Naptej-festékkel hűtenék a Földet

Léggömbökkel juttatna fel húsz kilométer magasságba fényvisszaverő anyagot egy brit vegyész. A vulkánkitörések hamufelhőit utánzó, bolygóméretű környezetformálás legalább 1,1 milliárd euróba kerülne.

A naptejekben is használatos fényvisszaverő anyaggal dúsítaná fel a magaslégkört egy vegyészmérnök, a brit kormány volt szakértője. A titán-dioxid-szemcsék fényvisszaverő hatásúak, ezért használják bőrleégés elleni kozmetikumokban, fehér színe miatt pedig festékek alapanyaga. Peter Davidson, a brit Vegyészmérnökök Intézetének ösztöndíjas kutatója szerint a mikrométernél kisebb átmérőjű szemcséket az esetben lenne jó felhasználni a klímaváltozás ellen, ha nem sikerül jelentős üvegházgáz-csökkentést elérni.

Noha a bolygóméretű környezetformálás a tudományos-fantasztikus filmek forgatókönyvébe illik első olvasatra, Davidson szerint gyakorlatilag a vulkáni hamufelhők hatásának utánzásáról van szó. A vegyészmérnök a fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörésére hivatkozik: a hamufelhő hatására két éven át 0,5 Celsius-fokkal csökkent a Föld átlaghőmérséklete.

A kitöréssel mintegy 20 millió tonna kén-dioxid került a levegőbe, finom kénsavcseppecskékből álló ködfelhő képződött, ami pár hónap alatt beborította a bolygót. Mivel a vulkáni eredetű aeroszoloknak a mérete hasonló a napsugárzás hullámhosszához, így a napsugárzás körülbelül egy százalékát visszaverte az űrbe.

Davidson szerint azért érdemes a titán-dioxiddal kísérletezni, mert a kénsavval ellentétben nem károsítja az ózonréteget, továbbá hétszer inkább visszaveri a fényt. Viszont az anyagból több millió tonnát kellene a légkör felső rétegébe, húsz kilométeres magasságba juttatni (azért oda, hogy ne mosódjon ki az esőkkel).

A javaslat szerint a felszínhez pányvázott léggömbök lennének alkalmasak, melyekbe különlegesen magas nyomáson dolgozó szivattyúkkal juttatnák fel a vegyületet. Egy léggömb és a szükséges berendezések mintegy 622 millió euróba kerülnek, az éves fenntartás költség 750 millió euró a geomérnöki koncepciót elemző tanulmány szerint, amelyet a brit tudományos akadémia, a Royal Society elfogadott közlésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK