Gyors összeomlást jósolnak az úttörő klímamodellezők

2012.05.27. 11:17

Hamarabb válik visszafordíthatatlanná a globális felmelegedés - mondja az az amerikai és norvég kutató, akik 1972-ben először modellezték számítógéppel a gazdasági, társadalmi növekedés határait. A társadalmakat felforgató hatások 2050 után lesznek igazán tapasztalhatók, addig szerintük még elleszünk valahogy. Kritikusaik szerint viszont kihagyták a számításból az emberi találékonyságot és a piacok erejét.

Csak animációs filmben fordul elő, hogy a szakadék peremén túlszaladó figura a levegőben függve meglepett arccal a mélységre, majd a nézőkre mered, aztán lemondóan lezuhan. A neves műszaki egyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) négy évtizeddel ezelőtt készült modellszámítás pont ilyen állapotot jósolt az emberi civilizációnak.
 
A befolyásos politikusokból, üzletemberekből, döntéshozókból álló agytröszt, a Római Klub által támogatott elemzés, a World3 a számítógépes modellezések egyik első példája volt. Eredményeit kötetben is közölték: az 1972-es Növekedés határai az évtized egyik legvitatottabb kötete volt. (Magyarul 1973-ban jelent meg, folytatása, A növekedés határai: harminc év múltán szintén elérhető fordításban.)

A modell szerint a világgazdaság olyan tehetetlenül működik, hogy lényegében nem képes korrigálni akkor sem, amikor már egyre több jele van a súlyos klímaváltozásnak, a természeti erőforrások kimerülésének. Ezzel párhuzamosan túlnépesedés következik be, a katasztrófa pedig százmilliók halálával jár majd. A World3-at, amely egykor egyetemi kutatók speciális szoftverkörnyezetben futtatott modellszámítása volt, ma bárki kipróbálhatja online itt, vagy a saját számítógépére letöltve.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Kiszáradt folyómeder Romániában

A hetvenes évekbeli kutatás egyik munkatársa, Jorgen Randers ma a BI Norwegian Business School tanára Oslóban. Szerinte a 21. század második felére apokalipszisközeli helyzet áll elő a globális felmelegedés súlyossá válása miatt. (Randers 2052: globális előrejelzés a következő negyven évre című, megjelenés előtt álló könyvét a Scientific American folyóirat ismerteti.)
 
Még sötétebb a jövőképe Dennis L. Meadowsnak, aki az eredeti, az MIT-n végzett modellezési munkát vezette, így a környezet- és klímavédelmi mozgalmak elméleti megalapozójának tartja az ökológusszakma. A Római Klub alapító tagja szerint az összeomlás már elkezdődött. "Csökken az egy főre eső élelem mennyisége, egyre szűkösebb az energia, a talajvíz kimerülőben van" - mondta a folyóiratnak.

Forrás: Scientific American
A népességnövekedés, az energiaforrások használata és a környezetszennyezés nem fenntartható pályán halad

Már nem jártható út a fenntarthatóság?
 
A közgazdaságtannal és rendszerelemzéssel is foglalkozó szakértő arra emlékeztet, hogy a hetvenes évekbeli modellszámításokból olyan forgatókönyvek is származtak, amelyek szerint az emberiségnek sikerül kordában tartania a termelést, a gazdasági növekedést és a népességnövekedést. Vagyis sikerül a "bolygó határai" között tartott életmódot folytatni. Meadows szerint viszont a fenntarthatóság útjai már nem járhatók, mert az emberiség nem volt tekintettel a növekedés határaira.

Randers szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy az üvegházhatású gázok kétszer olyan gyorsan kerülnek a légkörbe, mint amilyen sebességgel az erdőségek és az óceánok azt elnyelni képesek. 1972-ben az emberiség még csak a bioszféra megújulóképességének 85 százalékát használta fel élelmiszer-termelésre, javak előállítására, valamint a szennyezés elnyelésére, ez a környezeti terhelés már 150 százalékra rúg (vagyis a bioszféra már nem képes teljes mértékben megújulni).

Forrás: AFP/Artyom Korotayev
Erdőtűz Oroszországban, Dolginino mellett 2010-ben

Nyomasztó lesz az évszázad második fele

A norvég kutató szerint a jövő ahhoz a World3 forgatókönyvhöz áll a legközelebb, amely szerint az energiatakarékosság és a megújuló energia használata miatt a klímaváltozás legrosszabb hatásai csak 2050 után jelentkeznek. Randers szerint a következő két-három évtizedben a mindennapi élet nagyjából olyan lesz, mint manapság. A már most is gazdag országok növekedése tovább folytatódik, noha valamivel lassabb ütemben, mert nagyobb arányban kell befektetni a környezeti problémák kezelésébe.

