Elhalasztja az új eljegesedést a szén-dioxid-kibocsátás

2012.01.09. 16:16

Annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta, hogy már bizonyosan befolyásolja, mikor következik be az újabb eljegesedés a Földön. A bolygó pályájából és forgástengelyének ferdeségéből az következne, hogy 1500 év múlva kezdődjön az eljegesedés, ám ez biztosan kitolódik egy új kutatás eredményei szerint.

Több száz méter vastag jégtakaró borította Európát a földtörténet legutóbbi eljegesedése idején, amely 110 ezer éve kezdődött. A jégtakaró - legnagyobb kiterjedése idején - körülbelül a Berlin-Prága-Varsó-Kijev vonalig húzódott. Magyarország akkoriban jégkörnyéki (periglaciális) területén füves tundra, míg a Szahara helyén mediterrán éghajlatú, barátságos vidék terült el. A klíma mintegy tízezer évvel ezelőtt kezdett enyhülni.

Az utolsó jégkorszak már kétmillió éve tart a Földön. Kétmillió éve bizonytalan Európa éghajlata is: hol lehűl, hol melegszik kissé. Ebbe a folyamatba szól bele az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás. Az üvegházhatású gázok és a globális felmelegedés miatt a következő jégkorszak valószínűleg nem ezerötszáz év múlva kezdődik, ahogyan ezt a Föld pályájának apró módosulásai indokolnák, hanem később - állapították meg a Cambrigde-i egyetem és a londoni University College kutatói.

Bőven elég a szén-dioxid az eljegesedés kitolódásához

A korábbi eljegesedések közötti, úgynevezett interglaciális időszakokban a Föld pályája a maihoz volt hasonló, akárcsak a bolygó forgástengelyének ferdesége. A fő különbség a mostani állapotokhoz képest az, hogy nem volt ilyen mennyiségű üvegházhatású gáz a légkörben. "Még akkor is, ha egyik napról a másikra leállna minden üvegházgáz-kibocsátás, annyi szén-dioxid van már a légkörben, amely hosszú időre kitolja a két eljegesedés közti periódust" - mondta a BBC-nek Luke Skinner, a kutatócsoport vezetője, Cambridge-i paleoklimatológus. A kutatók szerint a következő eljegesedés ezerötszáz év múlva kezdődne, ha nem került volna ennyi üvegházház a légkörbe. Eredményeiket a Nature Geoscience szakfolyóirat közölte.

Skinner és a floridai, valamint a bergeni egyetemen kutató kollégái szerint akkor indulhat be az eljegesedés folyamata, ha egymillió légrészecskéből már csak 240 a szén-dioxid (240 ppm, parts per million). Jelenleg azonban 389 ppm a szén-dioxid koncentrációja a légkörben. A következő jégkorszak kezdete attól függ, hogy a hosszú távon ható folyamatok eredményeként mikor csökken le az emberi eredetű szén-dioxid mennyisége.

Egybehangzó kutatások szerint a tartósan üvegházhatású CO2 koncentrációja még legalább ezer évig magas marad, továbbá az óceánok vize is elég hőt tárol ahhoz, hogy további komoly olvadás következzen be a sarkvidékeken, ami a világtenger szintjének megemelkedésével jár.

Forrás: Wikimedia Commons
Így nézett ki az északi félteke tízezer évvel ezelőtt, a legutóbbi eljegesedés vége felé...

Az eljegesedési és felmelegedési korszakok többé-kevésbé szabályszerű váltakozása mögött alapvetően a Föld pályájának és forgástengelyének finom módosulásai állnak. Az évszakok közötti különbség attól függ, hogy milyen szöget zár be a forgástengely a bolygó pályájával., ugyanis ez befolyásolja azt, hogy mennyi napsugárzás jut a Földre. Az elméletet Milutin Milankovic szerb kutató dolgozta ki. Négyszázezer éves jégminták vizsgálatával igazolták azt, hogy az eljegesedési ciklusok százezer évenként követik egymást.

Noha a Milankovic-elmélet széles körben elfogadottnak számít, azt továbbra sem tudni pontosan, hogy milyen láncreakció vezet el ahhoz, hogy ismét jóval nagyobb területen borítsa jégtakaró a Földet. Az biztos, hogy a forgástengely szögének változása nem elég ahhoz, hogy olyan klímaváltozást indítson be, amely ahhoz vezet, hogy az eljegesedési periódusban átlagosan 10 Celsius-fokkal legyen hidegebb a Földön, mint két jegesedés között.

A bolygó pályájának módosulása szinte biztosan csak a kiváltó ok, amely ráerősít a szén-dioxid-kibocsátásra a melegebb korszakokban, és hozzájárul az óceánok szén-dioxid-elnyeléséhez, amikor ismét terjeszkedni kezd a jégtakaró. Az világos, hogy mindenik lehűlési-felmelegedési átmenet különbözik az előzőtől, mert a Föld pályájának módosulásai nem pontosan ismétlődnek - noha négyszázezer éve a mai helyzethez hasonló módon alakult a bolygó pályája és a forgástengely ferdesége.

Forrás: Wikimedia Commons
...és eddig húzódott le a jégtakaró Európában

Csak látszólag hasznos az üvegházhatás

Skinner és munkatársai a Föld keringési adatait vetették egybe olyan kőzetmintákkal, amelyeket az óceánfenék fúrásából származtak. A minták alapján azonosították a mintegy 780 ezer évvel ezelőtti tengeri izotóp 19c (MIS19c) korszakot, amely a leginkább hasonlít a jelenkorhoz. Akkor az eljegesedést közeledtét az jelezte, hogy hol az északi, hol a déli félteke klímája hűlt le és melegedett fel, mert megbillent a tengeráramlatok egyensúlya. Amennyiben a MIS19c valóban egybevág a 21. század eleji folyamatokkal, akkor a következő eljegesedésre ezerötszáz év múlva kellene számítani, amennyiben nem következett volna be az ipari forradalom.

A klímaváltozást kiváltó gázok csökkentését ellenző csoportok máris hivatkoznak Skimmer és munkatársai tanulmányára, úgy érvelve, hogy egyenesen szükség van a szén-dioxid, a metán és más üvegházgázok kibocsátására a következő eljegesedés elkerülése érdekében - tudósít a BBC.

A brit Globális Klímaváltozási Szakpolitikai Alapítvány (GWPF) közleménye szerint az eljegesedés használhatatlanná tenné a bolygó mezőgazdaságilag hasznosítható térségeit. Dr. Skimmer - válasznyilatkozata szerint - már számított az ilyesféle értelmezésekre. "A GWFP nem érti a lényeget, mert jelenleg pontosan arról van szó, hogy az eleve meleg klímánkat tesszük még forróbbá a fokozódó mértékű üvegházgáz-kibocsátással" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK