Űrerőművet tesztel a NASA

Apró tükrökből álló, hatalmas lámpaernyőre emlékeztet az a naperőmű, amely Föld körüli pályára állva mikrohullámmal sugározná a felszínre a megtermelt áramot. Az önálló egységekből szerveződő erőmű akár 1000 megawattot is előállítana napelemekkel.

Több évtizedes, sci-fibe illő energiatermelési tervet készül megvalósítani a NASA. Az elképzelés szerint egyenként mozgatható, kisméretű, vékonyfilmes tükrökkel felszerelt műholdat építenének, amely napelemeivel elektromos árammá alakítaná a fényt, majd az így megtermelt 10, de akár 1000 megawatt energiát mikrohullámok segítségével továbbítaná a földi vevőállomásra.

Az űrbe telepített naperőművek koncepciójának megvalósítása eddig azért nem jutott el a kísérleti szakaszig sem, mert az előzetes számítások szerint véve nem lett volna kifizetődő a beruházás költségét, a kivitelezés bonyolultságát és a megtermelt energia árát figyelembe véve. Most viszont életképesnek látszó javaslattal állt elő egy volt NASA-kutató, az űrügynökség Jet Propulsion laboratóriumának korábbi mérnöke, John Mankins.

Forrás: NASA
Így nézne ki az űrbe telepített naperőmű

Mankins szerint a mozgatható tükrök hatékonyan koncentrálják a napfényt az áramtermelő napelemekre, továbbá a műhold Föld felé mutató részén elhelyezett mikrohullámú egységek állandó jelleggel biztosítani tudják az alacsony intenzitású sugárzást a felszínre. Az SPS-ALPHÁ-nak nevezett űrerőmű önálló, 50-200 kilogramm tömegű egységekből kiépíthető, vagyis sorozatgyártással előállítható és könnyen bővíthető.

Amennyiben az elképzelés megvalósíthatónak bizonyul, Mankins szerint több tucat, de akár több ezer egységből álló űrerőműveket is Föld körüli pályára lehetne állítani. Az elképzeléssel az űrügynökségnek a műszaki áttöréseket ígérő fejlesztéseket gondozó központja, a NIAC foglalkozik. A NASA vezető mérnöke alá tartozó szervezet nemzetközi kutatócsoportot toborzott Mankins és kollégái elképzeléseinek ellenőrzésére, és arra: bizonyítsák be, hogy az alapelv megvalósítható.

A sorozatgyártás azért fontos szempont, mert az űreszközök túlnyomó többsége dollár-tízmilliókba kerülő, egyedi fejlesztés. Az előállítás és a működtetés költségeit az is csökkenti, hogy a leendő űrerőműnek nincs szüksége központi energiaellátásra - mondta John Mankins a NIAC-nak a naperőműről szervezett tanácskozásán. Miután az tervek ellenőrzése lezárul, az erőmű moduljairól prototípus készül. Az első kísérleti egységek pályára állítására "a következő néhány évben" kerülhet sor a volt NASA-kutató szerint.

KAPCSOLÓDÓ CIKK