Ivóvizet gyárt az új londoni sólepárló

Vágólapra másolva!
Kalcium és magnézium hozzáadásával készült - ez is szerepelhetne júliustól a London vízellátásáért felelős közműcég, a Thames Water számláin. A cég sólepárló üzemet épített London keleti részén a Temze mellett. Az első ilyen nagy-britanniai beruházás több mint egymillió ember vízellátását biztosítja nyártól.
Vágólapra másolva!

Két óriási szivattyú napi 180 millió liter tengervizet emel ki a Temzéből apály idején a London keleti részén fekvő Becktonban felépített üzemben. A folyó vizét hajókéményekhez hasonlító, rozsdamentes acélból készült konténereken szivattyúzzák át, amelyekben homokrétegek szűrik ki a szennyeződéseket. Ezután nagy nyomáson halad át a víz több ezer szűrőn, hogy sómentessé váljon. Az eredmény napi 150 millió liter ivóvíz, amely olyan tiszta lesz, hogy a benne lévő ásványi anyagokat vissza kell pótolni, hogy az íze hasonló legyen a megszokotthoz (működéséről itt egy videó).

A London vízellátásáért felelős Thames Water közműcég beruházása épp akkor készült el, amikor jelentős körű vízkorlátozást rendeltek el Délkelet-Angliában a szárazság miatt. Hét közműcég jelentett be 20 millió embert érintő korlátozást, amelynek értelmében tilos lesz például a fürdőmedencéket feltölteni, a gépkocsikat ivóvízzel mosni. Aki vét a szabály ellen, ezer fontra (mintegy 347 ezer forint) bírságolhatják.

Fogyasztóvédelmi szervezetek arra szólították fel a közműcégeket, hogy inkább a hálózatuk korszerűsítésére és a szivárgások megelőzésére költsenek a lakossági vízhasználat korlátozása helyett. Hivatalos adatok szerint a csőhálózatban évente 3,4 milliárd liter víz folyik el fölöslegesen, ami az összes felhasznált víz negyedére rúg.

A Thames Water elismerte: a 2006-os vízkorlátozással mindössze annyit sikerült elérni, hogy 5 százalékkal csökkent a vízhasználat. A vízdíj 6-8 százalékkal emelkedett Londonban és környékén. A Thames Water vezérigazgatója szerint további áremelésekre van szükség víztározók építéséhez és új technológiák bevezetéséhez. A sólepárló 270 millió angol fontba (98 milliárd forint) került, mert az eljárás nagyon drága és energiaigényes - mondta Martin Baggs.