Sokan ugranának a szénpénzekre

2012.04.11. 10:18

Vita van a szén-dioxid-piaci szakértők között arról, hogyan hasznosuljanak az üvegházgázok kvótáinak eladásából származó állami bevételek. A fejlesztési miniszter 4 milliárdjához képest a Magyar Energiahatékonysági Intézet 30 milliárd forintot remél ebből a forrásból. A részvényekhez hasonló kvóták ára azonban történelmi mélypontra süllyedt.

A üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó kvótarendszer elméletben ugyanolyan, mint a bányajáradék, vagyis ha természeti erőforrások felhasználásával akar valaki profitot elérni, akkor fizetnie kell érte. Egy egységnyi kvóta egy tonna szén-dioxid kibocsátásával egyenlő (385 liter benzin elhasználása például egy tonna kibocsátással jár).

Magyarország két forrásból biztosít szén-dioxid-kvótákat a vállalatoknak. Mint az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzőkönyv aláíró állama, Magyarország is kötelezettséget vállalt a gázkibocsátás csökkentésére. Mivel a szocialista nagyipar összeomlásával ezek a célok teljesültek, a maradék kibocsátási jogot az állam cégeknek és más országoknak adhatja el, ugyanakkor Magyarország tagja az Európai Unió közös kvótakereskedelmi rendszerének, az ETS-nek is.

Forrás: AFP
A szennyezés drágítása a célja a szén-dioxid-kvótakereskedelemnek

Mivel a kiotói jegyzőkönyv hatálya 2012 végén lejár, az ebből a kalapból kiosztott kvótáknak már nemigen van piaci értékük. Az energiahatékonysági piacon érdekelt hazai cégeket tömörítő szervezet, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint viszont az európai kvótakereskedelmi rendszerből az eddigieknél sokkal több bevétele származhat Magyarországnak. "2013-tól a legnagyobb változás az lesz, hogy a cégeknek mindenképpen fizetniük kell a szén-dioxid-kibocsátásuk jogáért. Így a Magyarországra jutó kvótamennyiség felét árverezésen kell az érdekelteknek eladni. A mi számításaink szerint az ügyletekből egy év alatt 30 milliárd forint folyhat be az államkasszába" - mondta Bart István, a MEHI igazgatója az [origo]-nak.

Sosem volt ilyen olcsó a szén-dioxid

A kvótákból elméletileg szándékosan kevesebb van, mint amennyire igény lenne, hogy a kibocsátási egységeknek piaci áruk legyen - másképp nehéz lenne költségcsökkentésre szorítani, ezáltal a szén-dioxid-kibocsátásuk visszafogására rávenni a cégeket. "Sok magyar cég kerül majd jövőre abba a helyzetbe, hogy muszáj lesz kvótát vásárolnia" - mondta Bart István. A MEHI elnöke szerint az a legfontosabb, hogy a kvótabevételekből származó pénzeknek, az úgynevezett karbonforintoknak legalább a felét muszáj az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordítaniuk az Európai Unió tagállamainak.

Az viszont nem biztos, hogy valóban 30 milliárd forintot érnek ezek a kvóták, könnyen származhat több vagy sokkal kevesebb pénz is belőlük - mondta dr. Fogarassy Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, az egyetem klímatanácsának főtitkára az [origo]-nak. A Thomson Reuters hírügynökség kvótapiaci szolgáltatója, a Point Carbon közlése szerint a válság miatt lanyha az érdeklődés a szennyezési egységek iránt az uniós kereskedelmi rendszerben. Csütörtökön egy kvóta ára történelmi mélypontra, 6,05 euróra csökkent, pedig az elemzők korábban arra számítottak, hogy az idén 9 eurót fog érni egy tonna szén-dioxid.

Forrás: AFP

A Point Carbon a Deutsche Bank elemzőit idézi, akik szerint egy kvóta ára bőven 5 euró alá eshet, amennyiben az Európai Parlament nem korlátozza a megvásárolható egységek számát, vagyis nem korlátozza mesterségesen a kínálatot a piacon. Ha ez nem következik be, a legrosszabb esetben egy tonna szén-dioxid ára akár 3 euróra is csökkenhet: ekkora túlkínálat van a részvények módjára adható-vehető kibocsátási jogok piacán a Deutsche Bank és a svájci UBS elemzői szerint.

Az EP-képviselők nehéz döntés előtt állnak, mert vannak olyan gazdaságpolitikai elemzések is, amelyek abból indulnak ki, hogy nem kellene az uniós gazdaságok törékeny növekedését azzal is fékezni, hogy drágábbak lesznek a kibocsátási jogok. "Ezzel együtt úgy gondoljuk, a kvótaárak mélyrepülése csak átmeneti dolog, mert a piacok már beépítették az árakba az eurózóna lassuló gazdasági növekedésével kapcsolatos aggodalmakat" - idézi a Deutsche Bank elemzőit a Point Carbon. Az EU-tagok környezetvédelmi miniszterei április 19-én a dániai Horsensben tanácskoznak zárt ülésen az európai kvótakereskedelmi rendszerről (ETS), amelynek egyszerre kell támogatnia a zöld beruházásokat, és hozzájárulnia a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez.

