Innen jön a mirelithal: halfarmok a Google felvételein

2012.02.09. 9:50

Egyre több halat termelnek a tengerben is a ketreces tyúktartás mintájára, nagyipari körülmények között. Három kanadai kutató a Google Térkép műholdfelvételeit használta fel annak ellenőrzésére, hogy a Földközi-tenger partják fekvő országok nem jelentenek-e be kevesebb zsákmányt a valóságosnál.

A halfogyasztás folyamatos növekedése túlhalászathoz és a tengeri élőhelyek összeomlásához vezet. A túlhalászást korlátozó nemzetközi egyezmények és a tömegtermelés kényszere miatt jöttek létre a tengeri halfarmok, amelyeket úgy kell elképzelni, mint egy nyílt tengeri halastavat, ahol hálóval kerítik be a halrajok életterét. Az itt nevelt halak, rákok húsa a boltba kerülve feleannyiba kerül, mint a hagyományosan halászottaké. Viszont az intenzív tenyészetekkel ugyanaz a gond, mint a sorozatgyártásban levágott  és lefagyasztott tyúkokkal: a hús kevésbé ízletes és fogyasztása kevésbé egészséges, mint a kapirgálós fajtársaié.

Forrás: Plos One/Google
Így néz ki a műhold kameráján keresztül egy görögországi halfarm

Három kanadai kutató a Google Térkép műholdfelvételeivel vizsgálta, melyik mediterrán ország partja mentén hány halfarm működik, és ebből következtettek arra, hogy az egyes országok mennyire korrekten számolnak be a farmokon nevelt és a halászhálókkal fogott zsákmány mennyiségéről. Pablo Trujillo és a vancouveri Brit-Kolumbiai Egyetemen dolgozó kollégái abból indultak ki, hogy a halfarmok üzemeltetése jelenleg az egyik legjobban bővülő iparág, így kiemelten fontos pontos adatokhoz jutni a működéséről.

Az alapkutatásokat bemutató Plos One folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a Földközi-tenger partmenti vizeiben tizenhat országban létesítettek óriási, kör alakú ketrecekhez hasonlító farmokat. A Google Térkép műholdfelvételeinek felhasználásával összesen 248 olyan tonhalfarmot azonosítottak, amelynek az átmérője meghaladja a negyven métert. Ezen felül 20 ezer 976 egyéb halfarmot találtak,  a parttól számított tíz kilométeres sávban. A farmok többsége (49%-a) görög, 31%-a török felségvizeken működik.

A műholdképek alapján kinyert adatokat kiegészítették az egyes farmok méretéről, a lehalászásokról és a szezonális termelésikapacitás-változásról szóló becslésekkel, beszámítva azt is, hogy a farmokon milyen sűrűn élnek a halak. "Mindebből meg tudtuk becsülni a tizenhat országban a farmokról kikerülő hal mennyiségét" - mondta Trujillo.

Forrás: Plos One/Google
Bejelölték a térképen a megvizsgált halfarmokat

Eredményük szerint a földközi-tengeri farmokról 2006-ban összesen 225 ezer 736 tonna hal került piacra (a tonhalat nem számítva), ez pedig csak kevéssel több, mint amennyiről az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO beszámolt a tagországok adataira alapozva (az ENSZ szerint 199 ezer 542 tonnáról van szó). "Ez azt jelzi, hogy a FAO adatai jórészt megbízhatóak voltak, továbbá azt is, hogy néhány kutató független forrásból ellenőrizni is tudja mindezt a Google Térkép segítségével" - mondta Trujillo.

Mint a kutatócsoport tanulmányában szerepel, a műholdfelvételeket az internetes térképszolgáltatás időskálájával használták, és azért választották 2006-ot, mert abból az évből származik a legtöbb, a Földközi-tenger partvidékét bemutató fotó. A halfarmok méretét úgy határozták meg, hogy digitális térkép vonalzóját egy teniszpálya oldalaival összevetve kalibrálták. A kutatás fő hiányossága szintén a térkép tulajdonságaiból származik. Mivel a francia és az izraeli partokról nem álltak rendelkezésre kellő számban részletes műholdképek, valószínűleg e két ország esetén alulbecsülték a megtermelt halmennyiséget - áll a tanulmányban.

Így kerül antibiotikum a halhúsba
A 2000-res évek második felében terjedt el a világpiacon az olcsó pangasius, azaz cápaharcsa. A vásárlók azért is kedvelik ezt a halfajtát, mert húsa jóformán szálkátlan, kellemes az íze és szépen lehet filézni. A pangasiust Délkelet-Ázsiából, elsősorban Vietnamból importálja Európa hatalmas mennyiségben - áll a Tudatos Vásárlók Egyesülete elemzésében. A távol-keleti halgazdaságok az egyre növekvő kereslet miatt hormonokkal fokozzák a halak termékenységét, ellenállóképességüket antibiotikumokkal fokozzák.

A takarmányozástól a halak négyszer olyan gyorsan fejlődnek, mint természetes körülmények között. A családi és hatalmas ipari gazdaságokban nevelt halak óriási tömegben, szennyezett vizekben fejlődnek, húsukban káros anyagok halmozódnak fel. A haltáp túlnyomó részben haltetemből darált hallisztből áll, amelyhez rizst, dél-amerikai szóját és vitaminokat adagolnak a tenyésztők. A cápaharcsa-telepek felborították a Mekong folyó torkolatának természeti egyensúlyát, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) már 2010 óta külön munkacsoportot alakított a helyzet rendezésére. Egyébként farmokon a lazac és a tőkehal tenyésztése is igen elterjedt.



KAPCSOLÓDÓ CIKK