Zöldségek termelésére építenek függőleges farmot Svédországban. Az óriási épület a szükséges energiát szemétből és más megújuló forrásból nyeri a nagyváros közepén, a vizet pedig maguk a városlakók szolgáltatják a növények számára.

Február elején volt az alapkőletétele a Plantagon nevű függőleges farmnak a svédországi Linköpingben, amely helyben termelt friss zöldséggel látja el a százezres dél-svédországi várost, ráadásul energiahatékony rendszerként fog üzemelni. Tervezői abból indultak ki, hogy száz évvel ezelőtt a városokat még veteményesek, gyümölcsösök övezték, ahonnan frissen érkezett a termény a vásárcsarnokokba. Mára ezek a földek kellenek azoknak, akik a betonrengetegből akarnak ki-, másrészt a falvakból beköltözni, így a termőterület egyre távolabbra kerül a fogyasztóktól és egyre zsugorodik.

A szállítási és előállítási költségek rohamos emelkedésével jelentősen nőhet a városokban kapható zöldségek és gyümölcsök ára. Erre megoldás a függőleges farm: belvárosi toronyházakban alakítanának ki veteményeseket. Linköpingben az építkezés a tervezők szerint 12-16 hónapot vesz igénybe. Az első szüret 2012 végén várható: friss saláta kerülhet a karácsonyi svéd sült sonka mellé.

Forrás: Plantagon/Sweco
Látványterv az óriás függőleges kertről

A hagyományos mezőgazdaság használja fel évente a világ vízfogyasztásának 72 százalékát, ami a fogyó édesvíz miatt nem fenntartható. Ha példaként a nem is túlságosan vízigényes salátát vesszük, szántóföldi termelésben egy hektáron akár havi 84 ezer liter víz szükséges lehet az öntözéséhez. A páravisszaforgató technológiát alkalmazó vertikális farmban termelve ugyanakkor ennek a mennyiségnek a 240-ed része, azaz 350 liter is elegendő Gordon Graff kanadai építész számításai szerint.

A svéd fejlesztésű függőleges farmban kétféle ültetési mód lehetséges: földdel teli tálcákban vagy cserepekben nő a növény, illetve vízen úsztatva (ez az akvapónia, magyar szakkifejezéssel vízkultúra). A legjobb eredmények szerint a legalább kétszeres sűrűséggel vethető palántákból évente akár négyszer is lehet szüretelni, annyira lerövidül a növény növekedési időszaka. A létesítmény energiaigénye (világítás, fűtés) ugyanakkor nyolcszorosa lehet a szántóföldi termelésnek, ám ez is ellensúlyozható, ha az áramot megújuló forrásból szerzik be, például a város szemétégetőben a szerves hulladékokból keletkező metángáz égetésével.

A LEED-minősítésű (azaz maximálisan energiahatékony) Plantagon épület a megújuló energiák mellett a városokban keletkező felesleges forrásokat aknázz ki: a nap-, szél- és geotermikus energiát szerves hulladék, szén-dioxid, szürkevíz és hulladékhő felhasználásával egészítik ki.

Forrás: Plantagon/Sweco
Az alapkőletételen ott volt Linköping polgármestere, Paul Lindvall is (balra)