Nem tudni, mennyi pénz származott a kvótaeladásokból

Kérdéses, hogy korábban mennyi bevétele származott Magyarországnak a szén-dioxid-kvóták eladásából, és ehhez képest mennyire sok vagy kevés a remélt 30 milliárdos éves bevétel. Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter 2011. január 24-én azt válaszolta Szabó Imre szocialista képviselő erről szóló interpellációjára a parlamentben, hogy az uniós kereskedési rendszerben eladva 6-8 milliárd forint bevétele lehet az államnak a kvótákból 2012 végéig. Ebből 4 milliárdra már 2011-ben lehet számítani. Kikértük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a részletes adatokat két lezárt évre, 2011-re és 2010-re, azonban cikkünk elkészültéig nem kaptuk meg a számokat.

A kormánynak emellett jogszabály, a kiotói jegyzőkönyv végrehajtását szabályozó 2007-es LX. törvény írja elő, hogy évente részletesen beszámoljon az Országgyűlésnek arról, mennyi pénz származott a jegyzőkönyv szerint eladott kvótákból. Ezeket a beszámolókat a klímaügyekben illetékes minisztérium - korábban a környezetvédelmi, most a fejlesztési tárca - a parlament fenntartható fejlődési bizottságának nyújtja be.

Forrás: AFP/Armin Weigel

A beszámolót eredménytelenül kerestük a parlament dokumentumai (úgynevezett irományai) között. Az Országgyűlés Hivatala arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a fejlesztési bizottság valóban megkapta a beszámolót, viszont Bencsik János akkori klímaügyi államtitkár zárt ülésen számolt be 2011 novemberében a testületnek a kvótapénzekről, az adatokat rögzítő jegyzőkönyv pedig nem nyilvános - csak annyit lehet tudni, hogy a bizottság elfogadta a beszámolót.

Mire kellene költeni a karbonforintokat?

Az uniós kereskedési rendszerben és a kiotói jegyzőkönyv alapján eladott kvótákban az a közös, hogy a bevételt klímavédelmi intézkedésekre kell fordítani. A jegyzőkönyv hazai alkalmazásáról szóló törvény nem határozza meg, hogy hányad részét muszáj zöld beruházásokra fordítani, ellenben az EU irányelve rögzíti, hogy a karbonpénzek legalább felét kötelező ilyen célokra költeni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint a karbonmilliárdokat a legcélszerűbb a hazai épületek energiahatékonyságának növelésére, vagyis szigetelésre és a fűtési rendszerek korszerűsítésére fordítani.

"Számításunk szerint ebből az összegből 2020-ig félmillió lakás újulhatna meg, miközben a megtakarított költségekből és a befolyó adókból gyorsan meg is térülne az országnak a befektetés" - állítja a MEHI. Az intézet az energiapolitikával foglalkozó szervezet, az Energiaklub egyik 2011-es tanulmányára hivatkozik, amely szerint 30 milliárd karbonforintból évi 70 ezer lakás felújításához lehetne 30 százalékos állami támogatást biztosítani. A klub elemzése szerint a félmillió lakás megújításával körülbelül 35 ezer munkahely keletkezne az építőiparban.

A karbonpiaci szakértők között vita van arról, hol hasznosuljanak a szén-dioxid-bevételek. "Mi elsősorban mezőgazdasági kibocsátás-csökkentési programokban látjuk a megoldást, például csökkenteni kellene a szén-dioxidénál jóval fokozottabban üvegházhatású metán kibocsátását" - mondta dr. Fogarassy Csaba. A SZIE tanára szerint egyesült államokbeli példák bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban költséghatékony a kibocsátáscsökkentés.

Az egyetemi klímatanács főtitkára nem vitatja, hogy hasznosak az épületenergetikai beruházások, azzal a kitétellel, hogy mindig vizsgálni kell az érintett épület életciklusát is. Fogarassy szerint nem biztos, hogy érdemes olyan panelépületek szigetelésére költeni a pénzt, amelyeket tíz-tizenöt-húsz év múlva amúgy is le kellene bontani. "Szerintem mindenképpen életciklus-vizsgálatot kell végezni, mielőtt kibocsátás-csökkentési beruházásokról döntünk, mert egy ilyen befektetés megtérülési ideje tizenöt-húsz év, attól függetlenül, hogy milyen pénzből valósítják meg" - mondta.

Kiotói kvótapénzből fut a zöld beruházási rendszer
A kormányzat 2011-ben és az idén is beruházási programokat indított az úgynevezett zöld beruházási rendszer (ZBR) keretében. A tavaly októberben elindított, jelenleg is legfrissebb pályázatban meleg vizet és fűtésrásegítést biztosító napkollektorokra pályázhatnak magánszemélyek és a maximum tizenkét lakásos társasházak. Az elérhető pályázati keret 2,97 milliárd forint. A pályázati határidőt meghosszabbították május 15-ig. 2011 augusztusában viszont az épületenergetikai korszerűsítésre (szigetelésre) kiírt pályázat 1,6 milliárd forintja három nap alatt elfogyott a nagy számban beadott pályázatok miatt, ezért a programot a kihirdetés után 72 órával fel kellett függeszteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK