Vasfalókkal aknamentesítik Egyiptomot

Lúdfűvel megjelölni, vasfaló baktériummal kilyukasztani, cukorrépával, rózsás meténggel vagy dohánnyal hatástalanítani. Egyiptomi kutatók fejlesztettek ki olcsó és természetes hozzávalókat alkalmazó aknamentesítési eljárást.

Három egyszerű, olcsó és legfőképpen természetes hozzávalókat alkalmazó lépésből áll egyiptomi kutatók aknamentesítési eljárása. A közelmúlt felfedezéseit is magába építő módszer a laboratóriumi kísérleteken sikerrel vizsgázott, most élőben kezdik tesztelni a sivatagban. Taposóaknák tekintetében Egyiptom a világ legfertőzöttebb országa: a második világháború, majd a három arab-izraeli konfliktus óta nagyjából 23 millió taposóakna hever felderítetlenül az országban, például a kedvelt turistacélpontnak számító Sinai-félszigeten és a Vörös-tenger partján.

A kísérleteket finanszírozó Egyiptomi Tudományos Akadémia (ASRT) idén januárban jelentette be, hogy amennyiben a hadseregtől megkapja a szükséges engedélyeket, azonnal megkezdi a mentesítési teszteket az ország északi területein. "A lúdfű adta a kiinduló ötletet" - mondta a hírt közlő SciDev.Net tudományos portálnak A. M. Abou-Dahab, a Kairói Egyetem díszkerttervező mérnökprofesszora, a kutatás vezetője.

2004-ben ugyanis a dán Aresa biotechnológiai vállalat állt elő egy olyan genetikailag módosított mustárfélével, amely képes jelezni a taposóakna jelenlétét. A lúdfű (Arabidopsis thaliana) levelei zöldből pirosra színeződnek, ha nitrogén-dioxiddal szennyezett területen hajtanak ki. Ez az anyag a robbanótöltetek egyik összetevője, és az elásott aknából szivároghat. (Az [origo] cikkét erről itt olvashatja.)

Az egyiptomi tervek szerint a lúdfűvel megjelölt területre nagyságtól függően kézi vagy repülőgépes permetezéssel olyan vasfaló baktériumokat juttatnak majd, amelyek korrodálják az aknák fémszerkezetét, így kiszabadul a trinitro-toluol (TNT vagy más néven trotil) robbanótöltet bomlása során keletkező gáz. A végső hatástalanításhoz nitrogénigényes növényt telepítenek a területre, ilyen a cukorrépa, a rózsás meténg vagy a dohány, amelyek gyökerei felszívják a nitrogént.

Az eljárás tesztelése egy éve zajlik, a kutatócsoport ígéretes lehetőségnek tartja, bár független szakértők úgy vélik, bizonyos aggályokat is fölvet: a növényi magok kiszórása ugyanis odacsábíthatja a madarakat vagy más állatokat, amelyek megeszik a könnyen jött táplálékot. A kutatók szerint azonban a kijelölt területeken minimális a természetes fauna.

A páncélos járművek elleni robbanóaknák méretüknél és jelentős fémtartalmuknál fogva könnyebben felderíthetők fémkereső eszközökkel, de például a Nyugati-sivatagban a második világháborúban úgy telepítették a német utászok az aknákat, hogy egyetlen felrobbanása láncreakciószerűen aktiválja a többit, tehát hatástalanításuk lehetetlen - mondta az egyiptomi kutatás vezetője.

Magyar segítséggel aknamentesítenek Horvátországban

Az alig harminc gramm robbanótöltetet tartalmazó, arasznyi méretű, és fém alkatrészeket alig tartalmazó ember elleni aknák biztonságos azonosítása mindmáig megoldatlan. A világ 64 országában 110 millióra becsülik a taposóaknák számát, az ENSZ 2007-es jelentése szerint évente mintegy húszezren, zömmel 18 év alatti fiatalok, nők és gyerekek vesztik életüket taposóakna-robbanás következtében, azaz húszpercenként következik be ilyen tragédia.

A délszláv háború következtében Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában akár 3-3 millió akna lehet még a földben. Nemsokára kezdődik a Magyarországgal határos kelet-horvátországi Eszék-Baranya megyében telepített, illetve a magyar oldalon Baranya megye területére esetlegesen átnyúló aknamezők felszámolása.

"Erre a célra a horvát aknamentesítési központtal összeadott félmillió eurós önrészünk mellé tavaly nyertünk hárommillió euró támogatást az Európai Uniótól. Most indul a légifotós felderítés" - mondta az [origo] kérdésére Zsobrák Péter, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Szakemberek szerint mintegy másfél ezer négyzetkilométer aknafertőzött a térségben.