Kazah cég örökölte a tiszai ciánszennyezést

Már harmadik cég kezében vannak a Tiszán 2000 januárjában ciánkatasztrófát okozó romániai bányavállalat, az Aurul eszközei. Egy kazah vállalat hasznosítja a meddőhányó maradék aranyát.

A legnagyobb orosz aranykitermelő társaság, a Polyus Gold a kazah SAT & Company társaságnak adta el romániai cége, a Romaltyn teljes részvénycsomagját. A kazah vállalat 20 millió dollárt fizetett a cégért, amivel három aranybányászati licenc jár Nagybánya környékén. Szintén a kazah cég ellenőrzése alá került egy aranyfeldolgozó üzem is.

A Romaltynnak 9 millió tonna meddőhányó hasznosítására van engedélye a volt állami nemesfémbánya területén - közölte a bukaresti üzleti információs oldal, finantistii.ro. A portál szerint leginkább annak a meddőhányónak a kitermeléséből származhat profitja a kazah vállalatnak, amelyik Nagybánya és Felsőbánya (Baia Sprie) között fekszik. Nevük elhallgatását kérő szakértőkre hivatkozva az oldal azt közölte, hogy ott jóval nagyobb az aranykoncentráció, mint a hivatalos adatok szerinti 0,4 gramm/köbméter.

A kazah vállalat egy alamatii (Kazahsztán fővárosa) üzletember, Kenesz Rakiszev tulajdonában van, és közel áll Nurszultan Nazarbajevhez, az állam "örökös elnökéhez". A cég a bányászat mellett fémfeldolgozással és kőolajiparral foglalkozik. Az aranybánya-ügylet gyakorlatilag offshore vállalkozások között zajlott le: a Romaltyn a Man-szigeti Romaltyn Limited tulajdona. Részvényeit a SAT & Companynak egy másik adóparadicsomban, a Virgin-szigeteken bejegyzett holdingja vette meg.

Magyarország második legnagyobb ökológiai katasztrófája 2000. január 30-án következett be, amikor az Aurul zagytározójából mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz folyt ki. A szennyezés a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. A cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK