú adatsorát rendezve, középértékeket, illetve gyakorisági értékeket számítva kiderül, hogy egyes nép időjóslatok megalapozottak.

Ilyen például a fagyosszentekre vonatkozó mondás. Alapja az, hogy május 11. után jelentősen megnő az esélye a sarki hideg légtömegek betörésének, a jobbára derült idő beköszöntésének és az ezzel járó erős éjszakai lehűlésnek. Természetesen nincs mindig fagy ezeken a nevezetes napokon, csak valamivel gyakoribb, mint ezen időszak előtt vagy után. Ugyanakkor előfordulhat, hogy éppen ezek a hónap legmelegebb napjai - vagyis nem szabad pontosan az adott napokhoz ragaszkodnunk, általánosságban mégis helyes a népi megfigyelés. Az pedig egyszerű, hogy miért figyeltek fel erre a szabályszerűségre: a májusi fagy tönkretehette akár egy egész esztendő termését is.

A Medárd-napi jóslás is megalapozott

A Medárd-napi, negyvennapos esőre vonatkozó néphit sem teljesen babona. Tény, hogy hazánkban a június a legcsapadékosabb hónap 76 mm-es országos átlaggal, és az is gyakori, hogy a hőmérséklet stagnál vagy visszaesik. A változékony időt az okozza, hogy tavasz végén, illetve nyár elején a szárazföld jóval erősebben felmelegszik, mint az Atlanti-óceán, nagyobb légnyomáskülönbségek alakulnak ki. Uralomra jut a nyugati légáramlás, amellyel nagy nedvességtartalmú, hűvösebb, óceáni léghullámok érik el a kontinens belsejét.

A nyári monszunális időjárás megszűnte után kora ősszel, rendszerint szeptember végén, illetve október elején beköszönt a vénasszonyok nyara. Ez csendes, szélmentes, napos, de már párás hajnalokkal járó, viszonylag enyhe időszakot jelent. Oka, hogy ilyentájt sokszor egy hatalmas anticiklon, vagyis magasnyomású légköri képződmény alakul ki az Azori-szigetektől Oroszország déli, délnyugati részéig, amely egyes években napokig, sőt hetekig fennmaradhat. Német neve Altweibersommer. Angliában Szent Lukács nyarának is nevezik, vagy ha később következik be: Szent Márton nyarával esik egybe. A hasonló időjárással járó periódus neve Észak-Amerika keleti részén indian summer, vagyis indián nyár.

KAPCSOLÓDÓ CIKK