Hol van esély fehér karácsonyra Magyarországon?

Összefüggő hótakaró annak ellenére sem várható karácsonyra, hogy a hét végéig többször is lehet havazás, hózápor. A legtöbb évben nem fehér a karácsony Magyarországon a több évtized adatait összegző meteorológiai statisztikák szerint.

A "fehér karácsonnyal" kapcsolatban a hétfő délelőtti információk birtokában azt mondhatjuk, hogy bár a hét végéig több alkalommal is lehet havazás, hózápor, de összefüggő, vastag hótakaró nem várható Magyarországon - mondta az [origo]-nak Varga László, az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Fehér tájra nagyobb valószínűséggel a hegyekben lehet számítani délnyugaton, északon. Az alacsonyabban elhelyezkedő helyeken kisebb-nagyobb körzetekben lehet vékonyabb hótakaró.

Hétfőn egy lassan kelet felé vonuló mediterrán ciklon hatására az ország déli, délkeleti részén a lehulló hóból 1-6 centiméteres hóréteg is kialakulhat. Kedden már csak az ország keleti harmadán fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás. Szerdán északnyugat felől egy gyenge hidegfront érinti a Kárpát-medencét, bárhol előfordulhat gyenge havazás, a hó mennyisége azonban csak helyenként (főként északnyugaton, északon) érheti el az 1-2 centit.

Ezt követően szombatig legfeljebb néhol hullhat jelentéktelen csapadék. Péntek estétől egy melegfront nyugaton, délen havas esőt, esőt is okozhat, majd szombaton egy hidegfront vonul át Magyarország fölött. Hatására szenteste keleten, északkeleten havazásra, majd karácsony első napján hózáporokra is számítani lehet - főként északon, északkeleten, illetve a hegyekben jöhet össze néhány centi hó. Karácsony második napján legfeljebb néhol lehet jelentéktelen hózápor az OMSZ vezető munkatársa által készített előrejelzés szerint.

Ritka a nagy havazás karácsony idején

A hóstatisztikák szerint országos átlagban december 24-én 1 cm hóvastagság a jellemző. Ez az adat azt sugallja, hogy az esetek nagy részében nem fehér a karácsony Magyarország térségében. Az 1951-2008-as időszak adatai szerint Budapesten tizenhatszor fordult elő havazás szenteste, december 25-én szintén tizenhat, míg december 26-án húsz alkalommal hullott a hó.

Ezek az adatok az ország nagy részére vonatkoztatva megállják a helyüket - kivéve a magasabb hegyeket, ahol nagyobb eséllyel marad meg az ünnep alatt a hó. Nagy havazások (a csapadékösszeg 10 mm felett van) nagyon ritkán fordulnak elő ilyentájt. A főváros térségében átlagosan tízévente alakul ki karácsonykor vastag hótakaró. Szegeden és Szombathelyen ennél még rosszabb a helyzet, mert az 1951-2008 közötti időszakot vizsgálva csak egyszer fordult elő nagy havazás, mégpedig Szegeden 1964. december 26-án, és Szombathelyen 1959. december 24-én.

2010-ben 24-én este kezdtek lehűlni a magasabb légrétegek. Eleinte esőt hozott az enyhe időt felváltó hideg idő, a ciklon, majd karácsony első napján nyugat felől egyre többfelé váltott havazásba a csapadék. Azután kemény fagyok következtek.

Egyaránt előfordulhat tavaszias meleg és kemény fagy

Milyen időjárás volt a jellemző az utóbbi hatvan évben a karácsonyi ünnepnapokon? Az átlagos maximumhőmérséklet 2,7 Celsius-fok körül, míg az átlagos minimumhőmérséklet -2,7 fok körül alakul. 1958-ban ennél jóval melegebbet, 17,7 fokot mutattak a hőmérők Szenteste és ugyanabban az évben Budapesten is 12 fok felett volt a csúcshőmérséklet. Meleg volt a karácsony 2009-ben is, hiszen Sellye környékén december 25-én közel 22 fokot mutattak a hőmérők, és a rákövetkező nap is szokatlanul enyhe volt az idő.

A tél azonban nem mindig hazudtolja meg magát: 1963. december 24-én reggel a délnyugati országrészben -26 fokig süllyedt a hőmérséklet, de Kecskemét térségében napközben is csak -13,4 fokig melegedett a levegő. December 25-e 2001-ben volt a leghidegebb az adatok szerint, ekkor Orosháza környékén -26 fokot mértek hajnalban. December 26-án pedig Zabarban volt eddig a leghidegebb, 2002-ben ugyanis -28 fok alá süllyedt a hőmérséklet.