Árvízre figyelmeztet a Dunán az ENSZ

Egy gyors melegedés pusztító árvizeket okozhat a Duna mentén, közölte az ENSZ katasztrófákkal foglalkozó ügynöksége, az UNISDR. A szervezet szerint ez lehet a 2002-es dunai és elbai áradás után kiépített európai árvízfigyelmeztetési rendszer legnagyobb erőpróbája.

"Az olvadás meglepetésként érheti a folyó menti országokat, így további áldozatai lehetnek az extrém időjárásnak" - mondta a genfi központú ügynökség vezetője, Margareta Wahlström. "Az enyhülés most kezdődik végig a Duna mentén. Még most is sokan vannak a hó fogságában Bulgáriában és Szerbiában. A legnagyobb károk ott lehetnek, ahol nincs kiépített árvízvédelmi rendszer" - mondta az UNISDR vezetője. A szakember pozitív példaként említette Bulgáriát, ahol több mint ötszáz gát állapotát vizsgálták felül az utóbbi hetekben, és több tározónak is csökkentették a vízszintjét, hogy be tudják fogadni az esetleges dunai áradást.

Most jól jön a 2011-es szárazság

További enyhül az idő a Kárpát-medence nagy részén, sőt a hétvégén nappal már 10-15 Celsius-fok lesz a csúcshőmérséklet. Az olvadás eléri a hegyvidékeket is, csütörtöktől szombatig az Alpok és a Kárpátok 1000-2000 méter közötti vidékein is nulla fok fölé melegszik az idő - jelenti az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A melegedés miatt a hegyekben is gyenge-mérsékelt olvadás lesz. Hatására kisebb árhullámok alakulhatnak ki, viszont a Dunában is olyan kevés a víz, hogy az ár anélkül fog levonulni, hogy a vízügyi hatóságoknak készültséget kellene elrendelniük - közölte Molnár Béla, az OVF főigazgatója.

Belgrádban hétfőn több száz csónakot tört össze a Dunán zajló jég, mert a folyón fél méter vastag jégtáblák alakultak ki. A zajlás miatt elsüllyedt egy népszerű étteremhajó és pontonhidak rongálódtak meg. Szerbiai vízügyi szakemberek szintén arra számítanak, hogy a folyón alacsony a vízállás a 2011-es szárazság miatt, így kevésbé fenyeget az árvíz.

Az ügynökség szerint a rendkívül hideg telet követő mostani olvadás lesz az összeurópai árvízriasztási rendszer, az EFAS eddigi legnagyobb erőpróbája. A rendszert a Duna és az Elba 2002-es áradása után hozta létre az Európai Bizottság.

Tíz évvel ezelőtt a két folyó összesen húsz országban okozott súlyos áradásokat. Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában például húszan haltak meg az Elba vize miatt 2002 augusztusában; Alsó-Szászországban lengyel katonák is segítettek az árvízi védekezésben. Itthon a Duna mentén összesen 233 embert kellett kitelepíteni, és a kormány összesen 4,2 milliárd forintot különített el az áradás költségeire a költségvetés általános tartalékából.

A fagyos idő miatt körülbelül háromszázan haltak meg Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Lengyelországban, Franciaországban és Olaszországban. Az UNISDR vezetője alaposabb előkészületek megtételére sürgette az európai kormányzatokat. "A halálos áldozatok azt jelzik, nem vagyunk felkészülve arra, hogy időnként a legrosszabb forgatókönyvek válnak valóra, és az időjárásnak kitett települések áram, orvosi ellátás, iskola és közlekedés nélkül maradnak" - mondta Walström.