Az élelmiszer-termelés szempontjából kedvező hatás, hogy a növények gyorsabban növekednek a szén-dioxidban dús légkör hatására, másrészt mezőgazdaságilag korábban nem hasznosítható tájakon, például Szibériában is megindulhat a termelés. A kutató maximum 8 milliárd fős emberiségre számít 2040-re.

A fordulópont Randers szerint akkor következik be, amikor a globális felmelegedés öngerjesztő folyamattá válik. Ha például kiterjedt erdőtüzek alakulnak ki, akkor a növényzet szén-dioxid-elnyelőből kibocsátóvá válik. Az áradások és szárazságok miatt csökkenni fog a művelhető területek száma. A lakhatatlanná váló régiókból meginduló elvándorlás helyi fegyveres konfliktusok kialakulásához vezet - jósolja a norvég elemző.

Dráguló kőolaj

Van olyan kutató, aki még korábbra teszi az összeomlás kezdetét. Graham Turner, az ausztráliai Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet munkatársa szerint az olajkitermelés tetőzése a legfontosabb tényező. Turner és tőle függetlenül a holland állam környezetvédelmi ügynöksége a népesedési és az ipari termelési adatokkal vetette össze a World3 forgatókönyveit. Eszerint a világgazdaság úgy megy tovább 2015-ig, mint korábban, viszont akkor a nem megújuló energiahordozók kitermelése még inkább megdrágul. Ez nem azt jelenti, hogy kimerülnének a Föld kőolaj, földgáz- és szénkészletei, hanem például egy egységnyi energia mélytengeri kitermelése jóval többe kerül, mint a szárazföldön.

Forrás: AFP
Vízhordók Kína Jünnan tartományában

E forgatókönyv szerint az energiatermelés megnövekedő forrásigénye a mezőgazdaság elől szívja el a pénzt. Emiatt csökken az élelmiszer-termelés. Az emberiség összlétszáma 2030 körül valahol 7 és 8 milliárd fő között tetőzik, majd gyors csökkenés következik 2100-ig, amikor körülbelül négymilliárdan népesítik be a bolygót.

Meadows elismeri, hogy az összeomlás forgatókönyve túl bonyolult ahhoz, hogy modellezni lehessen. Az ökológus szerint különböző, egymásra ráerősítő tényezők összhatására kell számítani, mint például a klímaváltozás, az egyre szűkösebb erőforrások és a társadalmi egyenlőtlenség fokozódása. A kutató az arab tavaszhoz vagy az Occupy Wall Streethez hasonló mozgalmak elterjedésére, és ezzel párhuzamosan az elnyomásukra irányuló erőfeszítések elterjedésére számít.

Kihagyták a piacokat

Számos elemző szerint viszont a fenti apokaliptikus forgatókönyv nem veszi figyelembe az emberi találékonyságot, mert a technológia és a piacok megoldják a felmerülő problémákat - emlékeztet a Scientific American. Viszont ehhez Partha Dasgupta, a Cambridge-i Egyetem közgazdásza szerint az szükséges, hogy a döntéshozók megfelelő szabályozási hátteret biztosítsanak. Például az autóvásárlóknak meg kell fizetniük a járművük legyártásának szén-dioxid-kibocsátását. A brit közgazdász szerint megfelelő szabályozás nélkül a piacok továbbra is erőforrás-igényes javak termelésével terhelik a környezetet.

A világ első tudományos akadémiája, a Royal Society (RS) áprilisban adott közre jelentést a népességnövekedés és a fenntartható fejlődés kapcsolatáról. Az RS által felkért kutatók összegzése szerint a környezeti erőforrások kimerülésére szánt mérőszámok pontatlanok, mint például az ökolábnyom. "Bonyolult feladat pontosan azonosítani a világgazdasági növekedés határait" - ez áll a jelentés következtetései között.

Az RS elemzői szerint éppen a világos összkép miatt kell világszerte beárazni a környezeti erőforrásokat, mert jelenleg inkább csak sejtjük, hol húzódnak a növekedés határai. Az ezekkel a határokkal először foglalkozó Meadows viszont azt mondta a Scientific Americannek: "Már nem azzal foglalkozom, hogy meggyőzzem a társadalmakat a növekedés határairól. Azt próbálom megérteni, az egyes városok, közösségek hogyan védhetik magukat a katasztrófa következményeitől".

Forrás: AFP/Yuri Cortez
Egy mexikói bennszülött vár az élelemelosztónál

KAPCSOLÓDÓ CIKK