Minden vízcseppre szükség lesz az idén a Balatonban

2012.04.21. 8:32

Ha folytatódik a tavaszi aszály, nagyon lesüllyedhet a Balaton vízszintje. A vízügyi szakemberek semmit sem tudnak tenni azon túl, hogy egy csepp vizet sem engednek le a tóból, amelynek teljes kiszáradásától azonban a globális felmelegedés ellenére sem kell tartani.

A tavalyi szárazság miatt körülbelül 300 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a tó vízgyűjtőjén, az idén pedig már 75 milliméter hó és eső hiányzik a sokévi átlaghoz képest. "Ha aszályossá válik az időjárás, akkor már nem is merem kimondani, mennyire süllyedhet le a vízszint" - mondta Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) műszaki igazgatóhelyettese az [origo]-nak.

Ezzel együtt a 80 centiméter körüli vízállás nyáron még tartható marad a Balatonon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a tavalyihoz mérhető szárazság nem lesz a tó vízgyűjtőjén, azonban ennek az ellenkezője is előfordulhat a szakember szerint.

Jelenleg a tó átlagos vízállása 82 centiméter, Balatonakalinál 81, a tihanyi révnél 85 centimétert mértek. Ez pár centivel alacsonyabb, mint a minimális szabályozási szint, amely szerint áprilisban és májusban legalább 85 centiméteren kellene állnia a tónak. Az optimális vízszint 110 centiméter lenne, e fölött már muszáj engedni a vizet a Balatonból. A különféle szintek a siófoki vízmérce nulla állása szerint értendők: például 75 cm-es vízállás esetén a tó átlagos mélysége 3,36 méter.

A Balaton vizéből rendes körülmények között csak évente kétszer, a nyári szezon előtt tavasszal, illetve késő ősszel szoktak leereszteni. Utoljára 2011 áprilisában csökkentette mesterségesen a vízmennyiséget az igazgatóság azért, mert a 2010-es esőzések miatt 120 centiméterre, a maximális üzemszintre nőtt a Balaton vízszintje. Ugyanakkor volt már jóval alacsonyabb is a vízszint: 2003. július másodikán 49 centimétert mutatott a siófoki mérce.

A Sió zsilipjét akkor zárták le, amikor az optimális szintre állt be a vízszint. Közel egy éven át volt nyitva 2010 tavaszától számítva, és azalatt egyharmad balatonnyi vizet eresztettek le rajta. Azóta viszont jóval több víz párolgott el belőle, mint amennyi a csapadékból a vízgyűjtőkön keresztül a tóba került (száraz nyári napokon akár egy centiméterrel is süllyedhet a vízszint). Ha a tavaszi aszály mégis folytatódik, az eddig felhalmozódott vízhiány tovább rontja a tó helyzetét.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Így néz ki a zsilip a Sió-csatona torkolatában

Minden cseppre szükség lesz

Ebben a helyzetben sokat tenni nem lehet, mert a tóba többletvizet sehonnan sem érdemes vezetni - mondta Tóth Sándor egy évekkel ezelőtt készült, átfogó tanulmányra hivatkozva, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói készítettek. Karsztvízforrások felhasználásával vagy a Duna vizével elvileg meg lehetne emelni a vízállást, de a vizsgálatok azt mutatták ki, hogy minden szóba jövő megoldás kockázatos. Mivel húsz-harminc centiméterrel kellene megnövelni a vízállást, egy ilyen léptékű vízcsere biztosan megváltoztatná a tó vizének sajátos kémiai-biológiai összetételét.

"Ha mégis aszály lesz, akkor azt mondhatom, hogy egy csepp vizet sem fogunk leengedni" - mondta a műszaki igazgatóhelyettes. Az ivóvízellátással és a part menti öntözéssel különösebben takarékoskodni nem érdemes, mert az e célokra kiemelt vízmennyiség mindössze 1,5 centiméterrel csökkenti a Balaton vízszintjét egy év leforgása alatt. Ez viszont a jövőben változhat Tóth Sándor szerint, mert az utóbbi években a mezőgazdasági vállalkozások a klímaváltozás miatt kezdenek rájönni az öntözés fontosságára. "Ha a piac meg tudja fizetni ennek a pluszköltségeit, akkor biztosan nagyobb mértékben fogják erre használni a vizet a környéken" - mondta.

Ne féljen senki attól, hogy tizenöt-húsz év múlva kiszárad a Balaton az egyre hosszabban tartó nyarak, a globális felmelegedés Magyarországra gyakorolt hatása miatt - ez a véleménye Bíró Péternek, a MTA Limnológiai Kutatóintézete vezetőjének. "A tónak esze ágában sincs kiszáradni" - mondta a kutató a Kossuth rádió 180 perc című műsorában március végén. A kutató szerint teljesen normális, hogy ingadozik a tó vízszintje, másfelől az is fontos, hogy kiváló a víz minősége, vagyis nem lehet panasz a tó tisztaságára.

A siófoki zsilipet, a tó egyetlen leeresztő műtárgyát 2011 áprilisa óta csak arra használták, hogy friss vízzel töltsék fel a Sió-csatorna két kilométeres szakaszát, a Bögét Siófok belterületén. "Ez pontosan olyan, mint az akváriumban, időnként cserélni kell a vizet" - mondta a műszaki igazgatóhelyettes. Csonki István, a KDTVIZIG igazgatója szerint a legutóbbi, március 4-ei feltöltés másfél tizedmilliméterrel csökkentette a tó vízszintjét, vagyis észrevehetetlen mértékben. A vízcserét az indokolta, hogy húsvétra esztétikusan nézzen ki a Böge.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Lezárják a zsilipet az utolsó vízleeresztés után

KAPCSOLÓDÓ CIKK