Nem tér vissza a nyár a hosszú hétvégén

2012.05.24. 16:52

Változékony idő lesz a pünkösdi hétvégén. Szombaton szórványosan, vasárnap több helyen fordulhat elő zápor, zivatar, sőt akár tartós eső is lehet vasárnap a keleti tájakon. A szabadtéri programokat záporok zavarhatják meg.

Pénteken alapvetően napos, gomolyfelhős időre kell számítani, helyenként a Tiszántúlon lehet több a felhő. Néhol fordulhat elő záporeső. Több helyen erős, a keleti országrészben időnként viharos lesz az északi, északkeleti szél. Délutánig többnyire 20 és 24 Celsius-fok közé melegszik a levegő.

Szombaton többfelé erőteljes gomolyfelhő-képződés és több órás napsütés várható. Zápor, zivatar főként délen fordulhat elő. Az északkeleti szél megélénkül, helyenként megerősödik. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 9, 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20, 24 fok között alakul.

Vasárnap jobbára erősen felhős lesz az ég, csak kevés napsütés valószínű. Többfelé várható eső, zápor, zivatar. Az északkeleti szél megélénkül, helyenként megerősödik. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 9, 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16, 22 fok között alakul.

Pünkösdhétfőn napközben általában erősen felhős idő várható. Kevés lesz a napsütés, majd északkelet felől felszakadozik, csökken a felhőzet. Többfelé valószínű eső, zápor. Az északkeleti szél időnként megélénkül. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 9, 14, a csúcshőmérséklet általában 17, 23 fok között alakul.

Egyre hűvösebb lesz

Hidegfront jellegű hatással számoljanak az arra érzékenyek. Vérnyomás-ingadozás, fejfájás, migrén, szédülés is jelentkezhet. A reakcióidő is hosszabb lehet a megszokottnál. A görcshajlam erősödik, emiatt gyakoribbak lehetnek az epe-, vese-, gyomor- és bélgörcsök. Mindemellett gyengül a nappali felmelegedés, ezért a szabadtéri programok szempontjából nem ígérkezik kedvezőnek az időjárás.

Az ilyenkor mért legmagasabb nappali hőmérséklet 34,9 fok volt, amit 1950. május 26-án mértek Baján. Az abszolút minimumhőmérséklet -3,2 fok volt, amit 1991. május 25-én Putnokon figyeltek meg.

A környező országokban is folytatódik a változékony idő. Szombaton általában több órán át süt majd a nap. Ugyanakkor Magyarországtól délre egyre gyakrabban képződnek gomolyfelhők, elszórtan záporok is megzavarhatják a szabadtéri programokat. Vasárnap már a szárazföld belsejében bárhol előfordulhat záporeső, helyenként zivatar. Főleg Erdélyben és Délvidéken csendes eső is várható több helyütt. Egyébként hétfőn inkább Magyarországtól délre hullhat nagyobb mennyiségű csapadék.

Futkosni sem ajánlott villámlás esetén
A legtöbb ember csupán a zivatarok idején bekövetkező villámlást tartja légköri elektromos jelenségnek, pedig számos formáját ismeretes, legfeljebb nem találkozunk vele minden nap. Napfényes, derült időben kevés, míg borult időben több villamosság van a légkörben. A cikkcakkos, az ágas-bogas és a vonalas villámok közül az utóbbi a leggyakoribb. Ilyen típusú villámok alakulnak ki két felhő, illetve a felhő és a föld között. Az ökölnyi nagyságú és cikk-cakkban a föld felé haladó, gyorsan mozgó tűzgolyó a gömbvillám. Ez nem egyéb, mint a villám által izzóra melegített gázgömb: behatol a nyitott ajtókon, ablakokon az épületek belsejébe, s végül szétpukkad.

Ha az égiháború épületben éri utol az ember, minden nyitva lévő ajtót és ablakot azonnal becsukni és nem tartózkodni fémtárgyak közelében (lámpa, kályha stb.). A szabadban ilyenkor ne szaladjunk, mert a levegőben ioncsatornát kelthetünk, ez pedig maga után vonzza a villámot. Ne álljunk fák alá, vasúti sínek, drótvezetékek közelébe, vashidak alá, s ami a legfőbb, ne maradjunk tömegben, hanem oszoljunk minden irányba. A legtöbben a mennydörgéstől félnek leginkább, pedig ez már a veszély elmúltát jelenti, hisz az elektromos kisüléseket követő hangjelenségről van szó.



Ilyen volt az idő a héten

Szombaton az ország nagy részén többnyire napos, száraz idő volt, a hőmérséklet csúcsértéke 21 és 25 fok között változott. Vasárnap estefelé a Tiszántúlon és az Északi-középhegységben már előfordult egy-egy zápor, zivatar, ugyanakkor egy nyugat felől közeledő ciklon hatására a délnyugati országrészben fokozatosan megnövekedett a fátyolfelhőzet. A maximum-hőmérséklet 2-3 fokkal meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket, 24 és 29 fok között alakult. Hétfőn az említett ciklon hatására előbb a Dunántúlról elszórtan jelentettek esőt, záport, majd kedden az északkeleti országrészt leszámítva több helyen alakult ki ismétlődő eső, zápor, zivatar, helyenként intenzív zivatar is előfordult viharos széllel, jégesővel. A csúcshőmérséklet a felhősebb, csapadékosabb déli és nyugati területeken jobbára 17 és 23 fok között változott, másutt folytatódott a nyáriasan meleg idő, többnyire 25 és 29 fok közötti csúcshőmérséklettel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK